BARANYA Számos társasháznál spórolnak egy kötelező feladat kiadásán, amivel a pénzügyeket lehetne ellenőrizni, míg a közös képviselők egy része nem érdekelt a törvényesség betartatásában, miközben igazából ez nekik is érdekük lenne. Vagy egyszerűen nem foglalkoznak vele, esetleg azért, mert féltik a megbízásukat, avagy éppen azért nem, mert jobbnak látják, ha nem látnak bele mások a dolgaikba.

Legalább 10 millió forintnak veszett nyoma egyetlen komlói társasházban, de a kár sokkal több is lehet, és több házat is érinthet, a közös képviselő ellen mindenesetre feljelentést tettek az érintett lakók, írta meg a hírt elsőként, a napokban a Szabad Pécs. Érdeklődésünkre a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság azt is megerősítette kedden, hogy az ügyben a Komlói Rendőrkapitányság sikkasztás gyanúja miatt folytat nyomozást.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Kerestük kedden Nagy Emilt is, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségének baranyai elnökét, hogy megtudjuk, vannak-e esetleg hasonló ügyek másutt is, s hogy miképpen lehet az ilyen eseteket megelőzni.

Sajnos vannak másutt is efféle ügyek, még ha nem is ilyen mértékűek – a komlói esetben a legújabb információk szerint 30 millió is lehet a kár. A társasházi szövetség megyei elnőke csak Pécsett három olyan ügyről is tud, amelyek egytől-egyig már mind szintén a rendőrség előtt vannak.

Nagy Emil szerint sajnos a tulajdonos lakóközösseg is hibás azért, hogy ha ilyen előfordul.

Ugyanis minden olyan társasháznál, amelyhez több mint 25 lakás tartozik – az érintett komlói házak ilyenek – kötelező lenne a lakástulajdonosok köréből kiválasztott tagokból álló számvizsgáló bizottság felállítása a törvény szerint. A számvizsgáló bizottságnak van/lenne jogosítványa a közös képviselő munkájának pénzügyi ellenőrzésére. Ha erre a munkára nincsen elegendő vállalkozó és/vagy arra alkalmasnak tartott a tulajdonosok körében, akkor a bizottság helyettesíthető, illetve kötelezően helyettesítendő lenne egy külsős megbízásával. Nála azonban már a szikirányú végzettség (mérlegképes könyvelő) megléte kötelező – a bizottság tagjainál csak ajánlott.

Csakhogy a külsős megbízás pénzbe kerül, átlagosan egyébként egy tízemeletesnél 15-20 ezer forint havonta. Éppen ezért nem szívesen mondanak rá igent nem kevés helyen, spórolnak rajta a lakástulajdonosok.

S nem egy esetben a közös képviselő sem kapkodja magát azért, hogy álljon helyre a törvényes helyzet. Mivel ő köthet szerződést és adhat megbízást a ház nevében, így nyilván tudja, van-e ilyen külsős megbízás, avagy alakult-e számvizsgáló bizottság. Nem kevesen azonban magánszemélyként dolgoznak közös képviselőként, féltik a megbízásukat, s emiatt esetleg nem is mernek szembemenni a lakók akaratával. Már, ha egyáltalán elővezették a külsős szakértő megbízásának szükségességét.

Ha ugyanis nem áll fel bármi okból a számvizsgáló bizottság, akkor a közös képviselőnek kellene előterjeszteni a megbízás ügyét, s ha azt esetleg ezek után leszavazza a lakógyűlés vagy közgyűlés, akkor jelentenie kellene az ügyet a helyi jegyzőnek.

A másik lehetséges oka annak, hogy ezt nem teszik meg nem egy esetben a közös képviselők, az Nagy Emil szerint az, hogy a bizottságokat és a szakértőket sokszor ellenségekként kezelik, ellenségnek tekintik a közös képviselők.

A törvényessegi felügyeletet a települési jegyző látja el, s bár ez nem azt jelenti, hogy számviteli ügyekbe belemehetne, de ha tudomást szerez arról, hogy sem számvizsgáló bizottsága, sem külső szakértője nincs egy 25 lakásnál nagyobb társasháznak, akkor kötelezheti a törvényesség helyreállítására a tulajdonosi közösséget.

Hogy milyen zavaros is a helyzet a közös képviselettel, illetve a törvény végrehajtásával kapcsolatban, arra Nagy Emil szerint jó példa, hogy ha bárki pénzért kezel egy társasházat, annak be kellene jelentkeznie a jegyzőnél, de ezt nem is túl ritkán egyáltalán nem teszik meg, különböző okok miatt. Így pl. a megyei szövetség sem tudja azt pontosan, hogy Baranyában hol, ki a közös képviselő, csak a saját tagjaiknál van erről biztos infójuk.

A LAKTÁSZ országos vezetése fordult már ilyen ügyben a Miniszterelnöki Hivatalhoz, kezdeményezve, hogy legyen egy kötelező országos regiszter, de ezt az ötletet egyelőre nem fogadták be.

KategóriákMETÁL