Ő is az álmát valósította meg, gyakorlatilag a szülőfalujában épített stadiont a családi nevéről elnevezett futballklubnak. Mondanánk, hogy a saját pénzén, de az akasztói vállalkozó az utóbbi két évtizedben többször is börtönben ült, különféle, összességében több milliárdos adóvisszaélések miatt. Habár magát mindvégig ártatlannak vallotta, és áldozatnak állította be, el nem ismerve bűnösségét. Stadler Józsefről azonban a legtöbbeknek nem a futball, a stadion és a börtön fog az emberek eszébe jutni, hanem Az utolsó vacsora.

Hatvanhat éves korában elhunyt Stadler József vállalkozó, ahogyan összefoglaló-visszaemlékező cikkében az Index.hu nevezi, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik szimbolikus figurája.

A hírt a vállalkozó ügyvédje, dr. Balázs László Tibor a Lokálnak erősítette meg.

Az albbiakban a már említett Index-cikkből szemlézzük a legfontosabb részeket. És ők is az eredetileg a Magyar Narancsban megjelent, Stadler-dosszié című sorozat: I. A búsuló juhász, II. Nullszaltó) írásaiból idéznek.

 

„Kaptam is érte egy jó pár évet, hogy stadiont építettem… ha most építettem volna, akkor kitüntettek volna”

 

 

Tizenévesen már juhászként dolgozott 

Stadler 1951-ben, Akasztótól 6 kilométerre született. A ‘60-as években juhászként dolgozott, az évtized végéntől kezdett kereskedni, kezdetben tollat és bőrt vásárolt fel. A ‘90-es évek közepéig kereskedő volt, méghozzá igencsak sikeres.

1988-ban, akkor kivételesen magas összeggel, egymillió forintos alaptőkével hozta létre a saját bel- és külkereskedelemmel foglalkozó kft.-jét.

 

Elképesztő érzéke volt a kereskedéshez

A szocialista időszakból hozott kapcsolati hálójára építve elsősorban a keleti piacra, szovjet utódállamokba szállított árut, lenyűgözően sikeres volt benne. Erkölcsileg persze igencsak kifogásolható, amit tett, de az, hogy elérte azt, hogy olcsón vett, és drágán adott el, igazából szinte bármit, ahhoz kellett tehetség és jó üzleti érzék. Ahogyan ahhoz is, hogy jónéhány olyan termékben is meglátta a fantáziát, amit mások nem gondoltak jó üzletnek, és szinte minden bejött neki. Felszámolás alatt álló konzervgyárak termékeit vásárolta fel, ráadásul látatlanban, ezért is potom összegekért, és a végén mindig talált az árujára vevőt, olyan piacokon is, ahol a hasonló bizniszben utazók nem voltk sikeresek. Megvette például a feloszlatott Munkásőrség vegyvédelmi felszerelését is, és még azt is jókora haszonnal tudta továbbadni jugoszlávoknak.

 

Csillagászati számokkal dolgozott

1993-ban saját kamionflottája volt, s évi 125 millió dollár összértékű külkereskedelmet bonyolított volt szovjet országokkal (ez az akkori értéken is kb 12,5 milliárdos összeg volt), a cég belföldi árbevétele pedig akkoriban is elérte az egymilliárd forintot. Az összforgalma 12-13 milliárd forintot tett ki az 1990-es évek közepén (!!!).

Legendák szerint volt olyan év, amikor Stadler csak a keleti országokba olyan értékben szállított, ami meghaladta az évekkel későbbi teljes magyar exportot. A ’90-es évek elején nagyjából annyi adót fizetett egyedül, mint Bács-Kiskun megye összesen, pedig a később történtekből kiderült, hogy csak egy részét adózhatta már ekkor is annak, amit valójában kellett volna. A vállalkozót ekkoriban csecsen bűnözők rabolták el, egymillió dolláros (akkor százmillió forintos) váltságdíjat követeltek tőle. Állítólag meg is kínozták, de végül szabadon bocsátották Stadlert, mert fizetett. A bűnözőket nem sokkal később elfogták.

