Lakossági tájékoztató fórumot tartott kedd este az LMP, a témák a tervezett bodai hulladéklerakó, az uránbánya esetleges újranyitása és a paksi atomerőmű-bővítés voltak.

A cikk a hirdetés után folytatódik



A párt három politikusa vett részt a rendezvényen: Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő, Keresztes László Lóránt az LMP társelnöke és Kóbor József biofizikus, pécsi önkormányzati képviselő. Nagyjából húsz érdeklődő jelent meg az eseményen.

Szolgálati közlemény: ahogy az ilyen hosszú és tartalmas rendezvénynél az utóbbi időben csinálni szoktam, nem fárasztom a kedves olvasót hosszú tudósítással, unalmas átkötő szövegekkel és a ?mondta? ige szinonimáival, hanem egyszerűen csak felsorolom a megszólalók érdekesebb állításait, felvetéseit, stb.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Keresztes László Lóránt: a városvezetés semmit nem tesz, hogy megvédje a pécsieket

A bodai atomtemető tervezése olyan fázisban van már, hogy a kormányzat nem fog viszalépni.

Az uránbánya súlyos károkat okozna a városnak, például az ingatlanárak zuhanása is benne van a pakliban, közvetlenül ezer ingatlan lehet érintett.

Mindkét projektet meg kell állítani.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Pécsett és számos környező településen alig kapnak ezekről a projektekről tájékoztatást az emberek. Az LMP felmérései szerint akik hallottak ezekről, elutasítják, méréseik szerint 75 százalékos az uránbánya, 85 százalékos az atomlerakó elutasítottsága.

A városvezetés részéről nemtörődömség jellemző, a központi diktátumot követik.

Sokat elmond a hulladéklerakóval kapcsolatos tervekről, hogy mit gondol a Fidesz Pécsről.

Tájékoztató fórumokat rendeznek, kampányt indítanak, hogy az itt élők információkat kapjanak.

A nyolc baranyai országgyűlési képviselőből négy ellenzéki, ők mindannyian támogatják az atomtemető és az uránbánya elleni küzdelmet. A fideszeseknek is állást kell foglalniuk a kérdésben.

A jelenlegi városvezetés nem tett semmit annak érdekében, hogy megvédje a pécsieket ezektől a projektektől.

A paksi bővítést a kormány mindenképpen végig akarja vinni, és az összefüggésben van az uránbánya-nyitással és az atomlerakó ügyével is.

Nemhogy idén nem lesz engedély Paks 2-re, de a kérelmet sem fogják tudni beadni, hatalmas csúszásban van a projekt.

Felmerült, hogy nem lesz elég a Duna vize a hűtéshez, nemrég például le kellett állítani az egyik blokkot az alacsony vízállás miatt. Múlt év végén kiírtak egy közbeszerzést a hűtővíz pótlására.

Aszódi Attila Paks 2-ért felelős államtitkár leváltása a projekt bedőlését mutatja.

Atomtemető: valahova el kell az atomhulladékot helyezni, de ne csak műszaki és geológiai szempontokat vegyenek figyelembe, hanem társadalmiakat is, és keressenek más helyszíneket is.

Schmuck Erzsébet: Putyin és Orbán egy kávé mellett döntöttek

Az atomtemető létesítésének megakadályozása a paksi bővítést is megakadályozhatja, hiszen uniós irányelv, hogy amelyik országban keletkezik az atomhulladék, ott kell elhelyezni.

A magyar kormány azzal számol, hogy az energiafelhasználásunk nagyobb része származik majd atomenergiából, de nem igaz, hogy a nukleáris energia olcsó. A költségekbe bele kellene számítani a kezdetektől a végéig az összes költséget. Azért mondják, hogy az atomenergia olcsó, mert sem a létesítés, sem a hulladék elhelyezésének költségeivel nem számolnak.

Putyin és Orbán megegyeztek egy kávé mellett a beruházásról, semmilyen komoly kalkuláció nem volt.

