A 2014-es és a 2018-as helyi választási adatok is azt mutatják, hogy Pécsett sokkal gyengébb lábakon áll a kormánypárt, mint országosan, így könnyebben is legyőzhető az őszi önkormányzati választáson.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Ahogy számos városban, úgy Pécsett is összeállni látszik az ellenzék a Fidesszel szemben az őszi önkormányzati választásokra. Az elmúlt héten közös sajtótájékoztatón jelentette be az MSZP, a Jobbik, a DK, a Momentum és az LMP, hogy terveik szerint egyetlen jelöltet állítanának a most már csak 18 (korábban 19) pécsi egyéni választókerületben. Utaltak arra is, hogy a polgármester-választást illetően ugyanez a szándékuk.

Észszerű – és tulajdonképpen az egyetlen logikus – döntés ez. Nemcsak azért, mert kizárólag így van esélye a széttagolt ellenzéknek akár helyben, akár országosan a Fidesz ellen, hanem azért is, mert a kilenc, Pécsett tíz éve tartó sikertelenségi széria és az Orbán-rezsim ellenségképzésre és megbélyegzésre épülő kommunikációja miatt frusztrált ellenzéki szavazók nem néznék már el, ha legalább részsikereket ne tudnának felmutatni az eddig egymást is nyíró politikai szervezetek a kormánypárttal szemben. Magyarán az ellenzéki pártoknak és politikusoknak saját jól felfogott érdekükben is az összefogást kell választaniuk, ha nem akarnak végleg a Fidesz-bérenc kategóriába kerülve komolytalanná válni és eltűnni a süllyesztőben. (Ironikus, hogy az egymástól nagyon különböző ellenzéki pártokat pont az Orbán-rezsim eddig sikeres, az országot és az ellenzéket is tudatosan megosztó, antidemokratikus, az ellenvéleményt nem tűrő, sőt megtorló politikája taszítja egymás karjaiba.)

A cikk a hirdetés után folytatódik



Már a tavalyi országgyűlési választások után, a pécsi eredményeket elemezve azt írtuk, összefogással Pécsett sikert érhet el az ellenzék a 2019-es helyhatósági voksoláson. Ezt nem csak Mellár Tamás viszonylag sima győzelme mondatta velünk, hanem az is, hogy a pécsi listás eredmények azt mutatták, a Fidesz sokkal gyengébb a városban, mint országosan, így hozhatott a csak részleges ellenzéki koordináció is sikert az egyik választókerületben.

A tudománytalan “Mi lett volna, ha”

Most a 2014-es pécsi önkormányzati választás eredményeit néztük át és játszottunk el a gondolattal, mi lett volna, ha már akkor összefog az ellenzék. A felvetés természetesen kicsit sem tudományos, hiszen öt évvel ezelőtti adatokat vizsgálunk a mai politikai helyzet tükrében. Akkor például biztosan sokkal kevesebb jobbikos vagy LMP-s szavazó lett volna hajlandó szemet hunyni egy ilyen ellenzéki nagykoalíció felett. A téli összellenzéki tüntetések viszont bizonyították, hogy alapvetően megváltozott a helyzet. Arra tehát jó lehet a 2014-es választási adatokat és a mostani helyzetet összekombináló politikai photoshop, hogy bemutassa, mit eredményezett az akkori ellenzéki megosztottság és mit eredményezhetne egy összefogás.

2014-ben a Fidesz-KDNP, az ellenzéki pártok, és az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) állított jelölteket. Utóbbi szervezetre érdemes kitérni, hiszen egy nagyon érdekes politikai formáció, amelynek lehet szerepe az őszi, a Fidesz és az összeállt ellenzék közti küzdelemben.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Az ÖPE szerepe

Az ÖPE Orbán Viktor hívására alakult meg 2002-ben, amikor a választási vereség után Orbánék arra kérték híveiket, hogy alakítsanak az országban polgári köröket. A szervezet vezetője, Kővári János a Fidesz-KDNP támogatásával jutott be a parlamentbe 2010-ben, 2014-ben azonban már nem őt, hanem Csizi Pétert indította a párt az országgyűlési választáson. Az ÖPÉ-nek két képviselője jutott be a 2014-es őszi önkormányzati választások nyomán a pécsi közgyűlésbe, de mind a 19 önkormányzati választókerületben volt képviselőjelöltjük, ahogy polgármesterjelöltjük is, Kővári János személyében. Kőváriék 2014 óta formálisan ugyan ellenzéki politizálást folytatnak, gyakorlatilag azonban inkább egy ?harmadikutas? civil imázst próbálnak építeni, mintha ugyanakkora távolságot tartanának a Fidesztől, mint az ellenzéktől. Vannak, akik szerint az ÖPE valódi alternatívát jelent a pártokkal szemben a helyi politikában, mások viszont úgy gondolják, hogy Kőváriék csupán civil köntösbe bújtatják a politizálást, és a se ide, se oda szavazni nem akarók egy részének voksait begyűjtve próbálnak a mérleg nyelve lenni Pécsett. A Pécsi Stop minapi cikke pedig egyszerűen csak a Fidesz civiljeinek nevezi őket.

Ami biztos: Kővári János már bejelentkezett polgármesterjelöltnek, és arról sincsen hír, hogy ne akarnának megint minden választókerületben jelöltet állítani. Esetleges visszalépéseik viszont, akár a polgármesteri, akár a képviselői versenyben, fontos momentumok lehetnek a későbbiekben.

