További rossz hírünk, hogy állampolgári identitás nélkül európai identitás sincs. Mindez, egy szerda kora esti, késő délutáni laza programon hangzott el Pécsen.

A Transparency International Magyarország és az Emberség Erejével Alapítvány „Civil aktivizmus az Európai Unióban: Az állampolgári érdekérvényesítés lehetőségei az uniós intézményrendszeren belül” címmel kerekasztal-beszélgetést tartott a PTE ÁJK-n – a PTE az aktív állampolgárokért programhoz is kapcsolódva. Néhány érdeklődő jelent meg csupán az eseményen, gyakorlatilag az egész beszélgetés egyik fő mondanivalóját illusztrálva. A politikai apátiát és az állampolgári aktivitás hiányát nem csak a meghívottak, de számtalan kutatás is kiemelt problémaként értékelik.

A szerda délutáni programon Pálné Kovács Ilona (MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete), Pavluska Valéria (PTE KTK, Marketing és Turizmus Intézet), Polyák Gábor (PTE BTK, Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék), valamint Martin József Péter (Transparency International Magyarország, ügyvezető igazgató) vett részt. A beszélgetést Babos Attila újságíró (Szabad Pécs) moderálta.

Közéleti közöny

Bevezető előadásában a TI Magyarország részéről Martin József Péter elmondta, hogy az EU-ban több eszköz is rendelkezésre áll az állampolgári aktivizmushoz. A választhatóságon és választáson túl, három intézményesített eszközt a petíciót, a panaszt és polgári kezdeményezést említette – példákkal is illusztrálva ezek nehézségeit, hatékonyságát. Volt már országhatárokon átívelő sikeres kampány 1 millió aláírás összegyűjtésére (állatkísérletek ellen, egészséges ivóvízhez való hozzáférés érdekében), de lassú és bonyolult a procedúra. A probléma ismert, éppen ezért a polgári kezdeményezések könnyítése és egyszerűsítése napirenden van.

Martin József Péter kezd

A civil szervezet vezetője szerint betegségtudata már van a magyar társadalomnak, ugyanakkor az aktuális (2017-es) adatok szerint a magyaroknak mindössze 35%-a tartja elfogadhatatlannak a korrupciót. Finnországban ez az arány 88%. A magyaroknak mindössze 14%-a gondolja úgy, hogy az átlagember tehet valamit a korrupció ellen. További probléma, hogy a politikai érdeklődés egy szóval jellemezhető: apátia. A politika a magyarok 50%-át egyáltalán nem érdekli, és a fiatal korosztályokban pedig még rosszabb a helyzet.

Bizalomvesztés

A beszélgetés során Pálné Kovács Ilona elmondta, hogy az EU intézményei sok esetben béna kacsaként viselkednek. Ennek az az egyik magyarázata, hogy a tagállamok nem feltétlenül dolgoznak a lefektetett szabályok mentén, a közös célok érdekében. Valószínű, hogy ez a jövőben sem fog változni ezért szerinte inkább a helyi transzparenciát kellene előtérbe helyezni. Összességében nem csak a lopással van baj, hanem a pazarlással is, hiszen a fejlesztésre szánt pénzeket nem a jó gyakorlatok mentén használja fel az ország. „Nem szabad ennyi pénzt adni, mert nem jól költjük el” – fogalmazott. A szakember véleménye szerint az EU-ba vetett bizalom tudatos rombolása zajlik. Ezzel párhuzamosan a propagandának köszönhetően az önkormányzatokba és az államba vetett bizalom növekszik, pedig feladatellátásuk tekintetében pont ezekkel elégedetlenek az állampolgárok.

Pavluska Valéria szerint az EU magasabb szintjein zajló játszmák is bekavarnak, ezért sem lehet előrébb lépni. Sem akarat sem szándék, sem humánerőforás nincs a közélet megtisztítására.

Babos, Polyák

Polyák Gábor sokakkal ellentétben, úgy látja, sőt elvárja, hogy az EU lépjen közbe, ha visszásságokra derül fény. Ezzel szemben sokszor cinikus játszmák zajlanak uniós szinten is, hiszen már köztudott, hogy Magyarországon rendszerszintű a korrupció, mégis hatalomtechnikai, gazdasági oka van, hogy nem történik előrelépés. „Ha az EU ügyészség is olyan lesz, mint OLAF, akkor annak sem lesz sok értelme.” A szakember véleménye szerint, a korrupció jól dokumentálható, tényszerű kérdés, de nem csak jogi kategória, hiszen a társadalmi nyomás mértéke befolyásolja, hogy az egyes intézmények mennyire hunynak szemet.

Martin József Péter szerint csodavárás van, ún. intézményi illúzió egy-egy új szervezet felállításakor. Egy korrupt rendszeren belül azért nincs értelme pl. egy új szervezetnek, mert maga a rendszer, amúgy is bedarálná, míg ha a rendszer megváltozik, akkor új intézményre sincs valójában szükség. Az EU ügyészség egy kicsit más, mert a rendszeren kívülről lehet kényszerítő ereje. A források elosztását a TI ügyvezetője szerint is ellenőrizhetőséghez kellett volna már kötni, de erre nem sok esély lesz. Az Eurobarometer szerint, amúgy a magyar társadalom továbbra is a nyugathoz akar tartozni. Az európai identitást vallók és ezt az identitást tagadók aránya is nőtt, azaz polarizálódik a helyzet.

Mitől tudatos az állampolgár?

Pálné Kovács Ilona szerint a választójog nem tesz állampolgárrá, önmagában az csak egy státusz. Tudatos állampolgárrá a közösségeink tesznek minket, azokban tudjuk megélni az állampolgárságot. A közösségek azonban szétestek, így erre nincs sok esély most. Nagyon nehéz helyzetben vannak a változtatni akarók.

Pavluska Valéria szerint a polgár kifejezés elértéktelenedett, és ennek ahhoz is köze van, hogy az 1980-as évektől kezdődően túlságosan kapcsolódott a politikához. A közgazdász úgy látja, hogy a középosztály azért is fogyóban van, mert gazdaságilag lassan nem indokolt, hiszen eltűnnek azok a szakmák, amik márpedig a középosztályt tudják kitermelni.

Martin József Péter szerint valóban nincs polgárság ma Magyarországon vagyis nem csak gazdasági értelemben nincs középosztály. Nem csak a tudatosság hiánya, de a civil kurázsi hiánya is égető. Kádár-rendszer köszön vissza azokban a mozzanatokban is, amikor túlteljesítenek az öncenzúrában, cenzúrában a privát szektor szereplői is.

Polyák Gábor szerint az emberek nem érzik, hogy a politikai döntéseknek milyen közvetlen hatásuk van az életükre. Magyarországon pedig nem csak az európai identitás, hanem az állampolgári identitás is hiányzik. Amíg utóbbi nincs, addig előbbi sem lesz.

A hangulatomat nagyon meghatározza az időjárás.

KategóriákMETÁL