Minden kritika süket fülekre talál, a kormányzati emberek csúsztatnak.

A Fideszben szeretik a nagy projekteket, mert azokból sokat lehet ellopni, a beszállítók a Fidesz holdudvarából kerülnek majd ki.

Paks 2 erősíti függésünket Oroszországtól.

Kóbor József: elfogadhatatlan, hogy nincs alternatíva atomtemetőügyben

Máig nem lehetett tudni, Paks 1 mennyibe került, így könnyű olcsó áramot produkálni.

Megújuló energiára és atomenergiára akar építeni a kormány, a megújuló energia biomasszát jelent, ami gyakorlatilag tüzifa.

Egyelőre a világon mindenhol átmeneti tárolókban tárolják a kiégett nukleáris üzemanyagot, a végleges elhelyezés még sehol nem történt meg.

Uránbányászat: a szocializmusban stratégiai felárért vették át az oroszok az uránt, az üzleti modell erre az extra profitra épült. A rendszerváltás után gazdaságtalanná vált az egész.

A volt uránbánya kiváló mérnökgárdája van az új kutatások mögött álló cégek mögött. Ha a tőzsdei árak éppen felfelé mennek, megjelenik egy új uránkitermelési projekt Pécsen.

Európában most a németek ki akarnak szállni a nukleáris energiatermelésből, a franciák is csökkentenék a termelést, ahogy a svédek és a spanyolok is. Új reaktorokat a finnek építenének és a bolgárok, valamint távol-keleti országok, például Kína. Ha itt lesz egyszer uránbánya, a Távol-Keletre megy majd az urán.

1957 és 1997 között 21 ezer tonna fémuránt bányásztak ki Pécsett, 30 millió tonna meddő keletkezett. A pécsi vízkészletet emiatt máig védeni kell, a pellérd-tortyogói vízbázist a 90-es évek elején veszélyeztette a zagytározó, akkor sikerült pénzt szerezni a rekultivációra, ami tulajdonképpen a mai napig folyik. Még most is százmilliókba kerül évente.

Új uránbánya: Kővágószőlősön lesz, ha Pécs nagyon ugrál, a teljes iparűzési adót ők kapják majd. Más szerkezetű akna lenne, mint a korábbiak, benyúlhat Pécs-Nyugat alá, ezért ?bányatelek? lehet a város egy része, ami óriási értékcsökkenést okozhat az ingatlanokban.

Az atomtemető problémája nem magyar probléma. Egész Európában keresik a megoldást az atomhulladék végleges elhelyezésére. Mindenhol tologatják a projekteket. Az EU elkezdett egy összehangolt projektet, amiben Magyarország egyelőre csak megfigyelőként van jelen.

Más országokban, például Svédországban évtizedek óta keresik a lehetőségeket, számos alternatív megoldást megvizsgáltak. Magyarországon nincsenek alternatívák, pedig elvileg számításba jöhetne más helyszín is. Ráböktek Bodára a 90-es években és azóta itt folynak a kutatások. Elvileg 2062-ig fog tartani a kialakítás, 2070-80 körül zárnák le és akkor – ígérik – magára lehet hagyni az egészet, de ilyenre példát még senki sem látott.

Az az elfogadhatatlan tehát az atomtemető-projektben, hogy nincs alternatíva.

Gyimesi Gábor, a Jobbik önkormányzati képviselője a hallgatóság sorából emelkedett szólásra. Többek között elmondta: nem támogatnak olyan polgásmester- vagy képviselőjelöltet az önkormányzati választáson, aki ezeket a projekteket támogatja.

Vicze Csilla ügyvéd, civil aktivista arról beszélt hozzászólásában, hogy az uránbányászat, ha újraindul jelentős talajvízcsökkenést fog okozni a környezetvédelmi hatóság szerint, ami megengedhetetlen. A bodai kutatásokkal kapcsolatban pedig elmondta: olyan szakembereket kéne a projektbe bevonni, akik nem függenek a kormánytól.

KategóriákMETÁL