Nem, nem azért, hogy nehogy túlságosan ideges legyen még az áprilisi választás előtt a csődközeli helyzet után szükségessé vált adóemelés miatt. FRISSÍTVE!

A cikk a hirdetés után folytatódik



Frissítés péntek 21.00

Nem kaptunk választ mindezidáig a pécsi önkormányzattól a csütörtöki közgyűlésen történtekkel, és a tavaly novemberben elfogadott pécsi építményadó-rendeletmódosítással kapcsolatosan pénteken reggel feltett kérdéseinkre. (Igazából a pécsi önkormányzat és Pécs városvezetése hónapok óta nem válaszol egyetlen kérdésünkre sem, amivel szerintünk nem csak velünk szembeni, de a Szabad Pécs napi több ezer olvasójával szembeni, köztük az ő saját egykori választóikkal szembeni hozzállásukat is minősíti.) Nyilván ezútttal nem túlságosan közérdekű témára kérdeztünk rá. Ja nem.
 
 
Kérdéseink a következők voltak
 
1. Az építményadóról szóló rendelet 2-es mellékletének teljesen új, 6-os számú pontja miatt jól értjük-e azt, hogy egy olyan, mondjuk 50 négyzetméteres pécsi lakásnak, amelybe működő gazdasági társaság van bejelentve, székhellyel (vagy akár csak telephellyel), annak az idéntől kötelezően megfizetendő építményadó-díja éves mértéke 50×500 azaz 25 ezer forint?
2. Vonatkozik-e ilyen esetben a magánszemélyeknek járó kedvezmény bármelyike, ha amúgy megjárna neki, pl. minimum 3 gyermeket nevelnek – jár-e ezesetben is az 50%-os díjmérséklés?
3. Hogyan lehetséges jogilag, hogy egy magánszemélynek kell fizetnie a magasabb adót, csupán azért, mert ott van egy vállalkozás? Akár olyan (hiszen erre külön kitérés ebben a pontban nincs), amely nem fizet a székhely-használatért pénzt?
4. Mi az oka annak, hogy még nem kapták meg a pécsiek a helyi adókról szóló, a csekket is tartalmazó értesítőket? Mikorra kapják meg?
 
 

Korábban írtuk

A cikk a hirdetés után folytatódik



Habár van ilyen pletyka a városban, kizártnak tartjuk, hogy Pécsett tényleg ne kelljen/ne lehessen ?választási para? miatt a törvény szerint szükséges határidőre, azaz március 15-ig befizetni az építmény-, vagy más helyi adót.

Egy masszív pécsi pletyka szerint ugyanis mindkét pécsi-baranyai választási körzet billeg a kormánypárt szemszögéből. (Hogy valóban billegő körzet lehet a Baranya 1. /Csizi Péter/ és a Baranya 2. /Hoppál Péter/ is, azt a híresztelést nem csak a Szabad Pécs értesülései, de az is erősítheti, hogy a Közös Ország Mozgalom végül mindkét választókerületben elvégezteti a közösségi finanszírozásból fizetett közvéleménykutatást a legerősebb ellenzéki jelölt megtalálásáért.)

Szóval az, hogy billegnek a körzetek, lehetséges, de hogy emiatt elhalasztanák a választás, április 8-a utánra a csekkek kiküldését, akár csak a ?masszív emelést? jelentő csekkekét, azt a Szabad Pécs is teljesen nonszensz hírsztelésnek, abszolút kizártnak tartja.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Ugyanakkor az biztos, hogy a korábbi években mostanra, egy hónappal a fizetési határidő előttre már ki szokták küldeni a helyi adóról a fizetendőt, legyen az építményadó, iparűzési adó, ingatlanadó, vagy gépjárműadó. Eddig azonban nem érkeztek meg az értesítők.

Van azonban egy másik pécsi híresztelés is, amiről viszont már mi is úgy tudjuk több különböző, egymástól független forrásból is, hogy ennek már talán lehet alapja.

A pletyka arról szól, hogy arra sincsen pénze jelenleg a pécsi önkormányzatnak, hogy az adóiroda kipostázza az értesítőket a polgároknak és cégeknek, benne a sárga csekkekkel. Sőt, azt is hallottuk, hogy több önkormányzati hivatalban, köztük az adóirodában, kényszerszabadságon voltak munkatársak év elején a pénzszűke miatt.

Az viszont nemigen vitatható, hogy ilyenkorra már meg szoktak érkezni a csekkek.

Ok, van egy objektív új helyzet, hogy megváltoztak azok a számlaszámok, amelyekre utalni kell a pénzt (az OTP helyett a Magyar Államkincstár a számlavezető bank), ami okozhat némi zavart az erőben, de ez a változás 2018. január 1-jétől él, s nyilván legkésőbb tavaly decemberben lehetett tudni az új számlaszámokat.

