Sajtó-helyreigazítási kérelmet kaptunk a pécsi önkormányzattól, amelynek ezúton helyt adunk.

 

A cikk a hirdetés után folytatódik



2018. február 16-án a hírportálunkon „Még nem kapta meg a pécsi helyi adóról szóló csekket? Ne aggódjon, más sem! De nem fogja elhinni, miért nem!”  címmel megjelentetett cikkünkben valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy 2018-ban az önkormányzati adóhatóság késésben volt az adózáshoz szükséges okiratok adózóknak való megküldésében, ennek oka pedig a pénzhiány, amely miatt már „kényszerszabadságra” is kellett küldeni az Adóiroda dolgozóit.

Ehhez képest a való tény az, hogy az önkormányzati adóhatóság a korábbi évek gyakorlatának megfelelő határidők megtartásával járt el az adózási okiratok kiküldése során, nem volt késésben a 2018. évi adózási okiratok adózóknak történő megküldésével. Az Adóügyi Osztály ügyintézői az év elején két munkanapon keresztül csökkentett létszámmal dolgoztak az adó nyilvántartására szolgáló informatikai rendszer ilyen munkaterületen általában szokásos éves átállása, a zökkenőmentes év elejei zárás-nyitás miatt. Az év eleji távollétek a korábbi felgyülemlett évi rendes szabadságok munkajogi előírások szerinti kivételével voltak összefüggésben, és semmilyen módon nem motiválta az Önkormányzat pénzügyi helyzete. Az adózási okiratok postázási költségének és a köztisztviselők illetményének a fedezete az Önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll.

Cikkünk az üzleti célú lakáshasználat építményadó-tétel 2018. évi bevezetése valós tényt olyan hamis színben tüntette fel, mintha az a magánszemély adózót terhelő adóemelés lenne.

Ezzel szemben a valóság az, hogy nem adóemelésre, hanem csökkentett adómérték megállapítására került sor, tekintve, hogy 2018 előtt az üzleti célra használt lakás az üzleti célú ingatlanok általános építményadó mértékébe tartozott 850 Ft/m2/év adómértékkel, ehhez képest az újonnan megállapított 500 Ft/m2/év adómérték  42 %-kal alacsonyabb a 2017. évi és 50 %-kalalacsonyabb a 2018. évi 1.000 Ft/m2/év általános üzleti mértékhez képest.

Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az építményadó rendelet 2018. évi módosítása a kizárólag székhelyként, telephelyként bejegyzett, de üzleti célra ténylegesen nem használt lakásingatlan vonatkozásában a magánszemély adózóra minimum ötszörös, de akár tízszeres többlet-terhet jelenthet az előző adóévhez képest, és üzleti célú lakáshasználat esetén a magánszemély adózónak a kedvezmények nem járnak.

Ehhez képest a való tény az, hogy amennyiben a gazdasági társaság nem folytat a lakásban vállalkozási tevékenységet, és a lakás költségeit sem számolja el, csupán a vállalkozásának a cégnyilvántartásban oda van a székhelye, telephelye bejelentve, akkor a vállalkozási tevékenység a lakás vonatkozásában figyelmen kívül esik, és a magánszemély ingatlantulajdonos a lakásra vonatkozó adómértékkel fog adózni. A magánszemély tulajdonában álló, üzleti célra is használt lakás tekintetében az adózó – kérelmére – minden neki járó adókedvezményt igénybe vehet. Az üzleti célú hasznosítás ugyanis nem zárja ki az építményadó rendelet 7. §-ában foglalt adókedvezmények és a 8. §-ában foglalt adómentességek igénybevételét.

A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézést kérjük!

 

KategóriákMETÁL