Összesen 9,3 milliárd forint: 8,2 milliárd a tőketartozás három önkormányzati cégnél, amihez jön még 1,1 milliárdos lízingtartozás. A Páva Zsolt-Csizi Péter-Hoppál Péter hármas által adott, lapunk témába vágó, az igazságot nyilvánosságra hozó keddi cikke után5-6 órával később lehozott “interjú” ugyan hatalmas sikerként tálalja a Pécsnek adandó 9,5 (6,5+3) milliárd forintos állami KÖLCSÖN-t, de azt a következő három évben a Páva Zsolték által vállaltak szerint vissza kell fizetnie a városnak. Vagyis nagyon fájdalmas három év elé néz Pécs, miközben az állam szinte minden pécsi önkormányzati ingatlanra ráteszi a kezét. Ahogyan azt annak idején szintén a Szabad Pécs írta meg, csakúgy mint kedden azt, hogy megszületett a döntés arról, hogy az állam végül mégiscsak Pécs hóna alá nyúl. Gyakorlatilag viszont ez nem csak azt jelenti, hogy állami jelzálog kerül a város ingatlanjaira, hanem azt is, hogy a pécsi önkormányzat minden forint költéséről tudni fog a kölcsönért teljes ellenőrzést kérő kormányzat. Mindezért cserébe a következő három évben a pécsi önkormányzatnak az eddigiekhez képest az év minden egyes napján átlagosan 16 millió forintos kiadást kell megspórolnia. Szép feladat. 

Felkerült a csütörtöki közgyűlésen tárgyalandó előterjesztések közé a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terve /2018 – 2022/ “ című határozati javaslat is. Ez pedig egy igen fontos dokumentum. Ez után ugyanis már nincs több titkolózás a pécsi önkormányzat többségi pécsi városi tulajdonú cégeinek hitelállományával kapcsolatban: a dokumentumban ugyanis világosan le van írva, hogy jelenleg mennyivel tartoznak a pécsi önkormányzat cégei.

„A Város hatékony vagyongazdálkodásának effektív korlátja és ezáltal a közfeladatellátás finanszírozását fenyegető kockázat a Város gazdasági társaságainak jelentős eladósodottsága. A Város társaságai több típusú hitellel rendelkeznek (fejlesztési hitel, folyószámlahitel és lízingszerződés)”.

Ide tartozó cégnek írják le a BIOKOM Nonprofit Kft.-t, a Tettye Forrásház Zrt.-t, a Tüke Busz Közösségi Közlekedési Zrt.-t és a volt Pécs Holdingot, vagyis a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-t. Említik tehát a tartozásállománynak kitett cégként a Biokomot is, habár a konkrét tartozásállomány felsorolásánál csak a másik három cégről szólnak.

 

„Fejlesztési hitelek esetében a fennálló tőketartozás 8,18 milliárd forint, ami teljes egészében három társaság – Tüke Busz Zrt., Tettye Forrásház Zrt. és PVH Zrt. – között oszlik meg. Ebből több mint 50% a Tüke Busz Zrt., mintegy 40% a PVH Zrt. működését, ezáltal pedig különböző támogatási konstrukciókban, illetve elmaradó költségvetési bevételként a Város költségvetését terheli. A fennálló lízingtartozások tekintetében a cégcsoport összes tartozása 1,1 milliárd forint, amiből a Tüke Busz Zrt.-re jut 63%, a PVH Zrt.-re 20%, a Tettye Forrásház Zrt.-re 11%.” 

 

Fontos következtetésként írják le azt, hogy a pécsi önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok eladósodottságának ezen foka egyfelől megbénítja a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. aktív vagyongazdálkodásának lehetőségét. A vagyonhasznosításból származó bevételeit ugyanis teljes egészében felemészti az adósságszolgálat, így nincs módja ingatlan-akvizíciókra, illetve a meglevő ingatlan-állomány saját finanszírozásban megvalósított fejlesztésére. Mindezeken túl az adósságállomány súlyosan veszélyezteti egyes közszolgáltatások biztosítását – így például a közösségi közlekedését.

 

„A város társaságainak jelen finanszírozási helyzete konszolidáció nélkül (optimális esetben kormányzati segítséggel) súlyos fenyegetést jelent az Önkormányzat költségvetési pozíciójára és ezáltal a közszolgáltatások kívánt színvonalú biztosítására nézve.”