 

 

Viszont az is igaz, hogy a pécsi helyi adók közül az építményadónak van olyan szegmense, amelynek az érintettjei a korábbi összeg sokszorosát, akár öt-tízszeres összegét is kifizethetik, és ehhez nem is kell túlságosan extra helyzet.

Azoknak ugyanis, akiknek a pécsi lakásába/házába társas vállalkozás székhelye vagy telephelye van bejegyezve – vagyis az egyéni vállalkozókra ez nem vonatkozik ?,  akárha nullás árbevételű is, de még működő kis kft.-ről, bt.-ről van szó, többet kell fizetniük. Az is érdekes, hogy ebben a részben nem csak arról nem szólnak, hogy pédául a nullás árbevétlű cégek kivételt képeznének, vagy díjkedvezményt kapnának, de például a nem civilnek számító, ám osztalékot fizetni nem tudó, nonprofit gazdasági társaságok sincsenek külön említve, mint esetleges díjkedvezményre jogosult vállalkozások.

Tavaly novemberben a pécsi képviselők elfogadtak egy olyan építményadó rendeletmódosítást, amely egyebek mellett egy teljesen új ponttal bővítette azt a tavalyi évhez képest, s amely 2018. január 1-jétől hatályos.

Erre az ügyre a csütörtöki pécsi közgyűlési ülésen Gyimesi Gábor, a Jobbik egyik képviselője terelte rá a szót. Ő is arról beszélt, hogy akár tízszerese is lehet végül a fizetendő azoknak, akiknek a lakása vagy háza címére társas vállalkozás székhelye vagy telephelye van bejegyezve.

Az immáron módosított pécsi helyi építményadó rendeletnek ugyanis a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt szolgáló építményekre vonatkozó adómértékekről szóló mellékletébe új pontként került bevezetésre a 6-os számú pont, ami így szól

?Magánszemély tulajdonában álló olyan – üzleti célt szolgáló – lakás után, melyre tekintettel a cégnyilvántartásban gazdasági társaság székhelye, telephelye került bejegyzésre, és amelyben a tulajdonos életvitelszerűen benne lakik (?) az adó mértéke négyzetméterenként és évente 500 forint.?

 

 

 

 

Nem lesz túl extra az ötszörös, tízszeres díj sem  

Márpedig ez azt jelenti, hogy ha egy pécsi 50 négyzetméteres lakás egyben egy pécsi bt. székhelye és/vagy telephelye is egyben, akkor annak a lakásnak a tulajdonosának magánszemélyként már nem a ?sima? építményadót kell fizetnie, hanem ezt az üzleti jellegű emeltet.

Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 5000 forint helyett 25 ezer forintot kell fizetni.

Ez ötszörös díjemelkedést jelent tehát még egy 50 négyzetméteres lakás esetében is. De ugyanennek a lakásnak az építményadója máris a tízszerese lesz, ha abban nem csak egy bt./kft./zrt. stb. működik, hanem pl. egy háromgyermekes család él. Ők ugyanis alapesetre, a ?sima? építményadóból 50 százalékos díjkedvezményre lettek volna jogosultak. Azaz nekik a tavalyi 2500 forint helyett kell az idén 25 ezer forintot leperkálni két részletben, építményadó címén a 2017-re csődközelbe jutott pécsi önkormányzatnak.

 

 

Hogyan számoltuk ki mindezt?

A társas vállalkozásnak székhelyet és/vagy telephelyet biztosító lakás/ház után, annak teljes négyzetméterére vonatkozóan 500 forint a díj.

50×500 az 25 ezer forint

Az alapesetben fizetendő, ?sima? pécsi építményadó mértéke pedig a 25-100 négyzetméteres ingatlan esetén (25 négyzetméter alatt nulla az adókulcs) az építményadó mértéke 200 forint négyzetméterenként és évente a 25 négyzetméter feletti részre vonatkozóan.

Egy 50 négyzetméteres lakás esetén tehát 25 négyzetméter után kell fizetni a 200 forintos éves négyzetméterenkénti adót.

A 25×200 pontosan 5000 forint.

Ebből kaphatnak 2500 forint kedvezményt (50%) például a legalább három gyermeket nevelő családok.

 

Gyimesi Gábor érdeklődött az adóirodán is, de nem nyugtatták meg

És ott azt mondták neki, hogy csak az után a helyiség vagy lakásrész után kell fizetni, ahol a vállalkozás működik.

