Röviden:

Hamarosan 65 kamerával bővül a pécsi térfigyelő hálózat, ezzel együtt a baranyai rendőr-főkapitányság Athinay úti egységében található adatközpontot is fejleszteni kell. A belügyminisztérium által finanszírozott projekt költségvetése bruttó 130 millió forint, a Multi Alarm nyerte a közbeszerzést, de a rendszer fenntartása és működtetése már a pécsi közterület-felügyelet feladata. Ahogy eddig is.

A rendszert bűnmegelőzési szempontból is sikertörténetként kommunikálja a városvezetés, azonban nem csak a költséghatékonysága, de az esetleges adatbiztonsági, személyiségi jogi aggályok miatt is érdemes ezt a sikerkommunikációt fenntartásokkal kezelni.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Hosszan:

Képzelje el, hogy Pécsen sétálva a járda széléhez érve körülnéz, és mivel semmi forgalom nincsen, egyszerűen lelép az úttestre, majd átmegy a másik oldalra. A térfigyelő kamerákra szabadított mesterséges intelligencia arcfelismerő funkciójának köszönhetően pár másodperccel később már rezeg is a telefonja, a rendőrség a Facebook-alkalmazáson keresztül már nem csak kiszabta, de le is vonta a számlájáról a szabálysértésért járó büntetést. Ha mindez sci-finek tűnik, akkor érdemes az alábbi videórészletet végignéznie, ugyanis Kínában sok helyen – természetesen a helyi szereplőkre adaptálva – ma már ez mindennapos gyakorlat, ahogy a Bloomberg videójából is kiderül.


Sőt, a megfigyelési rendszerekből származó adatokat Kína elképesztően jól hasznosítja: a társadalomszervezést egészen új szintre emelik. Ösztönzik a szabályok betartását – és közben büntetik a rendszer ellenségeit. A jók kedvezményeket kapnak a rosszak – például egy hitelbírálatnál – hátrányba kerülhetnek. A rossz oldalra kerüléshez pedig nem kell feltétlenül bűnözőnek lenni, elég mondjuk a kínai államot, politikusokat, hivatalos szerveket kritizálni.

A többségi társadalom akár el is fogadhatja, támogathatja ezt a rendszert, hiszen sok előnye származik belőle, azonban az adatbiztonsági problémákra így is rengeteg incidens hívja fel a figyelmet. Legutóbb például egy “megtermékenyítésre alkalmas”-ként is jellemzett több millió pekingi nőt soroló lista kerülhetett illetéktelen kezekbe.

Az okostelefonok, okoseszközök korában, amikor önként, és nagyon felelőtlenül rengeteg adatot osztunk meg magunkról, szinte bárkivel, talán kicsit furcsa, hogy vannak, akik éppen egy, a közbiztonság javítását célzó rendszerrel kapcsolatban adnak hangot aggályaiknak. Azonban éppen az említett kínai példák is jól mutatják, hogy mennyire embertelenné tud válni egy rendszer. Ha már a technikai keretrendszer adott, akkor nem kell sok szabályt módosítani, rugalmasan alkalmazni ahhoz, hogy a paradicsomból rémálom legyen. Ráadásul, az adatok biztonsága, kezelése – bár szabályozva van – akár kibertámadások, akár emberi mulasztás hatására rossz kezekbe is kerülhetnek.


És mi köze ennek az egészhez Magyarországnak vagy éppen Pécsnek? Tavaly októberben a Népszava írta meg először, hogy több rendszert is központosított, országos megfigyelő hálózatba kapcsolna a belügyminisztérium. Az egy héttel későbbi parlamenti előterjesztés is igazolta a terveket. A hvg.hu a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) aggályait közölte az 50 milliárd forintos költségvetésű projekttel kapcsolatban. A belügy szerint a NAIH észrevételeit addigra már beépítették a javaslatba, azonban az összedolgozás hiánya így is minimum érdekes. Miért nincs koordinált kommunikáció az adatbiztos hivatala és egy országos megfigyelőhálózatot tervező belügyminisztérium között?

Pécsen először az Európa Kulturális Főváros program során megújult közterek lettek bekamerázva, azóta a rendszer több ütemben bővült. A magyar önkormányzatok forráshiány miatt sokszor kényszerpályán mozognak, azaz csak pályázatok, támogatások segítségével tudnak fejleszteni. Tehát sok esetben nem az valósul meg, amire tényleg szükség van az adott közösség életében, hanem amire kiírják a pályázatot. Így lesz most rengeteg magyar településnek sokkal modernebb térfigyelő rendszere: a belügyminisztérium biztosítja a forrást hozzá, ahogy korábban már többször. A tender lezárult, Pécsen most a Multi Alarm fejleszthet 130 millió forintból – ők nyerték meg a meghívásos közbeszerzést, amin még két másik cég indult. A február utolsó napjaiban aláírt szerződés értelmében gyakorlatilag megduplázódik a kamerák száma a városban.

