Révbe ért a közérdekű adatigénylésünk a pécsi önkormányzatnál, amit a Transparency International Magyarország segítségével tettünk meg a Hoppál-jelentésért. Miután elolvastuk, rájöttünk, hogy miért nem akarták nagy dobra verni a ?gazdasági-elemzést?: kormánykritika, dilettáns gazdálkodás. És sehol sincs benne szó a ?szoci? jutalombotrányról.

A cikk a hirdetés után folytatódik



RÖVIDEN

A cikk a hirdetés után folytatódik



  • Az őszintére sikerült tanulmány önleleplező nyíltsággal vall Pécs pénzügyi bajainak forrásáról
  • A rezsicsökkentés verte agyon a pécsi gazdaságot
  • A reformnak nevezett felsőoktatási káosz az ország egyik legfontosabb egyetemi városát, Pécset tízmilliárdokkal rövidítette meg
  • A kormány a 2015-ös adósságátvállalás után is veszteségpórázon tartotta Pécset

HOSSZAN

Miután kiderült 2017 tavaszán, hogy Pécs városának egy minimum 5 milliárdos, majd később az is, hogy egy legalább 6,5 milliárdos hiányt kell kezelnie, beindult a Fidesz gépezete, gazdasági, politikai és kommunikációs fronton is. (A Szabad Pécs cikkét a Szabad Pécs egy másik cikke előzte meg a témában.)

A cikk a hirdetés után folytatódik



Első körben kvázi gyám alá helyezték Páva Zsolt polgármestert, az akkori két fideszes országgyűlési képviselő, Hoppál Péter és Csizi Péter által gründolt és vezetett tanácsadó és döntéshozó testülettel. Elindult a tapogatózás a háttérben, hogy a várost húzza ki a kormány a sárból, ami egy kamatmentes, de ezen kívül kemény feltételeket tartalmazó hitelben merült ki, többek között a Magyar Államkincstár felügyeletét kell elviselniük.

Ami a Fidesz számára az egyik legfontosabb volt, az a kommunikációs hadjárat, amivel megpróbálták a korábbi városvezetésre kenni a hiányt, bár azt tegyük hozzá, a lecke fel volt adva, mert már akkor is több, mint 8 éve a kormányoldal képviselői vezették (és vezetik ma is) Pécset. Mindenesetre beindult a szocizás, Hoppál Péter egy mára klasszikusnak számító videón mondta el Orbán Viktor véleményét az ügyről:

A szocialisták csinálták a bajt

A szocialisták csinálták a bajt – Coub – The Biggest Video Meme Platform by szabadpecs

A baj megmagyarázásában komoly szerep jutott egy tényfeltáró bizottságnak, amit Hoppál Péter vezetett és tagja volt még, Rappai Ágnes könyvelő, Madár Péter pécsi közgazdász, Schneider János autókereskedő és Soó László volt pécsi MSZP-s városházi képviselő. Nekik kellett kideríteniük, hogy hol csúszott félre a gazdálkodása a városnak. A munkát 2017 őszén kezdték és végül 2018 júniusában a városi közgyűlésnek mutatta be a munkát Hoppál. Szó szerint csak mutatta, mert egyedül a polgármesternek engedte meg, hogy belenézzen, igaz neki oda is adta, szinte díszlépésben vitte a pulpitushoz.

A kiemelkedő médiafigyelem mellett zajló 2017. szemptemberi pécsi közgyűlési ülésen (több országos lap is élőben közvetítette az eseményeket a pécsi médiumok mellett) Páva Zsolt nagy bejelentése elmaradt. Nem csak a független és ellenzéki médiumok, és nem csak a pécsi választópolgárok egy jelentős része várta azt, hogy példa nélküli lépésre szánja el magát Páva Zsolt, bejelenti a lemondását, vagy legalább bocsánatot kér a ?titkolt? hiány és a rossz gazdaságpolitika miatt. E helyett tette meg azt a bejelentést, hogy felkéri Hoppál Pétert, hogy vizsgálja ki azt, mi történt Pécsett az elmúlt majdnem 30 évben, hogyan gazdálkodott a város.