 

22 ezres stadion,3500 lelkes településre  

Stadlerre mindenesetre akkor figyelt fel egy ország, amikor erős saját futballcsapatot gründolt, amelynek saját stadiont is épített a falujában. Habár Stadler igazából Kecskeméten szerette volna megépíttetni a stadiont, de nem sikerült erről megegyeznie Kecskemét akkori vezetőivel. Így lett az akkor még Kiskőrös FC néven működő futballklubnak 22 ezer fő befogadására alkalmas stadionja a 3500 fős Akasztón.

 

Nem ő akarta az elején

Stadlernek egyébként esze ágában sem volt futballba fektetni, de mint helyi nagyvállalkozót felkérte szponzornak az NB II. akkori egyik sikercsapatának számító Kiskőrös. A csapat megnyerte az NB II. keleti csoportját, és feljutott az NB I.-be, az akkor már szponzorként a csapat mellett lévő vállalkozó ekkor nyúlt igazán a zsebébe: kifizette a nevezési díjaz, és megépíttette a stadiont.

 

Az utolsó vacsora

A vállalkozó ellen akkor indított az APEH (mai nevén a NAV) kiemelt adóvizsgálatot, amikor az akasztói vállalkozó 205 millió forint áfát igényelt vissza festményvásárlások címszóval. Csakhogy az feltűnt a fináncoknak is, hogy a megvásárolt műtárgyak között az erre a célra rendszeresített dokumentumon feltüntették Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című alkotását is. Egyrészt ez még így, önmagában is elég komoly feltűnést kelthetett, akár még azt sem kellett feltétlenül tudni a gyanúhoz, hogy Da Vinci remekműve amúgy a milánói Santa Maria delle Grazie templom refektóriumának falán található, mert valójában egy freskóról van szó. Évekkel később kiderült azonban, hogy “Az utolsó vacsora” reprodukciója valóban a tulajdonában van, is, egy ukrán festő munkája volt, amelynek az eredeti orosz címe „Az utolsó táncmulatság” volt.

 

Elindult a lavina

Innentől viszont nem volt megállás, elindult a lavina, felgöngyölítették Stadler összes adóügyét. Az APEH-vizsgálat végül milliárdos adótartozást, s különféle számviteli trükközéseket tárt fel. Stadler József szerint viszont a hatalom bosszút állt rajta, mert nem nézte jó szemmel, hogy a futballba önti a pénzt. A vége az lett az ügynek, hogy 1995-ben elrendelték a fő cége felszámolását, őt pedig több mint 9 év letöltendő börtönre ítéltek 1998-ban. A pert a Legfelsőbb Bíróság utasítására megismételték, végül 4,5 évet kapott és 2 milliós pénzbüntetést, 2003-banStadlert nem csak anyagilag s erkölcsileg, emberileg is igencsak megviselte eljárás és a börtönbüntetés, egészségi állapota roamosan romlott.

 

Nem egy eljárás zajlott ellene

Az első börtönbüntetésének csak a felét ülte le ténylegesen, ám 2011-ben azt egy újabb követteA Stadler Kft. vagyonát és tartozásait az ítélet után a Bács Holding vásárolta fel, de például a stadionra nem fordított különösebb gondot.

A stadion jelenlegi tulajdonosa a Credit Holding Kft., amely árulja azt, és a szállodát is, kérdéses azonban, hogy kinek kellene. Stadler másodszorra 2016 februárjában szabadult a börtönből. Megtakarítása addigra már semmi sem maradt. Szabadulása 

Után néhány hónappal hasnyálmirigy-daganatot diagnosztizáltak nála. Idén tavasszal visszavásárolta a düledező akasztói stadiont, sőt még a felújítását is tervezgette, és savanyítóüzemet is szeretett volna. Idén márciusban, egy harmadik büntetőperben 5 évre ítélték, ami ellen fellebbezett. Egyik legutóbbi terve az volt, hogy a Sziget és az Ozora fesztiválhoz hasonló eseményt szervez, de ez már csak álom marad.

 

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA. A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK

KategóriákMETÁL