A német nagykövetség Bauhaus-sétát szervezett Pécsre – egy pécsi és egy stuttgarti építész vezetésével. A kétórás sétát német nyelvű beszélgetés zárta, ahol nem csak a mozgalom nemzetközi jelentőségét, de annak helyi vonatkozásait is kontextusba helyezték a szakértők.

Jens Preißler, a budapesti német nagykövetség sajtóattaséja szerint azért volt fontos ez a program, hogy ne mindig csak a politikáról szóljon minden. Úgy látja, hogy szükség van a magyar-német kulturális kapcsolódási pontok megtalálására és erre kiváló alkalmat nyújt a Bauhaus-örökség. Az előkészítése alatt és persze a háromnapos program során is rengeteget tanult ezekről a népeket összekötő elemekről. Fontos volt a nagykövetség számára az is, hogy ez ne csak budapesti rendezvény legyen, a pécsi bauhauslerek sora pedig egyértelművé tette a vidéki helyszínt.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Dr. hab. Molnár Tamás, a PTE műszaki és informatikai karán oktató építész-építőmérnök szerint örvendetes, hogy a sétán is megtekintett épületek ilyen jó állapotban vannak. Azt is hozzátette, hogy a pécsi bauhausos kötődést és örökséget jobban kellene kommunikálni.

A háromnapos programot végigkísérő Johannes Schuler német építész a séta során többször felhívta a figyelmet, hogy a tényleges Bauhaus épületeknél még fontosabb a mozgalom hatása, és ezt konkrét példákkal is bemutatta a kb. két órás program során.

A sétán két lakóházat és a pálos templomot néztek meg az érdeklődők. Mivel előbbiek, vagyis a Forbát Alfréd által tervezett Kaposvári utcai és a Molnár Farkas által tervezett Surányi úti ingatlanok magántulajdonban vannak, így ezeket belülről nem lehet megtekinteni. Molnár Tamás elmondta, hogy ezeket az épületeket mindig az adott korban kell elképzelni. Amikor épültek akkor ezen a környéken csak szőlők és kertek voltak, így a panoráma csodás volt és a napozótetőket is ebben a kontextusban kell kezelni.

Johannes Schuler azt is hozzátette, hogy a Bauhaus jelentőségét időtállósága is bizonyítja. Az akkoriban felállított építészeti alapelvek ma is meghatározóak. A kísérletezés, az új technológiák és alapanyagok alkalmazása pedig egyenesen követelmény volt a növendékek számára. Az iskola növendékei mivel nem csak németek voltak, ráadásul sokuknak a közelgő háború miatt el kellett, hagyni az országot, könnyedén nemzetközivé tudott válni. Kiemelte azt is, hogy például az Ikea által alkalmazott moduláris megoldások és a letisztult dizájn sem létezne a Bauhaus nélkül.

Szóba került még Breuer Marcell hatása is, illetve az alkotásainak hiánya: nem csak Pécsen, de egész Magyarországon nincs általa tervezett épület, pedig amerikai pályafutását, világhírnevét – a bútorok és belsőépítészeti tervei mellett – már inkább építészetének köszönhette.

Korábbi cikkünk a témában: A Bauhaus éve Pécsen leginkább az elszalasztott lehetőségekről szól

KategóriákJAZZ