Így határozta meg a civilség fogalmát Nagy Bandó András az Ökotárs Alapítvány KÖZöm? elnevezésű pécsi rendezvényén a Reggeliben csütörtök este.

“A civil egyenlő a polgárral, a polgár egy szabad ember, a szabad ember pedig nem fél” – vezette fel Nagy Bandó András a telt házzal zajló est résztvevőinek a rendezvény központi témáját. A 25 éves Ökotárs Alapítvány azért kezdett országjárásba, hogy ráirányítsa a figyelmet a helyi és országos civil szervezetekre.

Sok állampolgár és szervezet dolgozik azon, hogy a maga módján tegyen ezért: hozzájáruljon KÖZösségeink fejlődéséhez, KÖZös problémáink megoldásához. Kik ők, és mit csinálnak? Mit tehetek én? – erről fogunk beszélgetni viccesen és komolyan, képpel és szóban.

Megnyugtatásul már az elején: sem a magyar nemzet elveszejtésére szövetkező idegenlelkű ügynököket, sem a sátán földi helytartóit nem láttuk a rendezvényen, volt viszont sok nő és férfi, lányok, fiúk, nénik és bácsik, akik felelősséget éreznek másokért, és hajlandóak tenni is azért, “hogy szűkebb-tágabb környezetünk, városunk, országunk egy jó hely legyen, ahol jó élni és lenni.”

Az est mondjuk (a meghirdetéssel ellentétben) rendhagyó szerintünk pont nem volt, hacsak annyiban nem, hogy tényleg a közügyeinkről, közösségeinkről volt szó. Hogy ennek mennyire magától értetődőnek kéne lennie, arra Nagy Bandó világított rá: “ma este civilek és polgárok beszélgetnek közös dolgaikról, nem valami földalatti mozgalom titkos gyűléséről van szó”. Ismert (a kormánymédiában démonizált) és nem ismert civil szervezetek mutatkoztak be, bepillantást engedve a tevékényeségeikbe.

Csordás Anett drámapedagógus a Lépjünk, hogy léphessenek egyesület elnökeként vázolta fel szervezete egyik legfontosabb törekvését, hogy az ápolási díjat rendes munkaként ismerje el a magyar állam.

“Fontos számomra a közösség, az, hogy az emberek beleszólhassanak az őket érintő döntésekbe. Valamint az is, hogy a sérült gyermeket nevelő családok akadálymentesen élhessenek. Fontos az egyenlő hozzáférés, oktatáshoz, környezethez mindenki számára. Elvárom, hogy az ember ne csak a vélt gazdasági hasznossága alapján, hanem emberi mivolta alapján legyen számba véve!” – vallja Csordás. 

“Csak egy kis lökés kell hozzá, hogy az emberek elhiggyék: ki tudnak állni magukért” – magyarázta Pál Bence a Civil Kollégium Alapítványtól. Jól reflektált erre Törley Katalin a Tanítanék Mozgalom képviseletében. Előadásában feltűntek azok a kezdeményezések, melyek országos figyelmet kaptak, lásd még kockás inges tiltakozás, pedig induláskor olykor egészen apró vagy jelképes dolognak tűntek.

Nyirati András, az Emberség Erejével Alapítvány képviseletében a társadalmi szolidaritás csökkenéséről beszélt, illetve annak problémájára irányította rá a hallgatóság figyelmét, hogy milyen fontos az oktatási intézményekben a demokráciát a megfelelő módon tanítani a gyerekeknek. Az iskolák pozitív témához való pozitív hozzáállását is fontosnak érezte hangsúlyozni, “hiszek az intézményekkel történő jövedelmező kooperációban, évtizedes működésünk is ezt támasztja alá.”

Mint Nyirati a Szabad Pécsnek elmondta, az Emberség Erejével Alapítvány a közeljövőben fontos csomópontja lesz a civil szférát érintő eseményeknek a Dél-Dunántúlon. A Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával pályázati programot hirdetnek meg a régió három megyéjének civil szervezetei, közösségei számára.

 

Az Erősödő Civil Közösségek pályázati program keretében 2020-ig, három éven keresztül évente 100 millió forintos nagyságrendű összegre pályázhatnak baranyai, somogyi és tolnai magánszemélyek, informális csoportok és formális szervezetek. A pályázók a helyi közösségek által azonosított problémák megoldására igényelhetnek támogatást, mivel sok aktuális problémán a civil közösségek erősítésén keresztül lehet javítani.

Asbóth Márton a Társaság a Szabadságjogokért jogi szakértője a TASZ kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kampányára hívta fel a figyelmet, többek között arra hozva példát, hogy mit tehet az állampolgár a rendszerszintű jogsértésekkel szemben.  De szó esett a környezetvédelemről is, Lenkei Péter a Levegő Munkacsoport kezdeményezéseit mutatta be, míg Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse Paks2 és az atomenergia használattal kapcsolatos aggályokat vázolta fel. Somogyvári Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében a menekültek és menedékkérőkkel kapcsolatos tevékenységükről beszélt, míg Dombos Tamás a Háttér Társaság és a Magyar LMBT Szövetség esélyegyenlőségi projektjéről számolt be az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatban.

Az előadásokat Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója zárta, röviden kitekintve a civil szervezetek nemzetközi és hazai helyzetére. Mint elmondta, hazánkban a kilencvenes évek fellendülését követően stagnálás jellemezte a civil szférát, amit viszont 2010 óta folyamatos leromlás jellemez. Annak ellenére, hogy a felmérések szerint “a magyarok általában jobban bíznak a civilekben, mint az egyéb intézményekben”. Mint elmondta, a legfontosabb, hogy ki kell állni magunkért, tenni kell a közösséget érintő ügyekben.

Az estet közös beszélgetés zárta Pécs ügyeiről és a pécsiek részvételi lehetőségeiről az őket érintő ügyekben Nagy Erzsébettel, aki most nem a PDSZ pécsi ügyvivőjeknént, hanem a NeMecsek Mozgalom egyik aktivistájaként beszélt és beszélgetett, Szatmári Áron egyetemi aktivistával, és Babos Attilával, a Szabad Pécs újságírójával.

KategóriákMETÁL