A vidéki nagyvárosok közül csak Miskolcon csökkent hasonlóan nagy mértékben a lakosságszám. Ha így megy tovább, bő tíz év múlva Győrben többen fognak lakni, mint Pécsett.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Megírtuk, az úgynevezett tízéves kihívás apropóján micsoda viccesen propagandisztikus, álnéven jegyzett cikket jelentetett meg a pártatlan önkormányzati lapnak csak ködös időben, nagyon-nagyon messziről látszó Pécsma. A jórészt uniós pénzekből megvalósuló, vagy éppen már a 2009-es fideszes hatalomátvétel (ekkor győzött időközi polgármesterválasztáson Páva Zsolt) előtt elkezdődött fejlesztések mellé a szerző elfelejtett odatenni néhány sajnálatos tényt, ami árnyalta volna az általa szinte tökéletesre festett képet.

A Szabad Pécs viszont azért van, hogy ilyenkor önzetlenül segítsen. Íme a Pécsi Tízéves Kihívás rendezői változata, amiről a pécsi szolgamédiumok egy büdös szót sem fognak szólni soha.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Népesség

Ez a legmagasabb labda. Az alábbiakban megmutatjuk a hét legnagyobb vidéki város lakosságszámának alakulását 2009 és 2018 között, az adatokat innen és innen vettük.

Debrecen 206.225 (2009) — 202.214 (2018)

Szeged: 169.030 — 161.122

A cikk a hirdetés után folytatódik



Miskolc 170.234 — 155.650

Pécs 156.974 — 144.188

Győr: 130.476 — 130.094

Nyíregyháza 117.597 — 117.121,

Székesfehérvár 102.035 — 97.382

A csökkenés mértéke pedig így néz ki:

  1. Miskolc 14.584 – 8,6 %
  2. Pécs 12.786 – 8,1 %
  3. Szeged 7908 – 4,7 %
  4. Székesfehérvár 4653 – 4,6 %
  5. Debrecen 4011 – 1,9 %
  6. Nyíregyháza 476 – 0,4 %
  7. Győr 382 – 0,3 %

Pécsről és Miskolcról tehát egy kisvárosnyi ember tűnt el egy évtized alatt, utóbbi le is csúszott közben a másodikról a harmadik helyre a népességi toplistán. Ha ez marad a csökkenés üteme, bő tíz év múlva Győr, húsz év múlva Nyíregyháza is előzi Pécset.

Gazdaság

Egy város népességmegtartó ereje elsősorban gazdasági fejlettségével, a jól fizető munkahelyek számával áll összefüggésben. 2009-ben még működött az Elcoteq, amire ugyan lehet mondani, hogy nem magas hozzáadott értékű termelést folytatott, magyarán jórészt csak betanított munkásokat foglalkoztatott viszonylag alacsony bérért, de ekkora céget azóta nem sikerült a városba csábítani, a 2011-es bezárást máig nem sikerült teljesen kihevernie a városnak.

Egyetem

Pécs városának gazdasága ezer szállal kötődik a megye legnagyobb foglalkoztatójához, az egyetemhez, az egyetemistákhoz, utóbbiak sok milliárd forintot költenek el a városban évente. 2009-ben még 26 ezer diák tanult a PTE-n, ma már csak 20 ezer. Ez 23 százalékos csökkenés.

Sport

A pécsi sportéletet évtizedekig a női kosárlabda és a foci határozta meg. Ezek hanyatlása nem tíz éve kezdődött, de azóta is látványos. 2009-ben a Mizo Pécs harmadik, 2010-ben első lett a bajnokságban. Most a Peac Pécs az ötödik, a másik pécsi gárda, a PINKK a kilencedik, utolsó előtti az első osztály alapszakaszában. 2009-ben a PMFC az NB 1-be való feljutásért harcolt, egy ponttal végzett a később feljutó csapat mögött, most az NB 3-ban tizedik, néhány pontra a kiesőzónától. Ugyanezt a bajnokságot a 6233 lakossal rendelkező Szentlőrinc vezeti.

Média

Nem állítjuk, hogy 2009-ben a megyei lapnál, azaz a Dunántúli Naplónál és annak internetes verziójánál, a bama.hu-nál nem volt jobb lap a Föld kerekén, de az ott dolgozók akkor még valódi újságírónak érezhették magukat. A DN és a Bama akkor a német független kiadó Axel-Springerhez tartozott, ma a kormányhű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz.

Tíz éve volt egy online médium Pécsett a megyei lapon kívül, ami rendszeresen kritikusan írt a kormányról és a pécsi városvezetésről. A Pécsi Újság aztán Páva Zsolt 2009-es megválasztása után az önkormányzati vezetés, a 2010-es választások után pedig a kormány felé is feltűnően lojálissá vált. A lap alapítója később Páva Zsolttól megkapta a város sajtódíját.

Városkép

Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó beruházások  a 2010-es évek elején több városrész képét megváltoztatták, modernizálták, legalábbis részben. Azóta még csak közel hasonló volumenű fejlesztés sem zajlott közpénzből Pécsett. Befektetési célú ingatlanok ugyan tömegével nőttek ki a földből, de csak bizonyos városrészekben, ahol zsúfoltságot, túlzott beépítettséget okoztak, sok helyen nem javítva, inkább rombolva a városképet. Az új modern Vásárcsarnok építése egyre későbbre tolódik, az Orbán által beígért élményfürdő a Holdban van, vagy ott sem, az alap- és középfokú oktatási intézmények közül az egyháziaknál történt vagy történik érdemleges ingatlanfejlesztés, az egyetem pedig csak nemrég állt neki új campusának, utóbbiak ráadásul a városképhez elhelyezkedésük miatt alig tesznek hozzá. A történelmi belváros egyes ikonikus vagy forgalmas helyen lévő, ezért könnyen szemet szúró épületei számára pedig egyszerűen megállt az idő. Az üres Nádor szálló, a színházzal szemben álló, látványosan pusztuló Helyőrségi Klub, a Nick udvar feletti, extra jó helyen lévő, de üresen álló lakások, a sétálóutcák vegetáló, gyakran gazdát cserélő üzletei mind arról árulkodnak, hogy a város, ahogy 10 éve is, változatlanul egy helyben toporog.

Fotó: Páva Zsolt, Pécs polgármestere felrak egy kerámiaelemet az Europa Cantat 2015-ös pécsi nemzetközi kórusfesztivál emlékére állított szoborra az ötéves születésnapját ünneplő Kodály Központ gálakoncertje előtt Pécsett 2015. december 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás

KategóriákMETÁL