Még látszólag sem kötött bombaüzletet a pécsi adófizetők pénzén Páva Zsolt, Csizi Péter, Hoppál Péter, Nagy Csaba és fideszes képviselő-társaik, amikor megszavazták, hogy a pécsi önkormányzat Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cégével korszerűsítse a közvilágítást – nemhogy valójában. A számok mögé nézve ugyanis még elkeserítőbb a helyzet. A Szabad Pécs nem a levegőbe beszél: közérdekű adatigényléssel kikértük azt, hogy az elmúlt években a pécsi önkormányzat mennyit fizetett közvilágításra.

És nem véletlenül említjük a fenti politikusi négyest! Nem kertelünk, az nem is lenne tisztességes! Azért emeltük ki Páva Zsoltot, Csizi Pétert, Hoppál Pétert és Nagy Csabát, mert ők voltak a legfőbb felelősei a közvilágítási programnak helyi politikai szinten, és közülük hárman most azt kérik a választóktól, három különböző választókerületben, hogy kapjanak bizalmat, hogy a Parlamentben képviseljék a helyiek érdekeit. Márpedig a pécsi közvilágítási program az egyik leginkább kiemelt program volt az elmúlt öt évben. Ugyanakkor nem mondható teljes sikertörténetnek. És szerintünk akkor még finomak voltunk.

De nem csak az a gond vele, hogy Pécsett is Orbán Viktor vejének cége, az Elios dolgozhatott. És nem csak az, hogy jogosan feltételezhető, hogy Tiborcz István barátja és üzlettársa, a pécsi származású Hamar Endre itt is előkészítő szerephez juthatott. És nem csak az, hogy egy pécsi villamosipari vállalkozás úgy kapott jelentős alvállalkozói megbízást a nettó vállalkozói értéken számított 900 milliós munkában, hogy közben ő volt a pályázat egyik nagyon fontos szakmai előkészítője. És nem csak az a gond, hogy Pécsett nem “ingyen” uniós pénzből fizették a közvilágítást, hanem hitelt vettek fel rá, elenyésző önerővel. És nem csak az a baj, hogy itt még az önerőt sem “ingyen” kormányzati pénzből fedezték (Pécsett a bank is kért önerőt, más városokban, ahol uniós pénzből fejlesztettek, sok helyen még a pályázatokhoz szükséges önerőt is kifizette a kormány az önkormányzatok helyett.)

És nem csak az a baj, hogy a jelentős kamatteher miatt a nettó 900 milliós beruházás a végén bruttó másfél milliárd forintba kerül a pécsi önkormányzatnak.

Hanem, mint a kikért számokból látni fogják, az is baj, hogy nagyon sok idő, 9-11 év alatt térülhet meg a legjobb esetben is a “befektetés”: az összes költség elosztva az évente megtakarítható összeggel, nagyjából ennyivek 11-et ad ki.

De a kikért számokból az is látszik, hogy még ennél is több idő alatt jöhet vissza az a pénz.

De az is baj, hogy máshol, ahol nem “ragaszkodtak” ennyire Tiborczékhoz (például Kozármislenyben), feleannyiba került kb. a beruházás. Erről már írtunk is.

És az is baj, hogy feltehetően más okok mellett (amelyek közt vannak, legalábbis lehettek olyanok, amelyek semmiképpen sem, vagy jórészt nem a fent említett politikusok hibája) az ilyen nem túl jó döntések is kellhettek ahhoz, hogy ma, 2018 tavaszán a likvidhitellel együtt csak a pécsi önkormányzat adóssága 12,5 milliárd forint, amelyet viszonylag rövid időn belül kell(ene) visszafizetni. 

 

Páva Zsolt a város polgármestereként az első számú felelős a döntésekért. Akkor is, ha valóban „gyámság” alatt van, esetleg volt is, akkor is, ha nem volt, és most sincs. Akkor is, ha tényleg igaz az a pletyka, hogy Várhegyi Attila volt fideszes pártigazgató és Bánki Erik, „a Fidesz baranyai erős embere” kezében volt valójában a gyeplő szinte mindvégig az elmúlt majdnem tíz évben a pécsi önkormányzat legfontosabb döntéseit illetően, Csizi koordinálásával. És akkor is, ha nem. Akkor is, ha mégiscsak teljesen és önként a fenti politikusi négyes és a többi képviselő irányította Pécset, és nem csak végrehajtók voltak.

Páva Zsolt tehát polgármester. Csizi Péter az Elios-szal kapcsolatos döntés idején, 2014-ben alpolgármester volt, csakúgy mint Nagy Csaba. Keszthelyi János Hoppál Péter pedig közgyűlési frakció-vezető volt. Csizi Péter ráadásul alpolgármesteri minősége mellett elnökként azt a bizottságot vezette, amely a közvilágítási pályázatokat bírálta el.