Vagyis, mondjuk 10 négyzetmétert használ valaki bejelentése alapján az 50 négyzetméterből, akkor a pluszt 10×500 forint (vagy pluszként: 10×300 forintot?) jelenti. Csakhogy Gyimesi Gábor is azt vetette fel a közgyűlési vitában, hogy a rendelet szövege nem erről szól, abban nincs olyan lehetőség, hogy csak az amúgy életvitelszerű lakóhelyként használt lakás/ház egy részére jelenti be valaki a vállalkozása székhelyét, telephelyét.

 

Amúgy azt gondoljuk, hogy a rendelet 21-es pontjára utalhatott az adóirodában a jobbikos képviselőt felvilágosító munkatárs. Az ugyanis tényleg komoly értelemzési kérdéseket vet fel az előzőekben idézett rész matt, ugyanis az így szól:

?Üzleti célt szolgáló építmény: az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett magánszemély kizárólagos tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló építmény kivételével olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében használ, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el, ideértve az ingatlan bérbeadást is”.

 

Vagyis csupán ebből a részből arra lehet következtetni, hogy abban az esetben, ha a vállalkozás bérleti díjat fizet, ha ipa-fizetési kötelezettsége ott keletkezik, vagy bármilyen közüzemi számlát elszámolt a lakás után, akkor biztosan fizetni kell a jóval magasabb díjat a magánszemélynek, egyéb esetben viszont nem – kérdéses, hogy a két idézett pont, hogyan viszonyul egymáshoz.

 

 

 

Az is egy érdekes probléma, dilemma amúgy, hogy egy vállalkozás miatt terhelnek meg egy magánszemélyt, márpedig a magánszemélyként fizetendő adó mint költség biztosan nem elszámolható a vállalkozásoknak.

 

Páva Zsolt polgármester azt válaszolta Gyimesi Gábornak a közgyűlésen, hogy nem tud most azonnal válaszolni, egyrészt mert sok mindent felvetett, kérdezett, másrészt, mert komoly adórendelet-értelmezési kérdések is vannak e felvetések, kérdések között. Ezért tehát Páva Zsolt írásban fog válaszolni később Gyimesi Gábornak. Így tehát azt kérte, hogy engedje meg, hogy erre az amúgy jogosnak tűnő felvetésre írásban? válaszoljon nyolc napon belül.

 

Természetesen érdeklődünk a politikusnál az idő leteltével, hogy megkapta-e a választ, de addig is írunk a pécsi önkormányzatnak is. Még csütörtökön napközben próbáltuk elérni a pécsi adóiroda vezetőjét is, hogy közvetlenül szerezzünk tudomást az ügyről, de nem vette fel a telefonját Nagy Zoltán. 

 

És nézzük végül a helyi kormánypárti sajtó hogyan írt minderről!

 

A pécsi önkormányzat lapja, a PécsMa.hu, amelynek például az adóváltoztatásokról való tájékoztatás lenne az egyik fő feladata a mi közös pénzünkből való működtetésért, az önkormányzati fenntartásért cserébe (és mondjuk nem feltétlenül a nyári bikinidivatról írni, vagy a nyilvános ehlyen történő szoptatásról szavaztatni a polgárokat) Az ellenzék füstölgő, 30 éves buszokat vett volna című közgyűlési tudósításában így ír:

?Gyimesi Gábor (Jobbik) az építményadó vállalkozások számára szóló részéről érdeklődött.”

Igaz, ők annak előtte Berkecz Balázs közgyűlési akciójáról mindent leírtak, hogy megzavarta az ülést, és kidobták, illetve, hogy mit és hogyan tett a Karácsony Gergely-felvétellel, csak éppen azt nem, hogy az 1 milliárdos pécsi Volvo-gate miatt ment be tiltakozni a közgyűlésbe. A buszokról annyit sikerült szólnia lapnak, hogy “amikor a szocialisták kiárusították a buszokat, Pécsnek egyetlen útja maradt, hitelből venni”. A pécsi Volvo-gate-ről szóló írásaink, az első és a második rész sem arról szólt egyébként, hogy a hitel felvétele lett volna a gond önmagában, hanem hogy volt, legalábbis a nyomozás adataiból és a gyanúból következtethető, hoy lehetett egy nagyjából egymilliárd forintos korrupciós összeg a beszerzésben.       

 

A Pécsi Újság pedig például így:

?A vita során Páva Zsolt, Pécs polgármestere leszögezte, nem lesz a lakosságot érintő helyiadó-emelés, abban viszont bíznak, hogy iparűzési adóból több folyik majd a város kasszájába a gazdaság élénkülése miatt.?

 

 

 

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.

A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK

 

KategóriákMETÁL