Pécsen a közúti zaj nem csak eredménye a problémáknak, de jó mutatója is. Az ország nagyobb városaiban ismét stratégiai zajtérképek készültek, kérdés, hogy az információ mennyire hasznosul a jövőben? Ehhez politikai szándék, hozzáértés és természetesen anyagi források is kellenének.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Röviden

  • az állandó zaj nem csak zavaró, de az egészségre is káros,
  • a városokban a legnagyobb zaj- és ezzel problémaforrás a közlekedés,
  • a zajtérkép és az arra épülő intézkedési terv segíthet a problémák feltárásában és megoldási javaslatokkal is szolgálhat,
  • Pécsen európai viszonylatban sem kirívóan rossz a helyzet, de nem is jó,
  • történtek előrelépések, de bőven lenne min javítani és az utakkal kellene az egészet kezdeni,
  • a témában érdemes lett volna a városlakók tapasztalatait, meglátásait is megtudni, de az illetékesek ezúttal elmulasztottak konzultálni.

Hosszabban

Európai uniós kötelezettségből adódóan stratégiai zajtérképet kell készíteni – és frissíteni – a legalább 100 ezres lakosságú településeknek. Ezek a térképek azt mutatják, hogy a város adott pontjain milyen zajterhelés tapasztalható, milyen konfliktusos területek vannak, és hol kell(ene) ténylegesen beavatkozni. Az így szerzett információk alapján pedig intézkedési tervet kell megalkotnia az érintett önkormányzatoknak. Pécsen – akkor még a város megbízásából és európai uniós forrásból – utoljára 2011-ben készült zajtérkép, az intézkedési tervet 2013-ban fogadta el a közgyűlés. A kötelezettség első részét, a városok forrás- és EU-s támogatáshiányára hivatkozva, legutóbb már az agrárminisztérium egyik háttérintézménye a Hermann Ottó Intézet kapta meg a kormánytól. A legfrissebb zajtérképek, egyelőre pdf-es formátumban már elérhetőek a zajterkepek.hu weboldalon. Az adatokból – ami nem minden esetben mérés, hanem a kibocsátási adatokat figyelembe vevő számításmodellezés eredménye – a tanulságot már az érintett településeknek kell leszűrnie, azaz olyan stratégiát kell alkotni, ami a helyzet javítására törekszik. A stratégia elkészítésére – akár legutóbb – az Enviroplus Kft.-t bízta meg a pécsi városvezetés.

A korábbi stratégiai zajtérkép most is elérhető a város egyik aloldalán és érdemes néhány percet az interaktív alkalmazás megismerésére fordítani. Könnyen megállapítható, és ezt a 2013-as stratégia is felvázolja, hogy a legnagyobb gondot Pécsen a közúti forgalomból fakadó zaj okozza, míg az üzemi, vasúti és légiforgalomból adódó problémák csak marginálisak. Az ábrákból az is sejthető – amit az elemzés szintén említ – , hogy a zajszennyezés sokszor egyéb környezeti terhelések mutatójaként értelmezhető. Vagyis, ahol magas a zaj ott sokszor a légszennyezési adatok is rosszak.

Miért fontos ez?

A szakemberek abban egyetértenek, hogy a zajterhelés emberi egészséget – és persze környezetet – befolyásoló tényező. Ennek tudatában vannak a határértékek is megállapítva, és rendeletbe foglalva. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a kontinens lakosságának negyedénél jelentősen rontja az életkörülményeket a környezeti zaj. Ráadásul egy februárban publikált kutatás szerint a zajnak való kitettség sokkal helyhez kötöttebb a légszennyezésnek való kitettségnél, és a környezeti zajszintek rövid távolságokon belül is jelentősen eltérnek. Az elemzés átmeneti kapcsolatot talált a városok zajszintjei és a háztartások alacsonyabb jövedelme között, ami arra utal, hogy nagyobb zajszint figyelhető meg azokban a városokban, amelyekben a lakosság szegényebb.

