HELYZET – Pécs még mindig vonzó, Komlóból kibocsátó város lett, az Ormánságból pedig még ingázni sem lehet. Az Összkép.hu elemzése.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Magyarországon minden harmadik dolgozó ember nap mint nap elhagyja települését, hogy eljusson a munkahelyére, majd a munka végeztével hazatérjen. Az átlagos ingázó napi 56 percet tölt utazással. AZ Összkép.hu azt nézte meg, hogyan formál különböző világokat az ingázás jelensége.

Az ingázás adatai alapján három különböző típus alakult ki: a lüktető, az ingázó és a kimaradó Magyarország.

 

 

A lüktető Magyarország – Pécs vonzza a munkaerőt

A foglalkoztatás központjait magába foglaló ?lüktető Magyarországhoz? azok a települések tartoznak, melyek jelentős ingázási többlettel bírnak. Ide tartozik a főváros, a megyeszékhelyek, mint például Pécs, a megyei jogú városok közül Dunaújváros és Nagykanizsa, néhány egykori iparváros, turisztikai központ (Keszthely, Siófok, Hévíz, Balatonfüred), továbbá számos városi jogállással bíró település. Ezeken a településeken az ország népességének 40 százaléka lakik, miközben itt található a munkahelyek 58 százaléka.

 

Ingázó Magyarország – Komló lüktetőből ingázóvá vált

A foglalkoztatási központok közelében fekvő települések alkotják az ?ingázó Magyarországnak? nevezett településkategóriát. Itt az eljárók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak körében meghaladja az átlagot, miközben alacsony ingázási többletről, esetleg deficitről beszélhetünk. Ez alapján az ország legjelentősebb munkaerő-kibocsátó területének a főváros vonzáskörzete számít.

Az ingázás irányait tekintve a faluból a városok felé történő mozgás számít általánosnak. Ugyanakkor a fővárostól távolodva több olyan egykori iparváros is akad amelyek a helyi ipari létesítmények bezárása után kellő mennyiségű új álláslehetőség hiányában munkaerő-kibocsátóvá váltak. Ebbe a körbe tartozik például Dorog, Sajószentpéter, vagy Komló. Mindezek mellett a rendszerváltást követően számos közép- és kisváros is elvesztette központi foglalkoztatói szerepkörét, és maga is munkaerő-kibocsátóvá vált.

 

Kimaradó Magyarország – Az Ormánság mozdulni sem tud

A ?kimaradó Magyarország? azokat az alacsony lakosságszámú falvakat foglalja magába, melyek kívül esnek a foglalkoztatási központok vonzáskörzetén, az átlagnál alacsonyabb az ingázás.  Ezekben a falvakban a lakosság kisszámú helyi álláshelyen osztozik. Aki nem talál helyben munkát, az nagy valószínűséggel nem jut álláshoz. Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti területei, a Tolnai-dombság, Belső-Somogy és az Ormánság apró- és kisfalvai tartoznak tipikusan ebbe a csoportba. Ezeken a településeken az alacsony ingázás magas munkanélküliséggel párosul, illetve sokan végleg elhagyják a munkaerő-piacot. Ezeknek a falvaknak a helyzetét a közlekedési elszigeteltség mellett a helyi ingatlanok alacsony piaci ára is súlyosbítja, amely meggátolja, hogy az álláskeresők egy jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel kecsegtető térségbe költözzenek.

 

 

Segíteni kell az ingázást

Az Összkép.hu megállapította, hogy a bérek között is jelentős az eltérés: több mint 20 százalékkal keresnek többet a központi városokban. A Kimaradó Magyarország falvaiban harmadával alacsonyabb a gazdasági aktivitás az országos átlagnál, az egy főre jutó adóköteles jövedelem pedig nem éri el az ingázó települések felét. A portál emellett rámutatott: az ingázás szerepe nélkülözhetetlen a foglalkoztatásban, a munkába járás feltételeinek javítása pedig a foglalkoztatás javításának fontos eszköze. Az ingázás ugyanis az egyik legígéretesebb út, hogy a munkavállalók ne rekedjenek a munkaerőpiacon kívül.

 

Az elemzés csak az országon belül mozgást figyelte meg, arról sajnos nincsenek adatok, hogyan áll a megye a külföldi munkavállalás terén, és a közmunka hatásait sem vizsgálták. 

 

 

KategóriákMETÁL