 

Szóval 9,3 milliárd forint összesen a kamatok nélküli, tőketartozása a három pécsi önkormányzati cégnek.

 

Ez már önmagában elég komoly nehézséget jelent, de az előterjesztésben szólnak arról is, hogy mit is várnak el. 

„A Város vagyongazdálkodásának központjában 2018-2021 évek közt a fenntartható költségvetési pozíció megteremtésének kell állnia. A város közfeladatellátásának hosszabb távú finanszírozhatósága tekintetében érdemi potenciál a gazdaság fejlesztésében rejlik (Pécs Gazdasági Programja). Az iparűzési adó bevételeit a városnak jelentős mértékben növelnie szükséges, amely törekvésnek a fejlesztési források ésszerű, gazdaságfejlesztési fókuszú elköltésében kell megnyilvánulnia”.

„A közszolgáltatások racionalizálása révén csökkenteni kell a városüzemeltetés költségeit, csökkentve ezzel a költségvetés kiadásait.”

„Fel kell mérni a város többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok kintlévőség-állományát.”

A Város gazdasági társaságainak kintlévőség-állománya ugyanis szerintük 2017-re duzzadt kezelhetetlen nagyságrendűre. Ezen tendencia további fennmaradása súlyosan veszélyeztetheti az érintett társaságok, és az Elszámolóház gazdálkodását, veszélyeztetve a közfeladatellátás zavartalanságát. A kérdéses kintlévőség állomány több milliárd forintra rúg, kezelése azonnali intézkedést kíván. Tekintettel a Város költségvetési érdekére, a társaságok zavartalan finanszírozására és a szükséges mértékben figyelembe véve az esetleges szociális szempontokat, stratégiát, és intézkedési tervet szükséges készíteni a kintlévőség-állomány felméréséről, és annak kezeléséről. 

Azt is szépen leírták, vagy körül írták, hogy egyes   önkormányzati cégeket megszüntethetnek, más társaságoknál leépítések jöhetnek, s hogy feladatokat is elvehetnek tőlük.

A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátási struktúrája tekintetében minél tisztább profilú gazdasági társaságok kialakítása mellett kell a feladatokhoz rendelni egyrészt a működtető vagyont, másrészt a szükséges finanszírozást, célul tűzve a gazdasági társaságok számának csökkentését, a feladat-ellátási párhuzamosságok megszüntetését.”

 

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.

A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK

 

A Pécsnek juttatandó 6,5 milliárd plusz 3 milliárd forintos állami kölcsönről a keddi Magyar Közlönyben (“Helyi önkormányzat támogatásáról”, 33544-33547 oldalak) már megjelent a vonatkozó rendelet. Abból már tudni lehet, nagyjából mit is kér cserébe Pécstől, illetve konkrétan most Páva Zsoltéktól. Hamarosan azonban majd még ennél is konkrétabb leírás is jönni fog arról, hogy mit is várnak el Pécstől.

 

Emlékezzünk! Mit is mondott Orbán Viktor szeptember elsején Pécsett?

 

„Aki megcsinálta a bajt, az csinálja meg a rendet is”.

 

És azért emlékezzünk meg arról is, hogy Lázár János tagadta a Szabad Pécs cikke után, hogy rátenné a kezét a pécsi ingatlanokra az állam. Habár az is igaz, hogy éppen előtte nem sokkal, az akkor megint csak a helyi önkormányzati szócső szerepben lévő Pécsi Újságon Hoppál Péter azért egészen máshogyan fogalmazott.  Miközben azért a megoldás, ami végül be is következett, egészen világos és előre látható volt, a Szabad Pécsnek legalábbis nem kellett ehhez jósgömb, amikor még a tavasszal írt arról, hogy mi is nagyjából a helyzet Pécsett, és mi is várható majd.

 

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor aláírásával szignózott kormányrendelet szerint

 

Pécs költségvetési szerveinek a fizetési számláját 2018. január 1-jétől legalább a visszatérítendő támogatás visszafizetéséig a Magyar Államkincstárnál vezetik.

A város tulajdonában lévő teljes vagyon biztosítékként szolgál 6,54 milliárd forintig és a forgalomképes ingatlanok teljes állományára jelzálog kerül a Magyar Állam javára.

Pécs hozzájárul ahhoz, hogy a város pénzfogalmi számláján túl a helyi adó alszámlájára is kiterjedjen a Magyar Államkincstár beszedési megbízása, vagyis az állam felügyeletével szedik be az adókat.

