Tanulságos kis interjú jelent meg a megyei lapban a minap, segítünk kontextusba helyezni.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Van a Korzó rovata a DN-nek, amiben a megye érdekes embereit mutatják be portréinterjúk formájában, és hát nagy merítésénél becsúszik néhány fura figura is. Például Vadas Gyula bácsi, aki leginkább koránál fogva több tiszteletet érdemelne, de irigylése méltó elkötelezettséggel és energiával ontja magából munkáit. Ezekben Pécs és a nemzet jobbra fordulását abban látja, ha újraszervezik az 1871 előtti közösségeket, többnemzedékes nagycsaládokat.
Az ártalmatlan ősmagyar hóbortosságon kicsit túlmutat Vadas fő művének számító Pécs, az önigazgató közösségek városa című kötet, mivel a szerző állítása szerint azt Csizi Péter támogatta. Hogy lelkileg vagy (köz)pénzzel, nem tudni, az ügyre rákérdező PécsiStop lassan három és fél éve vár a válaszra az ügyben. Itt vannak egyébként remek idézetek a könyvből, ha valaki akar kacagni kicsit, de lehet olvasgatni a Pécsi Lokálpatrióta Szövetség honlapját is.
Ja most hogy ez a cikk megjelenik, ha eddig nem voltunk, pukárok (pécsi urbánus kártevő) lettünk mi is, meg aki elolvassa, az is.
19? Lapot!