Az európai uniós irányelv által is meghatározott célokat segíthetné az intézkedési terv, hosszú és rövidtávú városfejlesztési, konkrét beavatkozási stratégiák meghatározásával, illetve ezeknek a lehetőségeknek a költség-haszon elemzésével. Azaz abban nyújthatnának segítséget, hogy Pécs élhetőbb város legyen. A probléma rendkívül komplex, a részmegoldások és együttműködő stratégiák jelenthetnek valamiféle helyes irányt. Ennek tükrében érdemes a 6 évvel ezelőtti és az idén készült (de még elfogadás előtt álló) dokumentumokat összehasonlítani.

Nem sok minden változott

A két dokumentum – bár 20 oldalnyi különbség van a korábbi javára – nagy részben szinte azonos. A stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek általános hátterét bemutató fejezetek alig térnek el, a jelentős terjedelmi különbség leginkább abból adódik, hogy a 2013-ban elfogadott kiadás sok budapesti vagy éppen nemzetközi példát mutat be. Többek között olyan meglehetősen utópisztikusnak tűnő javaslatokat téve Pécs tekintetében, hogy gondolkodjon el (!) a városvezetés olyan hosszútávú projekteken, amelyek eredményeként Franciaországban például “a föld alá vitt közút felett parkot alakítottak ki – sétányokkal, szökőkutakkal, fákkal, virágokkal – igazi oázis az aszfaltdzsungelben“! Fotókkal is illusztrálják, az amúgy pazar javaslatot:

Illusztrációk a 2013-as intézkedési tervből

Ennél sokkal földhözragadtabb ötletek is megfogalmazódnak persze, és inkább ez a jellemző.

Konfliktustérkép, hotspotok

Az adott területen tapasztalható magas zajterhelés (ún. konfliktustérkép) önmagában nem minden esetben jelent valós problémát, hiszen sokszor senkit, vagy csak keveseket érint a zaj. (Persze a kevesek szempontjából ez nem nyújt vigaszt…) Viszont, ahol a magas zajterhelés sűrűn lakott területekkel, illetve védendő intézményekkel (iskola, egészségügyi intézmény stb.) mutat átfedést ott igenis problémák vannak, amikkel foglalkozni kell. A dokumentum szerint Pécsen majdnem 30 kritikus területet (ún. hotspotot) azonosítottak be a szakértők. Ezeket az általában nagy közúti forgalmú zónákat, ahol már egészségre káros a zajterhelés, térképen ábrázoltuk, lehet nagyítani és az egyes szakaszok neveit, pontos behatárolását is feltüntettük.

Zajproblémák – hotspotok – Google My Maps

Pécs közigazgatási területén belül a közúti zajjal terhelt kritikus területek a városi stratégia zajtérkép intézkedési tervének tervezete szerint

Ismételni, ismételni

A 2019-es intézkedési terv tervezetében egyetlen konkrét dicséretet találunk: a belváros forgalomtól védett, sétáló és gyalogos övezetté nyilvánítása. Ez ugye 2011-ben történt, és a legnagyobb bökkenő, hogy ezt már a 2013-as verzió is szóról szóra tartalmazza.

Bal oldalon a 2013-as intézkedési terv, jobb oldalon a 2019-es tervezet I.

Bal oldalon a 2013-as intézkedési terv, jobb oldalon a 2019-es tervezet II.

Pedig lehetett volna még mit sorolni, hiszen előrelépés például a kerékpáros közlekedés lehetőségeinek javítása. Kár lenne vitatni, hogy európai uniós forrásoknak köszönhetően történek fejlesztések ezen a téren Pécsen, még akkor is, ha sokszor úgy tűnik, hogy ezeknél inkább gombhoz varrják a kabátot. A létező problémákra pedig álljon itt két példa: fontos, de problémás biciklis útvonalak maradtak kezeletlenül (Hungária út), míg egy minimum kétséges beruházás már gyakorlatilag befejezési fázisban van (e-közbringa).

Mindkét tanulmányban (a sok átfedés tükrében nem meglepő módon) fellelhető megállapítás szerint rövid és hosszú távon is a közutak fejlesztése (rendbetétele) hozhatja a legtöbb hasznot a városi zajcsillapítás tekintetében. Ezzel kapcsolatban is lehetett volna sikereket sorolni, bár való igaz, hogy a mulasztások listája talán még hosszabb lenne. Az aktuális intézkedési terv egyik legszomorúbb része az terv szerinti útfejlesztéseket sorolja:

a 2019-es évben az 58 sz. főút Pécs-Harkány-Drávaszabolcs, 0,3 km és az 57 sz. főút Mohács-Pécs, 0,265 km szakasza fog megújulni.