Orbán Viktor Pécsett, 2015 tavaszán, a Modern Városok Program pécsi fejezetének bejelentésekor
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Nem, nem és nem adják ki!

Ezt követően kértük ki a jelentést, mert úgy gondoltuk, egy város gazdálkodása közérdekű adat. Első körben visszadobták, Lovász István jegyző arra hivatkozott, hogy a dokumentum nem az önkormányzat közgyűlése vagy tisztségviselői megrendelése alapján készült. Azzal is indokolta a lépését, hogy

?a készítői öt, a város fejlődése, gazdasági helyzetének további javulása iránt elkötelezett, szakterületén jelentős szakmai tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező pécsi polgár. A dokumentumot kifejezetten a polgármester munkájának segítése érdekében bocsátották kizárólag a polgármester rendelkezésére.?

Lovász arra is kitért, hogy ?a dokumentum készítői, a dokumentum nyilvánosságra hozatalára, vagy bármilyen célra történő felhasználására engedélyt nem adtak. A dokumentum egyrészt a készítők szellemi terméke, másrészt nincs sem az önkormányzat, sem a hivatal kezelésében, ezért nem tudják kiadni.?

Mégis kiadják

Felvettük ezek után a kapcsolatot a Transparency International Magyarországgal. A korrupcióellenes nemzetközi szervezet magyar munkatársai pedig megvizsgálták és felkarolták az ügyet. Ők is úgy gondolták ugyanis, hogy a jelentés közérdekű adat. Több adatigényléssel is fordultak a városházához, kérték a polgármestertől, az önkormányzattól is, de nem adták ki, így már a perre készültek. Miután 2019 tavaszára (2018 nyarán volt az adatigénylés!) végre sikerült eldönteni, melyik bíróság tárgyalja az ügyet (Kaposvárra került), egyszer csak eljuttatták a jelentést kinyomtatva a Transparencynek, akik elküldték nekünk.

Milyen jutalombotrány?

A legnagyobb kérdés, hogy mi volt olyan vállalhatatlan, vagy kényes dolog a 47 oldalas jelentésben? Elolvastuk és elmondhatjuk: van benne bőven.

Elsőre az villant be számunkra, amikor forgattuk a jelentést, hogy ezt már valahol olvastuk, főleg a 2009 előtti leírásokkal kapcsolatban volt lépten – nyomon ?de ja vu?-nk. Nem sok újdonságot tartalmaztak az 1990 és 2009 közötti évekről szóló oldalak, ezeket már rengetegszer felhasználták, amikor épp egy gazdaságfejlesztési koncepció (-szerű) anyagról tárgyalt a közgyűlés. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy Pécs a nehéziparának a leépülésével a rendszerváltás vesztesei közé tartozik és onnan ered szinte az összes nyavalyája, hogy nem sikerült átállítani a várost fejlődő pályára, a város méretéből fakadóan viszont a nyakán maradt a helyi tömegközlekedés, ami folyamatosan nyelte a pénzt.

Fotó: MTI/Árvai Károly

Az első izgalmak az anyagban a nagy állami adósságátvállalás idejéről származnak. Hoppál a közgyűlésen arról beszélt, hogy a város rossz adottságai és a sorozatos rossz politikai döntések miatt adósodott el a város annyira, hogy végül 2014-ben az államnak kellett átvállalnia mintegy 45 milliárd forintnyi adósságot. Az okok között említette a közösségi közlekedés kiszervezését, a használhatatlan Pécs-pogányi repülőteret, az Expo Center megépítését, valamint a szocialista városvezetés 3,1 milliárd forintos ?jutalombotrányát? is.

