Ezt mondja zamárdi híres sütödése, Halas Karcsi. És azt, hogy legalább már a ?balatoni? hekket a vendégek is cikinek tartják,. Egyre több vendég érkezik ugyanis a Zamárdiban álló híres halsütödéjéhez azzal, hogy: ?Mindegy, csak hekket ne!?. Halas Karcsit a Szabad Pécs arról is kérdezte, igaz-e, hogy a halra vágyók már nem is keresik a balatoni halat – vagyis, hogy ?beérett? az öt éve hozott szabály, amellyel gyakorlatilag kiírtották a tó-környéki éttermekből, büfékből az igazi balatoni halat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
?A vendég ma is keresi a balatoni halat, nem igaz, hogy beletörődött volna abba, hogy nincsen. Egy idős hölgy, aki korábban húsz évig balatoni pontyot kapott, nemrég visszahozta a tógazdaságit azzal, hogy nem jó az íze? – feleli azonnal kérdésünkre Halas Karcsi, azaz Csibrák Károly, a déli part egyik legrégebbi és legnépszerűbb halsütödése. Hamisítatlan , jó értelemben vett retróbüfét visz Zamárdiban. Sütödéje a balatoni halasok top 10-es listáinak állandó szereplője. Neki vetettük fel, hogy mostanra mintha elcsendesedtek volna azok a kritikus, háborgó és aggódó hangok, amelyek egyaránt származtak vendégtől, vendéglőstől, halsütödéstől. Ráadásul mostanra már öt nyár telt el úgy a Balatonon, hogy nem, vagy csak ?véletlenül? lehet balatoni halat kapni a Balaton-parti éttermekben és halsütödékben a halászat betiltása miatt. A horgászok pedig, mint az ismert, nem adhatják el a kifogott halat.
?Nem csak balatoni hal? – ezt írta a megállító táblájára. Hogyan kell érteni?
Tavaly azt írtam ki, hogy ?Nem balatoni hal?. Akkor ugyanis nem volt nyitva a Sió-zsilip, nem volt kihelyezve az angolnacsapda. Idén tavasszal viszont egy darabig igen. Így aztán venni is tudtam különféle balatoni halat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-től. Hiszen nem csak az angolna kerül bele a csapdába. Ezért egy darabig volt igazi balatoni halam: keszeg, kárász, ponty, angolna, busa.
Busát is vett?
Igen, mert az is kiváló, ha jól van elkészítve. Igaz, macerás, mert a felét el kell dobni – nem is nagyon tudok más halast, aki vesződne vele. De tudja, hányan vettünk a zsilipcsapdába került halakból?
Gondolom, sorban álltak a halsütödések és éttermesek. Vagy nem?
Rajtam kívül még egy déli parti kolléga, de a vendéglősök sem tolongtak. Én viszont nyugodt voltam, amikor jött a NAV és kérte a bizonylatot, hogy honnan származik a balatoni halam.
Kitartott a beszerzett mennyiség a szezon végéig?
Á, közel sem! De legalább idén adhattam valamennyi balatoni halat is.
Lehetnek olyan, balatoni halat kínáló kollégák, akiknek volt izgulni valója egy NAV-ellenőrzésnél?
Lehetnek, de ők vagy csak ráfogják a tavi halra, esetleg a kazah keszegre, hogy balatoni, vagy a horgászoktól, még inkább a rapsicoktól vásárolnak.
Meglehet, a következő szezonban már nem lesz erre szükség. A halászati társaság és a szaktárca közös ötlete nyomán ugyanis, ráadásul a vendéglátós lobbi egyetértésével a jövőben a vízgyűjtő terület tógazdaságaiban nevelt halra is rá lehet majd mondani, hogy balatoni. Ön is várja már ezt a lehetőséget? Jó ötletnek tartja?
Ez ugyanolyan agyrém, mint kazah keszeget árulni a Balatonnál, igazi balatoni helyett, miközben a balatoni hal Európa egyik legjobb ízű hala. De mi helyette mégis iszapízű tógazdasági halakkal etetjük a vendéget. Aki ilyesmit kitalál, annak nem sok fogalma van a valóságról, az csak papíron akar ?megoldani?, kipipálni egy problémát. Nem lehet becsapni a vendéget, főként az igényes kuncsaftot. És szerencsére belőlük is egyre több van, egyre többen jönnek azzal hozzánk, hogy ?Mindegy, csak hekket ne!?.
Tud jobbat ennél az, ?az a balatoni hal, amit annak mondunk?-megoldásnál?
Persze, a szigorúan ellenőrzött halászatot. Mondjuk heti kétszer, és azonnal értékesíteni a zsákmányt. Egyre több turista keresi a helyi ízeket, közte a helyi halat, biztosan nagyobb hasznára vannak a turizmusnak, mint a horgászok. Vagyis annyi halat kéne csak kifogniuk a halászoknak, hogy frissen el lehessen adni. A Balatonon is szabályozhatná ezt kvótarendszer, a tengereknél lévőkhöz hasonlóan. Gazdálkodni kéne, nem csak tiltani, az egyszerűbb, könnyebb, de rossz végét megfogni, helyette okosan szabályozni és keményen ellenőrizni.
Csibrák Károly, azaz A Halas Karcsi
Csacsihal
A hekk nem magyar, nem balatoni, nem is édesvizi, hanem egy tengeri ragadozóhal. Sőt eredetileg nem is európai: eredetileg Dél-Amerika, azon belül is Argentína partjainak közelében élő, tőkehal-féle a hekk, amit csacsihalnak is neveznek. Valójában még pontosabban: tengeri csuka. A Föld számos pontján halásszák, nagy számban, a Dél-Atlanti óceánon, a Földközi-tengeren, Észak-Skandinávia vagy Izland partjainál, de még Észak-Afrikában is. Hazánkban a Balatonon már a múlt század ?60-as éveiben is jelen volt. Az egyik legnépszerűbb, s valószínűle helytálló feltételezés szerint a magyar édesvízi halak exportja miatt időleges készlethiány lépett fel, s annak pótlása miatt jelent meg, de állítólag a keszegfélék árának növekedése miatt is lett közkedvelt, azon túl, hogy szinte szálkamentes, szép fehérhúsú, kellemes ízű és könnyen elkészíthető.
A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.
19? Lapot!