Viszont a 2020-as évekre az előző számok tükrében már grandiózus tervek készülnek, az első így néz ki:

Kattintásra nagyobb lesz a kép

A stratégia tervezetének készítői azt is elismerik, hogy nem csak a város, de az egész térség szempontjából az M60-as országhatárig tartó szakaszának megvalósítása nagyon fontos volna. Azonban – a Pécsen élők számára zajvédelmi szempontból – nem tartják költséghatékony megoldásnak. A megvalósításhoz egyébként már évek óta minden terv és engedély rendelkezésre áll, látszólag mégsem történik semmi. Nem csoda, hogy a szigetváriak is tiltakozásra készülnek, ott sokkal kézzelfoghatóbb eredményekkel járna a beruházás. A Pécsett elkerülőként is funkcionáló szakasz teljessé válásával a “rendelkezésre álló információk szerint a forgalmi terhelés becsült változása – az M60-as Szigetvárig történő meghosszabbításával – az adott útszakaszokra vonatkozóan a következő (a stratégiai zajtérkép készítésének alapját jelentő 2016-os forgalomhoz képest várható %):

  • 6-os főút – ca. 47%;
  • 57-es sz. főút – ca. 30%;
  • 58-as sz. főút – ca. 93%.

A lehetséges egyéb fejlesztési lehetőségek tekintetében elég szűkszavú és általánosságokat soroló a dokumentum: nagyrészt a 2014-ben elfogadott városfejlesztési koncepcióra, illetve a 2017-ben elfogadott Pécs MJV Fenntartható Városi Mobilitási Tervére hivatkozik.

Lehalkított nyilvánosság

A tanulmány – akárcsak elődje – arra is kitér, hogy a hatékony stratégia érdekében kiemelt szerepe kell, hogy legyen a szemléletformálásnak, a nyilvánosság bevonásának. Ennek hiányosságait a készítők is elismerik a dokumentumban:

Jelen esetben az intézkedési terv elkészítését végző vállalkozó részére rendelkezésre álló idő csupán korlátozott mértékben tette lehetővé a nyilvánosság bevonását, tájékoztatását.

Ennél azonban talán még problémásabb, hogy a tervezetről valószínűleg csak nagyon kevesen tudtak. Pedig a dokumentumot majdnem egy hónapig bárki elolvashatta a városházán, és véleményezésre nem csak az illetékes hatóságoknak, de minden pécsi polgárnak elvileg lehetősége van. Lehet, hogy akvapark helyett inkább ilyesmiről kellene városi konzultációt tartani? A város weboldalán a betekintésnek a módjáról a hirdetmények között találtunk információt, azonban, mint kiderült, a betekintés nem is olyan egyszerű. A megadott időpontokban többször is sikertelenül próbálkoztunk. Ráadásul magát a hirdetményt, érvényességi ideje alatt, egyszer sem láttuk kifüggesztve a városházán pedig többször jártunk arra.

Végül csak néhány nappal a véleményezési határidő lejárta előtt tudtuk megnézni a dokumentumot. Azt hozzá kell tenni, hogy a városüzemeltetési osztály illetékesei ekkor nagyon segítőkészen és felkészülten válaszoltak a kérdéseinkre. Arra a kérdésünkre, hogy maga a tervezet miért nem érhető el online, illetve, hogy készíthetünk-e róla fotókat, egy kis hezitálás után azt a választ kaptuk, hogy a teljes dokumentum felkerül a város weboldalára. Ez még aznap, azaz a hivatalos betekintési határidő előtt 3 nappal meg is történt.

Az intézkedési terv egyelőre innen tölthető le. Információink szerint legkorábban az áprilisi közgyűlésen el is fogadhatják, azaz jó eséllyel még éppen április 26., vagyis a Csend Napja előtt.

Címkék:
KategóriákMETÁL