PÉNZ + FOCI Rövidesen kezdődhet a PMFC labdarúgó akadémiájának egymilliárdos fejlesztése Kovácstelepen. Még hónapokkal ezelőtt szavazott meg erre állami támogatást a kormány. Ennek apropóján utánanéztünk, az agyontámogatott felcsúti fociakadémiához képest mennyi tao-pénz érkezett Pécsre és Baranyába 2011 óta. Sejtettük, hogy lesz különbség, de azt nem, hogy ekkora.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Már csak egy MLSZ-es aláírásra várnak, és kezdődhet Kovácstelepen a PMFC akadémiájának egymilliárdos fejlesztése – értesült több forrásból a Szabad Pécs. A fejlesztésről februárban beszélt egy tévéműsorban Bánki Erik baranyai fideszes politikus. Új pályák, öltözők, kiszolgáló egységek épülhetnek. Ha ezt az összeget tényleg elköltik a pécsi utánpótlásképzés infrastruktúrájának fejlesztésére, Pécs még mindig a fasorban sem lesz Felcsúthoz képest, ahová 2011 óta csak tao-támogatásból 13,4 milliárd forint érkezett, és az év végéig kifutó felajánlások alapján érkezik még idén decemberig. Pécsre, az összes pécsi klubhoz, tehát nem csak a PMFC-hez, 1,5 milliárd sem jött hét év alatt. Nem, nem almát a körtével vetünk össze, mert a PMFC-nek megítélt kormányzati egymilliárd és a tao-támogatás is közpénz, csak utóbbival kapcsolatban szeretnek úgy tenni, mintha nem az lenne.

A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján található adatbázisból kigyűjtött adatok szerint egészen brutális, észérvekkel nehezen magyarázható különbségek vannak a pécsi-baranyai és a felcsúti utánpótlásképzés támogatása között.

A tao-támogatási rendszer 2011-ben indult, haszonélvezői a látványsportok (fontos a sorrend: futball, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és most már a röplabda), azon belül az utánpótlásképző műhelyek. A rendszer elvileg úgy működik, hogy az egyesületek megpróbálnak minél több céget meggyőzni, hogy társasági adójuk egy részét nekik ajánlják fel. Ezzel a cégek is jól járnak, mert a támogatás esetén jelentős adókedvezményt kapnak. Mindez nagyon jól hangzik, csakhogy sok jel mutat arra, hogy ezeknek a pénzeknek egy része irányítottan landol bizonyos futballszervezeteknél. Magyarán a politika, esetleg a cégeknek a politikához, politikusokhoz való dörgölőzni akarása dönti el, hova mennyi pénz érkezik. Talán nem véletlen, hogy a milliárdokat bezsebelő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA), nem szeretné elárulni, pontosan melyek is azok a nagyvonalú cégek, amelyek őket választották.

Az Orbán Viktor szülőfalujában, az 1812 lakosú Felcsúton létrehozott labdarúgó akadémia 2011-től mostanáig a cégek egyik kedvence. (Kínzó kérdés: vajon miért kellett a magyar bajnokság egyik kirakatcsapatának, a Videotonnak a székhelyétől 40 kilométerre akadémiát létesíteni?) Míg a PMFC utánpótlásához 2011 óta 2017 év végével bezárólag bő 900 millió érkezett tao-támogatásként, addig Felcsútra 13 milliárd 400 millió forint. Ez még akkor is brutális különbség, ha az ördög ügyvédjeként azzal érvelünk, hogy Orbán és Mészáros Lőrinc akadémiája egy (legalábbis ambíciójában) országos vonzáskörzetű létesítmény, vagy hogy Fejér megyében meg a közeli Budapesten és környékén sokkal több a prosperáló cég, mint a Dél-Dunántúlon.

A 2016/17-es szezonban egyébként a PMFC-utánpótlást működtető PSN Zrt. a harmadik legtöbb, működésre és tárgyi eszközre elkölthető tao-pénzt kapja Baranyában, 115 milliót. A legtöbb céges adófelajánlás a negyedosztályú Siklóshoz érkezik (131 millió forint; itt egy 200 milliós ingatlanfejlesztés zajlik), második helyen pedig a szintén negyedosztályú Mohácsi TE áll 118 millióval, amelynek elnöke Bánki Erik baranyai fideszes nagyágyú testvére.

  

Érdekes tao-adatok (kerekített összegek):

 

Felcsútra, a FUNÁ-hoz és a Puskás Futball Club Kft-hez érkezett és érkező tao-pénzek 2011-2017: 13,4 milliárd forint.

 

Az összes baranyai egyesülethez érkezett és érkező tao-pénzek (2011-2017): 4,9 milliárd.

 

A pécsi klubokhoz érkezett és érkező tao-pénzek (2011-2017): 1,5 milliárd.

 

A PMFC-hez érkezett és érkező tao-pénzek (2011-2017): 930 millió.

KategóriákMETÁL