Na az utóbbiról egy szó nincs a jelentésben, az csak egy szokásos politikai lózung. Az viszont ott van a papírokban, hogy az önkormányzat forráshiányos volt már akkor is, elpasszolták a ?spanyol-ingatlancsomagot” (ami leginkább azért fáj a jelentésben, mert már nem tudják eladni), a városi cégek eladósodtak és az ezen felüli ingatlaneladás nem teljesült.

Ugyanaz a nóta

Miért problémás ez? Mert többek között arra jutnak a jelentésben, amikor már a Fidesz 8 évét vizsgálják, hogy továbbra is forráshiányos az önkormányzat, az állam a feladatokra szánt pénzeket alulfinanszírozza, a városi cégek ugyanúgy el vannak adósodva, a költségvetésben szereplő ingatlanértékesítési bevétel, pedig sohasem teljesül. Vagyis semmi sem változott az évek során, de most jön csak a java.

Kiemelik az anyagban, hogy a 2009-es évben már 30,3 milliárd forint volt Pécs adóssága, mindezt a zárszámadásról szóló rendeletre hivatkozva fektették le. Mindez, csak azért fontos, mert az adósságátvállalás idején a szocialista vezetés során felvett hitelekről beszéltek és az állam mintegy 45 milliárd forintot vitt el, vagyis 15 milliárd már a Fidesz-vezetés lelkén kell, hogy száradjon.

Orbán a hibás?

Ami különösen kínos, hogy jelentés szerint az Orbán-kormány is nyakig benne van a város lejtmenetében. Mint írják:

“A PÉTÁV Kft., a Tettye Forrásház Zrt. és a BIOKOM Kft. pozíciói a központi kormányzati intézkedések (rezsicsökkentés) következtében csak 2013-2014-ben kb. 4 milliárd forinttal romlottak. A város gazdasági társaságai tehát ahelyett, hogy finanszíroznák a város feladatellátását, a fenti okokból milliárdos támogatási igénnyel jelentkeztek a város költségvetésében.?

Azt hozzátennénk, hogy a rezsi azóta sem növekedett, folyamatosan a városnak kell állnia a cehhet.

Nem csak itt ütnek az Orbán-kormányokon: az anyag szerint a kormány felsőoktatás-politikája az egyik fő oka Pécs helyzetének romlásában. Epikus, amikor Hoppálék a jelentésben azt kezdik el taglalni, hogy “a 2010-2014 közötti években az egyetem gazdasági helyzetének tendenciaszerű romlása, a hallgatói létszám – részben a központi felsőoktatási politika változása folytán – bekövetkező jelentős visszaesése a pécsi gazdaságra is súlyos következményeket hordoz. A mindezek nyomán kieső kereslet a városban egyes becslések szerint akár az évi 10 milliárd forintra is tehető, de az egészen biztos, hogy több milliárd forintról van szó.”

Az különösen pikáns, hogy Hoppál Péter országgyűlési képviselőként tagja volt a Parlament Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának, amelynek a kormány beszámolt a felsőoktatás fejlesztéséről és kiemelt céljainak megvalósulásáról. Magyarul Hoppál Péterék Hoppál Péter minimum közvetett felelősségét is megállapították.

A lejtőn

A Hoppál-jelentés legérdekesebb része az, amikor azt kezdik el taglalni, hogy 2015-öt tényleg úgy kezdte az önkormányzat, hogy 2 millió forint adóssága volt. Megtörtént az adósságkonszolidáció és minden maradt a régiben. Vagyis a feladatok alulfinanszírozása és a városi cégek hiánya és adóssága, illetve a szokásos tétel, az ingatlanértékesítés, ami már-már a fiktív kategória a sorok között, a törvény által előírt kötelező nullás büdzséért. A jelentésből kiderül, hogy már a 2015-ös zárszámadás arra figyelmeztet, hogy az ingatlaneladások elmaradása miatt folyamatos likviditási problémája volt az önkormányzatnak az év során.

