Merthogy általánosságban az az igazság, hogy nem az emberek lettek egészségesebbek, hanem a szempontrendszer változott meg egyik napról a másikra, mondta ki az Alkotmánybíróság. És az addig különféle fokú jutatásban részesülő emberek egyszercsak elveszítették a bevételük egy részét, vagy akár a teljeset is. Azt már mi tesszük, hozzá, hogy nyilván voltak visszaélések is a rendszerben, erről számos híresztelést, pletykát lehetett hallani, de ilyen esetben a feltételek megváltoztatása nélkül az ellenőrzésen is lehetett volna szigorítani. Mert így az maradt, hogy az ország legrászorultabb emberei, csoportjai közül az egyikkel kapcsolatban hoztak általános új szabályokat, amelyek miatt olyanok is veszíthettek, méghozzá tömegesen, akik valóban betegek voltak. Mindez pedig azért is élesebb, mert eközben pedig más területeken is vettek el szegényebb, kiszolgáltatottabb rétegektől a korábbiakhoz képest, ellenben a jobb módú rétegeknek kedvező döntéseket hoztak. Utóbbi sem lenne baj, csak a két folyamat egymás mellett árulkodó nagyon is egy kormányról, amelynek a tagjai első kormányukról kikerülve, ellenzéki képviselőként, a csinos öltönyt olcsóbb régies zakóra cserélték, majd hangosan tiltakoztak a milliárdos bankárkormány ellen. Később pedig például a néhány ezer forintos havitandíj ellen.

Az Alkormánybíróság (AB) rokkantnyugdíjakat érintő döntéséről szóló hírt az Indexen olvastuk. Ott is az egyik legfontosabb kérdésként teszik fel, amit nyilván önök is feltettek már idáig érve a cikkben: hogy kérdés, mi lesz ezután. Mit kezdenek ezzel a döntéssel az érintettek, a bíróságok, a kormány, esetleg civil jogvédő szervezetek.

Mint az Index írja, az AB hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést. Azzal a lépéssel, amellyel és ahogyan az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét.

Az AB már azt követően döntött, hogy az ügyet a Kúria (korábbi Legfelsőbb Bíróság) is tárgyalta. A Kúria azonban felfüggesztette a per tárgyalását, és arra kérte az AB-t, hogy vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam. 

Az Index-cikkben leírják, hogy az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna.

Magyarul: a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek egészségügyileg jobb, azaz alacsonyabb rokkantsági százalékos értékeket adtak. És erre hivatkozva vonták meg drasztikusan a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.

És amiatt a rokkantsági ellátást átalakító 2011-es törvény bizonyos részei ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Az AB előírta a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne azokat a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapota. Az Országgyűlést pedig arra kötelezték, hogy 2019. március 31-ig módosítsa úgy a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt.

NA ÉS ERRE MONDJUK MOST MI AZT A SZABAD PÉCSNÉL, HOGY KÍVÁNCSIAN VÁRJUK EZEK UTÁN, HOGY SIKERÜL-E HÁROM NAPON BELÜL ELFOGADNIA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÁLTAL ELŐÍRT MÓDOSÍTÁST A MAGYAR PARLAMENTNEK, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖSTÜL ÉS MAGYAR KÖZLÖNYÖSTÜL, CSAKÚGY MINT A NAGYON SÜRGŐS LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁRI RENDSZER ESETÉBEN. SZÁMOLUNK VISSZA ÉS DRUKKOLUNK, HISZEN  MEG TUDJÁK CSINÁLNI: MÁR BIZONYÍTOTTAK!

 

Miért is lehetett mindez? Már akkor is a hatalomért tették?  

Az Index szerint az egész ügy hátterében az állt, hogy a második Orbán-kormány 2010–2011-ben első nagy harcát vívta az államadósság, illetve az IMF és az Európai Bizottság ellen, amelyek az államadósságra hivatkozva beleavatkozhattak volna a Fidesz kormányzásába.