Szóval abban, hogy a pécsi közvilágítás-korszerűsítés kivel és hogyan történjen, egyáltalán megtörténjen-e Pávának, Csizinek, Hoppálnak és Nagynak volt kitüntetett szerepe.

 

Pécs MJV Polgármesteri Hivatalától közérdekű adatigényléssel kértük ki Pécs város közvilágítással kapcsolatos költségeit.

Azt kérdeztük, mennyibe került évente ténylegesen az elmúlt négy teljes, lezárt évben, azaz 2014-2017 között a pécsi önkormányzat számára a közvilágítás.

A pécsi városháza táblázatos formában és bruttó forintban adta meg az adatokat.

 

 

Pécs önkormányzata saját erőből és hitelből finanszírozta a modernizálást. Pécsett 2014-2015-ben zajlott a munka, nettó 900 millióba került a fejlesztés, amelyet nettó 855 milliós hitelből fedeztek, amellett biztosították az önerő mértékét, 45 milliót, saját önkormányzati keretből, s kifizették a teljes nettó beruházási összeg áfatartalmát is, kb. 243 millió forintot, szintén városi pénzből. Mindezeken túl fizetni kell még az MFB-alapból az OTP által folyósított hitelre a lejáratig eső teljes időtartam alatt kb. 360 millió forint kamatot és banki költséget.

Így tehát a teljes konstrukció 1,5 milliárd forintba került. Pécsett ezért 7023 lámpát cseréltek ki, ami a teljes fizetendővel számolva lámpánként 213 600 forint. A lámpák átlagos élettartama elviekben 15 év. Vagyis Pécsett minden egyes  köztéri új LED-es lámpának legalább 14 ezer forintos megtakarítást kellene elérnie évente ahhoz, hogy az önkormányzat, úgymond a pénzénél legyen.

 

A pécsi önkormányzattól megkapott táblázatból jól látszik, hogy a “Tiborcz-lámpák” előtti időben, az utolsó teljes olyan évben, amikor még nem volt LED-es lámpa Pécsett, mintegy bruttó 485 millió forintba került a közvilágítás éves szinten, ami aztán valóban jelentős mértékben csökkent: 2015-ben 347 millió, 2016-ban 346 millió, míg tavaly, 2017-ben már “csupán” 314 millió forint volt a fizetendő összeg, bruttóban.

Vagyis 140-170 millió forinttal csökkent éves szinten a közvilágításra fordított összeg. Azaz, ha ebből indulnánk ki csupán, akkor azt mondhatnánk, az első megtakarítási év alapján 11 év alatt térülne meg a beruházás, a tavalyi év alapján már elég lenne ehhez 9 év is. Ugyanakkor viszont ezzel így nem számolhatunk, már ha reális képet akarunk kapni. Időközben ugyanis a villamosenergia ára csökkent, méghozzá jelentősen, kilowattonként nettó 16,2 forintról előbb 14,7-14-8, majd 12,5 forintra. Vagyis a valódi megtérülési idő is jelentősen, vagy érzékelhetően több valójában, mint a 9-11 év.

Az energia ár csökkenése miatt egyáltalán nem lehet ugyanis a teljes árcsökkenést a modernizálásnak betudni, hiszen a hagyományos izzókkal szerelt köztéri lámpák működtetési költsége is csökken ezáltal, sőt – miután azok eleve többe kerülnek – az azok utáni megtakarítás arányaiban nagyobb is, mint a számszerű részarányuk.

 

JÓ TUDNI, HOGY 

a nettó 16,2 forint áfával 20,574 forint

a 14,71 forint áfával 18,6814 forint

a 12,52 forint áfával 15,9 forint

 

A táblázat első fizetendő összegekről szóló sora alapján próbáltuk megtippelni a fogyasztást összes éves kilowattban

 

2014-ben ez (ezek szerint) kb. 20 626 455  kilowatt lehetett az összes fogyasztás. Ugyanezzel a módszerrel 2015-ben kb. 15,7 millió kilowatt, vagyis  4,9 millió kilowatt a megtakarítás, ami az első, magasabb összeggel számolva is kb. 101,2 millió forint. Ez lehet az az összeg naagyjából, ami a valós forintosítható megtakarítás a LED-lámpák első évében. Ugyanakkoz ez a 1,5 milliárd forintot aalapul véve azt jelnti, hogy 14, de inkább 15 év lehet a megtérülés – ami viszont pont megegyezik a LED-lámpák tervezett, becsült, ajánlott élettartamával. A LED-lámpa beszerzés viszont nem tűnik így bombaüzletnek. 

 

KategóriákMETÁL