Az atomot ez után dobják le Hoppálék: A folyószámlahitelkeretből a hiányt még sikerült fedezni, sőt ez a számla 2016 végén még 88 milliót mutatott és 2017 első hónapjában rendezetlen, kezelhetetlen mértékű pénzügyi hiánynak nem volt nyoma. Csak jeleznénk, szeptemberben már 6,5 milliárd forintos hiány miatt fogta a fejét Páva Zsolt, így igencsak furcsa lett volna, ha semmit se találnak, de szinte szégyenlősen mutatnak rá egy-két furcsaságra.

 ?A zárszámadások tanulmányozása során felmerült néhány – korábban nem tapasztalt – jelenség, azonban ezek különös (sic!) intézkedésre nem adtak okot. Pl. az előterjesztések látványos kör-diagramokban bemutatják a költségvetések teljesített bevételi és kiadási struktúráját, az egyes körcikkeket az anyag magyarázza – kivéve a Finanszírozási kiadások szeletét, mely néha jelentős mértékű. 2016-ban az éves költségvetési kiadások 44%-át teszi ki, de az előterjesztésben ennek természetéről, okairól nincs szó. Igaz a mellékletekben a kérdés számszaki része megtalálható…? Lefordítva: Nem nagyon látta senki, hogy mi is van oda betervezve.

Egy másik újszerű jelenség volt a jelentés szerint, hogy a költségvetési maradvány megugrott. Míg 2015-ben 2,5, addig 2016-ban már 21,6, míg 2017-ben 29,9 milliárd forint volt. Hát, ha valaminek, akkor ennek fel kellett volna tűnnie és hozzá is teszik, hogy az ilyen mértékű pozitívumok nagyon megnehezíti a város tényleges gazdálkodási és pénzügyi helyzetének a megítélését.

Ha nehéz lenne a fentieket értelmeznie, akkor segítünk:

akkora volt a pénzügyi káosz, hogy a városvezetésnek fogalma sem volt róla, mekkora baj közeleg.

Az összegzésből kiderült, hogy a feladatfinanszírozásra az államtól kevés pénzt kap Pécs; az adósságkonszolidáció után nem szabták át a költségvetés kiadási oldalát, vagyis ugyanannyit költöttek, mint korábban, amikor szintén nem volt több pénz.

2019

Mint, ahogy a Szabad Pécs is beszámolt róla, a májusi közgyűlésen bejelentette Páva Zsolt, hogy hatalmas összefogással mintegy 4,7 milliárd forint plusszal zárt a 2018-as költségvetés, ami a szigorú gazdálkodásnak volt köszönhető. Szerinte sikerült egy 20 éve torz szerkezetben működő költségvetést kiigazítani, egy régi modellt lecserélni. 

Az örömön túl érdemes leszögezni, hogy már a baj felimserése óta is majdnem két év ment a levesbe, mert ezt korábban nem lépték meg. Illetve teljesen felesleges a saját vállukat veregetni, hiszen 2017 vége óta az Államkincstár felügyelte a pécsi gazdálkodást.

Egy példával érzékeltetnénk, hogy ez mit jelentett: a jelentés szerint a Tüke Busz évente 2 milliárd forintba került Pécsnek (a buszbeszerzés törlesztőrészletein felül). Az Államkincstár volt az, amelyik keresztülverte az áremelést és a járatritkítást 300 millió forint megtakarításért.

Szimbolikus volt, ahogy Hoppál Péter a közgyűlésen felállt, majd jutalombotrányozott és szocizott egy jóízűt ismét. A nevével fémjelzett jelentésből ez valahogy kimaradt.

DISCLAIMER

Cikkünk szerzője Kovács István szabadúszó újságíró, a Pécsi Stop korábbi főszerkesztője, a megszüntetett Zoom.hu volt újságírója.  A Hoppál-bizottság jelentéséről szóló elemző cikket külsős szerzőnk hónapokkal ezelőtt kezdte előkészíteni. A cikk Szabad Pécsen való megjelentetéséről hetek óta tárgyalunk. A jelentés nyilvánosságát a TI Magyarország segítségének köszönhetjük.

KategóriákMETÁL