Három forgatókönyv

A 2014-es adatok alapján három forgatókönyvet vázoltunk fel. Megnéztük, mi lett volna, ha az ellenzék közös jelölteket indít a választókerületekben, ahogy azt is, hogy mi lett volna, ha közös ellenzéki jelöltek mellett az ÖPÉ-nek nincsenek jelöltjei. Utóbbi képlet egyik verziójában az ÖPÉ-re leadott voksok kétharmadát a Fideszhez, egyharmadát az ellenzékhez számoltuk, a másikban az összes öpés szavazatot a Fidesznek húztuk be. A néhány választókerületben felbukkant, többnyire futottak még kategóriás független jelöltekre leadott voksokat fele-fele arányban osztottuk el. Lehet, hogy az ellenzéki pártok szimpatizánsainak egy része nem ment volna el az összefogás miatt szavazni, viszont egészen biztosan sokan voltak, akik pont azért nem adták le voksukat, mert esélytelennek látták az ellenzéki győzelmet. 2019 ősze persze nagyon más lesz, mint 2014-é a választói motivációkat tekintve, de erről majd később.

Tehát a 19 pécsi választókerület adatait vizsgálva arra jutottunk, hogy 2014-ben egy egységes ellenzéki fellépés esetén 3 választókerületben a Fidesz, 16-ban az ellenzék diadalmaskodott volna. Ha viszont az ÖPE visszalép, akkor – a kétharmad-egyharmad arány mellett – ?csak? 13-6-ra nyerte volna a meccset az ellenzék, egy-egy billegő körzettel mindkét oldalon, tehát egy 14-5-ös és egy 12-7-es végeredmény sem lett volna elképzelhetetlen. Ha minden öpés szavazatot a fideszes jelöltek kaptak volna, akkor 11-8-ra nyer az ellenzék.

2018 tanulságai

A 2018-as országgyűlési választás szavazatszámaiból látszik, hogy bár jóval magasabb volt Pécsett a részvétel (70 százalék körül), mint a 2014-es önkormányzati voksoláson (34 százalék), az arányok nem változtak. Az 1-es, ?melláros? választókerületben a Fidesz a listás szavazatok mindössze 37,4 százalékát kapta, míg a 2-es hoppálosban 42,64 százalékot értek el. A választások utáni elemző cikkünkben azt írtuk, hogy ugyan sokat javult a Fidesz a keleti periférián (Hirden, Vasason, Somogyon, Szabolcsfaluban, Pécsbányán, Meszesen és Gyárvárosban 4-10 százalékkal kaptak többet listán 2014-hez képest), és a hagyományosan legkevésbé fideszes Kertvárosban is feljöttek kicsit, de a Belvárosban és a Mecsekoldalon nagyon visszaestek és az átszavazásokkal Mellár Tamás még úgy is nyerni tudott, hogy csak a baloldal állt be mögé, az LMP és a Jobbik is indított jelöltet a körzetben.

2019 őszén szinte biztosan magasabb lesz a részvétel Pécsett, mint öt éve volt. Ha az ellenzéki összefogás tényleg létrejön, annak önmagában mozgósító ereje lesz az egyik oldalon (?Végre győzhetünk!?), viszont a másikon is (?Úristen, ezek győzhetnek!?). Kérdés, melyik késztetés lesz erősebb. Mivel azonban a pécsi Fidesz a csőddel, a Zsolnay-üggyel, a Volvo-gate-tel, a gyorsan csökkenő lakosságszámmal, és számos bicskanyitogató közbeszerzéssel a háta mögött kezdi meg a kampányt, finoman szólva is kétséges, mivel tudná az urnához rángatni a korábban rájuk szavazó csalódott pécsieket, akik azt látták az elmúlt években, hogy hiába van kormánypárti vezetése a városnak, Pécs egy helyben toporog, ráadásul túl sok az ?ügy?. Nem biztos, hogy kapnak tőlük még egy esélyt a folytatásra.

A polgárok mestere

Külön történet a polgármesterválasztás, bár a képviselő-testület összetétele legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, hiszen egy ?más színű? közgyűlés elég rendesen ki tud babrálni a polgármesterrel.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy a pécsi erőmű volt vezérigazgatója, Péterffy Attila független jelölt mögé beállt az MSZP, a DK és a Momentum. Bár az LMP és a Jobbik még kivár, a minapi sajtótájékoztatón az ellenzéki pártok utaltak rá, hogy egy esetleges előválasztási folyamat végén egyetlen jelöltet szeretnének, azért, hogy a legesélyesebb induljon el a városvezetői székért. 2014-ben Páva Zsolt a szavazatok 39,28 százalékával (16.631 voks) lett polgármester, az ellenzéki jelöltek összesen 50,69 százalékot szereztek, az ÖPÉ-s Kővári Jánosnak pedig a voksok 10,94 százaléka jutott. Szinte kizárt, hogy Páva Zsolt újra össze tud gereblyézni ennyi szavazatot, így az ő indítása egyet jelentene azzal, hogy a Fidesz feladta Pécset és bűnbaknak szánja a jelenlegi városvezetőt. Nagy kérdés, hogy Vári Attilával mire mennének. A baloldal öt évvel ezelőtti polgármesterjelöltje a szinte teljes ismeretlenségből érkezve, nagyon későn kezdve a kampányt a voksok 28 százalékát (11.864 szavazat) meg tudta szerezni, még az igazi nagy helyi botrányok (lásd fent) előtt. Egy jó közös jelölttel tehát még akkor is hatalmas esélye van Pécsett az ellenzéknek, ha Kővári János (ÖPE) esetleg visszalépne a fideszes jelölt javára.

KategóriákMETÁL