99 éve írták alá a trianoni békediktátumot, harminc éve volt a rendszerváltás, az EU pedig nem teljesen az, aminek reméltük, tudtuk meg Pécsett a két, majdnem egyidőben, különböző helyszíneken megrendezett trianoni megemlékezésekből.

A Nemzeti Összetartozás Napján időben a korábbi pécsi trianoni megemlékezésen a fő szónok Hoppál Péter, a pécsi Fidesz elnöke, országgyűlési képviselő volt. Hoppál egészen sok, a pécsi Zsolnay-negyedbe kivezényelt iskolás gyermek előtt tartott majdhogynem gyújtóhangú beszédet.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Mint ismeretes, a pécsi kulturális negyedben is van immáron hét éve egy trianoni emlékhely, emlékoszlopokkal, amit annak idején átmeneti megoldásként írtak le.

Noha annak idején is azért háborodtak fel néhányan, mert az efféle, nem csak tisztán történelmi, hanem nagyon sokszor direkt politikai jelleggel tálalt eseménynek egy kulturális negyedben helyet adni nem szerencsés. Az mondjuk mindenképpen a hely mellett szól, hogy alkalmas például a trianonihoz hasonló rendezvények, megemlékezések lebonyolítására.

Hoppál Péter pécsi országgyűlési képviselő beszél a diákokhoz a Zsolnay-negyedben

A Párizs melletti Trianoni kastélyban 1920. június 4-én megköttetett, az I. világháborút lezáró békediktátum 100. évfordulója jövőre lesz. A 99. évfordulón Hoppál Péter orszéggyűlési képviselő, a Fidesz pécsi elnöke, az önrendelkezés fontosságáról, ennek az elcsatolt területeken élő magyarok esetében fájó hiányáról, és az önrendelkezést biztosító nemzetközi egyezményekről is beszélt. Valamint azt is mondta, hogy Magyarország külön ígéretet is kapott arra az utódállamoktól, hogy  garantálják, vagy kívánják garantálni az önrendelkezés jogát, de ez szerinte nem teljesült. Utalt a közelmúltra, a felvidékre, ahol a magyar himnusz eléneklését is tiltják, az ukrán nyelvtörvényre, vagy arra, hogy az elcsatolt részeken nem működik a jelenelegi anyaállam által működtetett magyar felsőoktatási intézmény. 

Hoppál Péter arról is beszélt, hogy a nemzeti identitásnak és önrendelkezésnek az Európai Unió természetes részévé kell válnia. Európának szerinte patrióta nemzetállamokra, ezek közösségére van szükség. Majd arról is beszélt, hogy önmaga, apaként és tanárként megérti a szinte minden ellen lázadó ifjúságot, de majd idővel eljön ennek az energiának az átalakulása, így a jövő generációja  lesz majd talán az, amely kivívja a külhoni magyarság számára az autonómiát. Ezzel pedig meghaladnánk végre a véleménye szerint Trianont. A végére kissé tanárbácsisra vett beszédnél házifeladatot is kaptak a diákok, egy Reményik-versnek kellene eszerint elolvasniuk, illetve Illyés Gyula szavait is elmondta Hoppál, a költő két ismert vonatkozó mondása közül azt ami jobban illett ide, hogy magyar az, akinek fáj Trianon.

Őri beszédet mondott, majd Pávával koszorúzott

Ha azt mondtuk, hogy a trianoni emlékoszlopok a negyedben talán nem a legjobb helyen vannak, ellenben a megemlékezésnek az adottságai miatt kitűnő helyszíne, azt mondhatjuk, ennek majdnem a fordítottja volt a Zsolnay-negyedben tartott megemlékezés után egy órával később tartott koszorúzás a Kálvária-domb lábánál lévő, egy éve emelt trianoni kopjafánál. Ott ugyanis a helyszín már jóval kevésbé alkalmas néhány embernél több résztvevőt vonzó események levezénylésére. A lényeg azonban nyilván az, hogy a trianoni keresztnél tartottak megemlékezést és koszorúzást, katonai tiszteletadás mellett. Itt beszédet Őri László, Pécs alpolgármestere tartott, aki később a polgármesterrel, Páva Zsolttal együtt hajtott fejet és koszorúzott. Ahogyan több más párt és szervezet is megtette ugyanezt.

Őri László is felmondta a legfontosabbakat  Trianonról, amit politikusok el szoktak mondani, történelmi igazságtalanság és megtorlás volt, Magyarországot el akarták veszejteni, de a magyarok összetartása és ereje ezt is túlélte, Európa egy olyan békét kötött, amely részben egy ilyen igazságtalanságra alapul.

Főhajtás – Páva Zsolt, Pécs alpolgármestere és Őri László, Pécs alpolgármestere

Magyarország azonban mára az EU része, sőt egyre erősebb európai ország.

Aztán Őri is még aktuálisabb vizekre evezett: Trianonban célba vették a magyarság megtartó hitét és erejét, sőt ma is azt veszik célba. Mert azt szeretnék, ha nem ragaszkodnánk a keresztény gyökereinkhez, sokkal inkább a globális egyéni szabadságjogokhoz, ha a hazánk iránti hűség helyett a nyílt társadalmakat választanánk, és annak masszájába olvadnánk. Szóval bizonyos szempontból erős beszéd volt ez. Őri mindemellett arról is beszélt, kisebb történelmi áttekintéssel, bár a II. világháborút nem hozta direkten szóba, hogy az első világégést lezáró béke után, hazánk összeszedte magát majd következtek a kommunizmus (“a hallgatás és a halotti csönd”) évtizedei, amikor nem lehetett Trianonról vagy a vallásról beszélni, akár a Hiszekegyet elmondani irredenta meg soviniszta tett volt, és az is irredenta és sovinsizta volt, aki ezt a történelmi igazságtalanságot csak megpróbálta szóba hozni.

Az a Trianonnal kapcsolatos élő és létező álláspont tehát, hogy az EU-tagság a határok eltörlésével, a regionalizmus erősítésével is jár, és ezt a történelmi traumát az európai összetartozás is enyhíti ekként, nyilvánvalóan nem vagy élesen nem jelent meg.

KategóriákPOP