Folytatniuk kell az idén megkezdett megtakarítási, saját bevétel növelési és strukturális átalakítási intézkedések vizsgálatát és végrehajtását a 2018-ban is, tehát elvárják a megszorításokat.

“Tűrni köteles a Magyar Államkincstár megbízott munkatársainak a visszatérítendő támogatás felhasználása felett gyakorolt folyamatos előzetes kontrollját és utólagos ellenőrzését.”

Ha a fent felsorolt tételeket teljesíti Pécs, akkor a jövő év elején kap további 3 milliárdot a város.

 

 

“IMMÁRON” – Mondta Páva Zsolt

 

Na ezekre írhatták a Pécsi Újságon megjelent interjúban propaganda anyagban, hogy

 

„Nem ajándékot kértünk, és nem is azt kaptunk  szögezte le Páva Zsolt. – Egy komoly lehetőséget  nyújt számunkra a kabinet a három éven belül  visszatérítendő támogatás biztosításával, ezért  cserébe pedig joggal várja el, hogy immáron a  nulláról kezdve a lehető legszigorúbb gazdálkodást folytassuk, s tovább vigyük azt az  ésszerűsítést, amely évekkel ezelőtt, de különösen  szeptemberben elindult a költségvetési területen.”

 

Ezért fogadták el, mondja a polgármester, hogy piaci pénzintézet helyett a Magyar Államkincstár legyen a város számlavezetője, “amelyre egyébként az emberek is a legszívesebben bízzák rá pénzüket államkötvények vásárlása Formájában”. Ezért  fogadtuk el azt is, hogy a  pénzösszeg fejében az állam számára fedezetet biztosítunk városi vagyontárgyak formájában. És  ezért fogadtuk el,  hogy a Magyar Államkincstár  munkatársa a gazdálkodásunk során folyamatosan segítségünkre lesz. Pécs jövője ugyanis a tét.

 

A tárgyalások során ne az merült fel Pávában, Csiziben és Hoppálban, hogy Pécs elveszítheti az önállóságát, hanem az, hogy

 

„a többi önkormányzat miért nem ezt az utat járta és járja jelenleg is”. 

 

„Biztonságot nyújt ugyanis a tény a jövőben számunkra, hogy a lehető legerősebb garanciát kapja így a település az Államkincstár segítségével. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat feladataira a jövőben is jutni fog forrás, de ha ennek elosztásában, szabályozásában segítségünkre lesz az állam, az hozzájárul a stabilitás fenntartásához”.

 

És csak szólunk, hogy a fentiekből egy nagyon fontos következtetés még hátra van, amit nem igazán említett eddig meg senki.

A pécsi önkormányzatnak ugyanis úgy kell megspórolnia és visszafizetnie a kormánynak három év alatt, 2020 decemberéig 9,5 milliárd forintot (most a kamatokkal ne is számoljunk), azaz évi több mint három milliárdot, hogy mindeddig, bevallottan, évi legalább 2,5-3 milliárd forint adóssága/hiánya keletkezett minden egyes esztendőben.

 

 

Emiatt jutottak oda, ugye, ahol most tartunk.

 

Vagyis, ha vissza akar fizetni kb. évi 3,2 milliárdot, az új, állami kölcsön törlesztésére, azt úgy tehetik meg, minden józan és logikus számítás szerint a Páva-Csizi-Hoppál-trió,  hogy félre kell tenni ennyi pénzt, átlagosan évi 3,2 milliárdot kb., és mindamellett még nem is halmozhatják tovább az eddigi évi 2,5-3 milliárd forintos, rendszeresen jelentkező és újra és újra keletkező hiányt.

 

Márpedig ez azt jelenti, hogy Pécsnek a 2018-2020 közti három évben legalább évi 6 milliárd forintot kell megspórolnia átlagosan.

 

 

Ezen az enyhíthet(ne) majd, ha jön vagy jönnek olyan új cégek, amelyek az eddigiekhez képest plusz iparűzési adóbevételt hoznak a városnak, illetve ha az eddig már Pécsett lévő, Pécsett adózó cégek jobb üzleti eredményt tudnak elérni. Ha ez nem sikerül, mard az évi 6 milliárd forint spórolás, ha jót akarunk.

KategóriákMETÁL