Ezzel kapcsolatban Őri László a fideszes médiában ezúttal is azt hangsúlyozza, hogy az emberek biztonságérzetét növeli az új fejlesztés, egyúttal az új kamerák telepítési helyét is közlik. A városvezetés nem mindig volt ilyen közlékeny a kamerákkal kapcsolatban: először 2015-ben kértem el kamerák elhelyezkedésének a listáját és első körben csak annyit válaszoltak az alpolgármestrer által aláírt levélben, hogy “biztonságpolitikai okokból” ez az információ nem nyilvános. Ezután felhívtam az alpolgármester figyelmét, hogy törvényi kötelezettsége van az önkormányzatnak: a listának nyilvánosnak kell lennie. Ekkor – az előző álláspontnak ellent mondva – az volt a válasz, hogy a városi weboldal fejlesztésekor maradhatott le a lista, és pótolják a technikai okokból bekövetkezett mulasztást. Sokáig csak a városháza oldalán, egy letölthető pdf-ben volt megtalálható ez az információ, az elmúlt években azonban jól követhetően a közterület-felügyelet egyik aloldalán, egy térképen is látható a kamerák pontos helye.

Mit mondanak a statisztikák?

Egyébként a közterületi bűnözés a statisztikák szerint folyamatosan csökkent a városban. Az alábbi grafikonon – amit a Lechner Tudásközpont online alkalmazásának adatai alapján csináltunk – az látható, hogy havi szinten komoly kilengéssel, de egyértelműen csökkenő tendenciát mutat.


A rendőrség legfrissebb beszámolója szerint – amit csütörtökön fogadhat el a közgyűlés – a “közterületen elkövetett bűncselekmények számában évek óta jelentkező folyamatos  csökkenés megállt, s az értékelt időszakban – az e tárgyban emelkedő állampolgári bejelentéseknek is köszönhetően – 24,4%-kal (720-ról 896-ra) emelkedett. E tendencia  országosan is jellemző, aminek oka a statisztikai számbavétel közterület fogalmára vonatkozó pontosításában rejlik.”

Persze az aktuális évben tapasztalható javulást vagy romlást amúgy is bajos volna közvetlenül a térfigyelő kamerákkal összekapcsolni, ennél sokkal bonyolultabb összefüggésekről van szó. Ezt tapasztalhatjuk akkor is, ha a kamerák elhelyezkedését és a rendőrség által publikált bűnügyi térképet hasonlítjuk össze. A város több részét is megnéztük, és ez alapján szerintünk bűnügyi fertőzöttség tekintetében nincs szembetűnő különbség a bekamerázott és a nem bekamerázott területek között. Most itt csak egy részt, a belvárost emeljük ki, méghozzá a rendőrség bűnügyi térképén feltüntetett 2018. március 15. és 2019. március 15. közötti közterületi bűncselekményeket, valamint a kamerák elhelyezkedését mutató térképek egymásra illesztésével.

Közterületi kamerák vs. közterületen elkövetett bűncselekmények a pécsi belvárosban
(2018. március 15. – 2019. március 15.)


A térfigyelők hatékonysága, kutatott, és vitatott kérdés is. Az üzletág mindenesetre drasztikusan gyarapodik. Csak 2008 és 2015 között a világpiaca több mint háromszeresére nőtt: 11,5 milliárd dollárról 37,5 milliárd dollárra. A kritika pedig – a már tárgyalt adatbiztonsági szempontokon túl – igen sokrétű. A szakértők abban egyetértenek, hogy célirányosan használva komolyan javulhatnak egyes mutatók például őrzött parkolók esetében a kocsifeltörések száma csökken. Azonban a többi közterületi bűnözési mutató esetében alig kimutatható eredményt hoznak. Ez egy sor egyéb jelenséggel lehet összefüggésben, például a bűncselekmény egész egyszerűen kicsit arréb valósul meg (halo-effektus).

Helyi tapasztalat

A pécsi térfigyelő rendszer hasznosságának, hatékonyságának a megismerése érdekében kérdéseket tettünk fel a rendőrségnek és a pécsi közterület-felügyeletnek is.

Az utóbbi tájékoztatása szerint a 2014-2018 tartó időszakban havonta átlagosan 18 alkalommal tettek bejelentést a rendőrségen.

A statisztika így némileg ellentmondani látszik a rendőrség 2018 adatainak. Mindenesetre a térfigyelő kamerák központjában folyamatos munkarend mellett, nyolc órás munkabeosztásban dolgoznak: egy műszakban 3 fő operátor / közterület-felügyelő és egy térfigyelő központos / közterület-felügyelő dolgozik. A hálózat bővítéséről szóló szerződés aláírása előtt néhány nappal azt még nem tudták megmondani, hogy változni fog-e ez a létszám, a kidolgozás még folyamatban volt.

A rendőrségnek feltett kérdéseinkre pedig igen lírai válasz érkezett:

“Tájékoztatjuk, hogy a rendőri intézkedés alapjául szolgáló bejelentésekről külön kimutatást nem vezetünk. A rendőrség minden bejelentésre reagál, és amennyiben jogsértést állapít meg, megteszi a szükséges intézkedéseket a közbiztonság fenntartása érdekében. A közterületi térfigyelő kamerarendszer alkalmazására azonban nem csak jelzés alapján kerülhet sor, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége során is sokszor él a kamerarendszer adottságaival.

A térfigyelő rendszer olyan, mint egy néma tanú.

Figyel, megjegyez, és szükség esetén megadja a kért információkat.”

Ezután azt is megkérdeztük, hogy hány esetben tudta a pécsi közterületi térfigyelő kamerarendszer néma tanúként a kért információkat megadni? Újabb válasz érkezett, amit ismét szó szerint idézünk:

“Tájékoztatjuk, hogy az ön által kérdezett adatokról hatóságunk kimutatást nem vezet. Amennyiben rendőrszakmailag indokolt, a rendőrség él a kamerarendszer adta lehetőségekkel. A rendszer hatékonyságának mérése nem rendőrségi kompetencia.”

KategóriákMETÁL