Napokon belül eldől, kik építik az ország új börtöneit – írta meg a Népszava. A Dunántúlon egyedül Komló érintett.

Augusztus 26-án jár le az ajánlattételi határidő a tervezett 8 új börtön kivitelezési munkáira másodszor kiírt közbeszerzési pályázaton – tájékoztatta a Népszavát a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője. 

Első körben idén május elején eredménytelennek nyilvánították a közbeszerzést, mert a pályázó cégek messze túllépték a 102 milliárdos teljes fejlesztési csomagon belül építésre meghatározott 46 milliárd forintos keretet. Hamarosan kiderül, hajlandók-e olcsóbban dolgozni az akkor induló cégek: a KÉSZ Építő Zrt., az ÉPKAR Zrt., a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., a SWIETELSKY Építő Kft. és a ZÁÉV Építőipari Zrt., vagy új építőipari vállalkozások kapnak lehetőséget – írja a lap.

A Népszava rámutat, építeni kell, ez biztos, hiszen évek óta közismert, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltak. Most nem egészen 132 százalékos az intézeteink kihasználtsága, de pár éve még 100 helyen 142 elítéltet zsúfoltak össze, amivel az utolsók voltunk a kontinensen. Európában még ma is csak Macedóniában rosszabb valamivel a helyzet, és a mi adataink az utóbbi évek férőhelybővítései ellenére még mindig a dél-amerikai állapotokhoz közelítenek.

A 100 ezer lakosra jutó bebörtönzöttek számában kiemelkedő, elképesztő tömegű embert elzáró Egyesült Államok, Oroszország vagy Fehéroroszország is nagyobb teret biztosít a raboknak, mint amit a magyar börtönök kínálnak. Nálunk 2016-ban 13 474 férőhelyen élt majdnem 18 ezer ember. Idén augusztus közepén 17 876 elítélt volt a zárkákban.

A portál hangsúlyozza, a zsúfoltság jogi hátterét egy 2010-ben alkotott törvény teremtette meg, amely szerint csak „törekedni kell” arra, hogy a cellákban 6 köbméter légtér és 3 négyzetméter mozgástér jusson egy embernek, de nem kötelező betartani ezt a szabályt. A fogvatartás körülményei miatt magyar rabok eddig több ezer keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), amely többször is felszólította Magyarországot, hogy találjon megoldást a zsúfoltság enyhítésére. Strasbourg 101 esetben marasztalta el a magyar kormányt, eddig közel 500 millió forint kártérítést fizettünk ki “heringpénzként”– ahogy a börtönszlengben nevezik ezeket a kártalanítási összegeket. A beadványok elbírálását egyébként az EJEB most felfüggesztette, mert idén januártól lehetőség van az elhelyezési körülmények miatt beadott panasz- és kártalanítási ügyek lefolytatására a magyar jogrendszerben is.

 

A komlói börtön tervezett helyszíne – háttérben a körtvélyesi és dávidföldi városrész – Fotó: K. E.

 

Munkahelyeket ígértek

A kormány tavaly döntött arról, hogy 7 településen 500 fős, egy helyen pedig ezer rabot befogadó új börtön épül – emlékeztet a lap. Óriási volt a túljelentkezés, hiszen mindenhol 250 helyi, vagy környékbeli lakos foglalkoztatását ígérték. A nyertesek többsége a keleti országrészben található, egyedüliként Komló képviseli a Dunántúlt. A többi helyszín: Ózd, Kemecse és Csenger, valamint Komádi, Heves és Békés városa, az ezerfős intézményt pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadaras határában található egykori szovjet laktanya területén építik meg. 

Azok, akiket alkalmasnak találnak, és kiképeznek börtönőrré, a szakmai vizsga után a 2019-re tervezett megnyitásig az ország különböző büntetés-végrehajtási intézeteiben teljesítenek szolgálatot.

Ez azért jelent gondot, mert sokan meglévő munkahelyeket hagytak ott azért, hogy börtönőrnek álljanak, ám arra nem készültek, hogy nem pár hónapot, hanem akár éveket is távol kell tölteniük a családjuktól. Az összes baranyai jelentkezőt ugyanis szinte biztosan nem fogják tudni a pécsi börtönben elhelyezni, így többen lesznek, akiknek az ország más részeiben kell majd dolgozniuk, amíg a komlói börtön el nem készül. Ott viszont – ahogy a többi településen – egy kapavágás sem történt még.

KategóriákPOP