Négy hónap múlva lesznek az európai választások. Tudta, hogy Magyarországon a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb az EU-ból való kilépést akarók aránya?

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és a Baranya Megyei Európai Információs Pont tartott a napokban sajtótájékoztatót, aminek fő témája a májusi európai választás volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Összeszedtük a választással kapcsolatos legfontosabb és legérdekesebb információkat.

Mi, mikor, hogyan?

A voksolást már nem nem európai parlamenti választásoknak hívjuk, hanem európai választásoknak.

A tagállamok saját maguk bonyolítják le a választásokat. Négy tagállamban kötelező a részvétel.

Május 23. és 26. között kell minden államban lebonyolítani. Nálunk május 26-án lesz.

Ha megvalósul a brexit, akkor 73 mandátum szabadul fel, ebből 27 újraosztásra kerül. 46 szék marad üresen. Összesen 705 képviselő ülhet a parlamentben, ebből 21 magyar.

A voksolás 23-án kezdődik Hollandiában, 24-én Írországon a sor, a legtovább Olaszországban tart, 26-án, vasárnap este 11-kor zárul. Addig nem hozható nyilvánosságra egyetlen ország végeredménye sem, amíg Itáliában szavaznak.

A választásokon nemzeti pártok versengenek, a képviselők azonban mandátumuk megszerzése után nemzetek feletti képviselőcsoportok tagjai lesznek.

Egy ország egy választókörzet, pártlistákra szavazunk.

Van, ahol van választási küszöb, általában 5  százalék, ahogy nálunk is, de sok helyen nincs.

Az európai pártcsaládok listavezetőket, csúcsjelölteket állítanak, ez nem újdonság, 2014-ben már így volt. Tavasszal jönnek a csúcsjelölti viták.

Az alakuló ülés júliusban lesz.

Az Európai Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét egyszerű többséggel.

Az Európai Parlament szavaz az új Európai Bizottságról is.

Miért nem szavazunk?

1979 óta csökken a részvétel, azóta vannak közvetlen választások. Magyarország is csökkent a részvétel eddig.

Miért nem szavazunk? Egy felmérés szerint inkább technikai,  mint ideológiai okokból. Technikai ok = nem értem rá, más dolgom volt. Politikai ok = nem szoktam szavazni, nem hiszek a politikában. A harmadik csoport egy széles réteg, akiknek magával az EU-val van bajuk.

Sokan nem azért nem szavaznak mert nem szeretik az uniót, hanem azért, mert nem érzik a súlyát.

A This time I am voting kampány (Szavazni fogok) célja: minél több ember bevonása, mozgosítani a szavazásra. Az ún. csendes többséget szeretnék jobban bevonni.

Intézményi kampány, politikai szervezeteket nem vonnak be ebbe.

A szavaznifogok.eu oldalon lehet csatlakozni a kampányhoz.

Felmérések, kutatások

Az unió támogatottsága jelenleg igen magas, ez Magyarországon is így van, itt magasabb, mint ez EU-átlag. A magyarok pragmatikusan gondolkodnak az unióról: általában a gazdasági előnyöket említik.

Egy felmérés szerint a briteknél a legmagasabb a kilépni akarók aránya, 35 százalék, a második helyen a görögök állnak. Magyarországon ez az arány 17 százalék.

A hazai régiók közül a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a kilépni akarók aránya.

A magyar lakosság 75 százaléka tudja, mikor lesznek a választások.

Egy közvéleménykutatás szerint az egészségügy és nyugdíjrendszer védelmét várják a magyarok az uniótól, viszont ez egyik sem uniós hatáskör.

A békéért megyünk el szavazni

Kerner Barbara, a Baranya Megyei Európai Információs Pont vezetője a sajtótájékoztató végén arról beszélt, miért érdemes elmenni szavazni.

?Az EU nem Brüsszelben van, hanem itt, mi vagyunk az EU? – mondta. ?A békéért megyünk el szavazni. Nézzünk körül a világban, mennyi konfliktus van az Európai Unión kívül, ehhez képest az EU a nyugalom szigete. Ha azt akarjuk, hogy ez így maradjon, menjünk el szavazni.?

KategóriákMETÁL