Kikértük a várostól, hogy mennyit is kellett fizetni a közvilágításért az elmúlt nyolc évben. Az adatokat megkaptuk, de azért nem minden világos.

A 2010–2018-ig terjedő időszakban Pécs közbeszerzési eljárások keretében három szolgáltatóval kötött adásvételi keretszerződést közvilágítási célú áramra. Az előző mondatot egy kicsit részletesebben is elmagyarázzuk azoknak, akik nem azzal indítják a reggeleket, hogy megnézik a legfrissebb közbeszerzési hirdetményeket:

A cikk a hirdetés után folytatódik



1, A közvagyonnal gazdálkodó szervezetek – az éppen aktuális törvényi előírásoknak és értékhatároknak megfelelően – pályázatot írnak ki, aminek a lényeg az volna, hogy a lehető legjobb feltételek szerint vásárolhassanak például termékeket, szolgáltatásokat.

2, A villamosenergia-vásárlás is gyakran így zajlik, és a jobb alkupozíció érdekében, sokszor több szervezet közösen ír ki pályázatot. Az sem ritka, hogy egy-egy nagyobb fogyasztó egyedül kér ajánlatokat a piaci szereplőktől.

3, A szerződések adott időszakra (általában egy évre) és (előző évek fogyasztása alapján becsült) keretmennyiségre szólnak, amiken (a szabályok betartása mellett)  később lehet változtatni.

Nagyjából ilyen feltételrendszerben Pécs az elmúlt nyolc évben három szolgáltatóval kötött adásvételi szerződést közvilágítási célú áramra: az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel, a Magyar Áramszolgáltató Kft.-vel (MÁ) és ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft.-vel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyivel lett takarékosabb az áramfogyasztás az Elios által végzett közvilágítás-korszerűsítésnek köszönhetően.

A városnak két kérdést tettünk fel:

1, A 2010-2018 közötti időszakban mely szolgáltatóktól, milyen beszerzési formában, milyen szerződések (szerződéskötés időpontja, teljesítés kezdete, keretösszeg, tényleges teljesítés) alapján vásárolt közvilágítási célú áramot Pécs Megyei Jogú Város?   

2, A 2010-2018 közötti időszakban (éves bontásban) Pécs Megyei Jogú Város mennyi közvilágítási célú áramot, milyen áron vásárolt?

A közadatigénylésünkre példásan gyorsan kaptunk választ, bőven a törvényi határidőn belül. A táblázatot ide töltöttük fel pdf-formátumban. A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében, mi most az alábbi ábrán csak azokat az éveket (2011-2013 és 2016-2018) tüntettük fel, amikor teljes naptári évre kötött szerződést a város. Az Elios-lámpák cseréje 2015 tavaszán fejeződött be, így ebből a szempontból is jobb teljes évet összehasonlítani.

Látható, hogy 2016-ra a fogyasztás drasztikusan, majdnem a felére csökkent, aztán megint emelkedni kezdett. A végső számla alakulását a fogyasztás mellett persze az áram ára, és egyéb beépülő költségek is befolyásolják, ami leginkább piaci tényezők és szabályozás függvénye. Ami mindenképpen érdekes fejlemény, hogy 2016-hoz képest 2018-ra jelentősen növekedett a felhasznált villamos energia mennyisége és az annak az egységára, mégis a végszámla nagyon hasonló összeget mutat a két évben.

Arra a kérdésre, hogy tényleg megérte-e felvenni az egymilliárd forintos hitelt (míg más városok pályázati forrásokból fejlesztettek) több okból sem tudunk egyelőre válaszolni. Egyrészt, nem tudjuk, hogy volt-e más áramfogyasztást befolyásoló tényező, például a világítás jobb időzítése. Másrészt, a hitel törlesztése még nem fejeződött be. Harmadrészt, ott vannak még a karbantartás költségei. Csak a fogyasztást figyelembe véve viszont már most úgy tűnik, hogy valóban a futamidő végére fog csak megtérülni a beruházás.

A lámpatestek cseréje, a garancia időtartama alatt, még egy évig konszignációs raktár biztosításával történik. Azaz, rendelkezésre álló raktárkészletből azonnal cserélik a meghibásodott alkatrészeket, a közbeszerzést elnyerő cégnek pedig fel kell töltenie a készletet. Viszont a meghibásodások, hibajegyek számáról nincsenek adataink.

A közvilágítás üzemeltetését végző Biokomnak közérdekű adatigénylésben tettünk fel kérdéseket, azonban a városi cég – bár a kérdéseinket biztosan megkapta – határidőn belül nem tett eleget törvényi kötelezettségének.

Több cikk az Elios-ügyről itt.

KategóriákMETÁL