Emiatt Orbánék és Matolcsyék elsődleges célja az volt, vagy az lehetett, hogy a régi vágású /azaz mindenkit érintő, politikailag nagyon népszerűtlen/ megszorítások nélkül, de segítsék az államot az adósság lefaragásában. Ekkor vezettek be válságadókat, einstandolták a magánnyugdíjvagyonokat, és igyekeztek elérni, hogy a rokkentnyugdíjasok közül minél többen térjhenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. Leginkább úgy és azzal, hogy megvonták tőlük az addigi ellátások nagy részét. Illetve akár mindent.

Mindezt a 2011. évi, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény megalkotásával tették. Az ugyanis 2012 januárjától gyakorlatilag megszüntette a rokkantsági nyugdíjat, helyette pedig bevezette a rokkantsági ellátást. Az új elnevezéshez azonban új vizsgálat is dukált, egyfelülvizsgálat, aminek módját és mikéntjét rendeletben szabályozta a kormány 2012-ben. Akiről pedif a felülvizsgálaton azt állapították meg, hogy „állapotjavulás” történt az életében, az onnantól kevesebb pénzt kapott, méghozzá átlagosan agyon sokkal kevesebbet.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége szerint volt olyan, akinek havi 122 ezerről havi 30 ezer forint alá esett az ellátása. Sőt minden tizedik ember teljese kikerült a rendszerből.

A kormány is a csalást emlegette, amit nem tagadunk, mint fentebb írtunk, hogy igaz lehetett, hogy voltak sokan, akiknek nem járt, vagy nem annyi valójában, amennyit kaptak. Csakhogy itt nem az történt, hogy a csalókat szúrták ki, hanem az értékelési szempontokat alakították úgy át, hogy sokaknál azt állapították meg, hogy javult az egészségi állapotuk, vagyis csökkent a rokkantságuk százaléka. Erre mondta most az AB, hogy nem az emberek lettek egészségesebbek, hanem az értékelési rendszer változott meg, 

Az új értékelési rendszerben kapott értékek nem voltak összehasonlíthatók a korábbi eredményekkel, a két rendszert  pedig meg sem próbálták összehangolni.

Többen pereltek is emiatt, az államot. Az Alkotmánybíróságig is eljutottak ilyen ügyek, de azokat akkor visszautasították. Egyes ügyekben azonban tovább mentek, és eljutottak a strasbourgi emberi jogi bíróságig, ahol a bírók két ügyben is azt állapították meg, hogy

Azzal, ahogyan a magyar állam lecsökkentette a rokkantnyugdíjasok támogatását, az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményt sértette meg a kormány.

Azon belül is a magántulajdon védelméről szóló pontját sértették meg, mivel a rokkant nyugdíjakként kifizetett biztosítást az emberek a magántulajdonukból fizetik be az államnak járulékként, vagyis az ilyen kifizetéseket is a magántulajdon védelme illeti meg.

A Kúria is arra jutott, hogy a magyar jogszabály egy pontja megsérti az európai egyezményt, ezért arra kérte az AB-t, vizsgálja meg ezt, mert csak az AB-nek van joga kimondani, hogy egy magyar jogszabály nemzetközi jogba ütközik. Az AB pedig (lényegében) igazat adott a Kúriának. 

 

Sázezreket érint egészen biztosan

Az Index arra emlékeztet, hogy az AB döntése nagyon sok embert érinthet, és nem csak azokat, akik már veszítettek, hanem, akik majd ezután szorulnak az állam segítségére.

A KSH szerint mindenesetre 2012 után, illetve 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági rehabilitációs vagy egyéb  egészségkárosodási ellátásban részesülők száma hazánkban.

Arról viszont, hogy hányan vannak azok, akik az ellátásban maradtak, de radikálisan kevesebb pénzt kapnak az államtól immárin a felülvizsgálatuk után, a KSH nem rendelkezik adatokkal.

KategóriákMETÁL