Megkezdődött az agyalás a pécsi önkormányzatnál, hogy a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklusra alapozva milyen gazdaságfejlesztési irányokat kéne kijelölni a város számára. Azaz mire költsék az EU milliárdjait.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Készült erről egy előterjesztés, amit Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nzrt. igazgatója állított össze, de a csütörtöki közgyűlés elé Páva Zsolt fogja bevinni.

Aki végig akarja böngészni, annak ITT van a teljes szöveg, az alábbiakban összefoglaljuk röviden, mi van benne.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Egyelőre csak reménykednek, hogy nem csökken az uniós támogatás

Az előterjesztés készítőjének reményei szerint bár Magyarország negyedével kevesebb uniós támogatásra számíthat 2021 és 2027 között, Pécsre ?nagyságrendileg? ugyanannyi pénz érkezhet, mint a 2014-2020-as, rövidesen véget érő ciklusban: 25-30 milliárd forint.

2020-ban új Integrált Területi Programot (ITP) kell készíteni, azt fejlesztési célokkal, projektekkel feltölteni. Kiemelt téma lesz az új ciklusban az EU-ban ?az alacsony CO2 gazdaságra történő átállás és a körkörös gazdaság?, bár még nem végleges a támogatáspolitika. Az új ITP várhatóan a CO2 kibocsátás csökkentését, illetve a fosszilis energiákról a fenntartható, helyi energiákra történő átállást tűzi majd ki célul – a klímavédelmi uniós ágazati céloknak megfelelően.

Kell egy új ipari park

A Merza-Páva duó azt javasolja, hogy a Pécs2030 gazdaságfejlesztési stratégia központi pillére az iparfejlesztés legyen. Ehhez szerintük új, önkormányzati tulajdonban lévő, minimum 100 hektár nagyságú ipari parki területet kell kialakítani.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Science Parkot hozhat létre az egyetem állami pénzből az Áperben

Döntött a kormány arról, hogy a hazai egyetemeken zajló kutatási-fejlesztési tevékenységeket minél nagyobb mértékben integrálni kell a helyi gazdaság fejlesztésébe. Ehhez a felsőoktatási intézmények bevonásával, az egyetemek fejlesztése keretében megteremtik az infrastrukturális hátteret. Magyarán pénzt adnak az egyetemeknek tudományos és innovációs parkok (Science Park) kialakítására. Bár ez az előterjesztésben nem szerepel, információink szerint Pécsett a volt Áper laktanya területe van kiszemelve erre a célra. A Pécsi Tudományegyetem irányítása alatt megkezdődött a Tudományos és Innovációs Park program kidolgozása, ami az előterjesztés készítője szerint a város gazdaságfejlesztési programjának ?egyik zászlóshajó fejlesztése?. A programot a PTE dolgozza ki az év második felében készül el várhatóan.

Irodaházakat biztosítanának a szolgáltató cégeknek

Az elmúlt években több olyan vállalkozás is megtelepedett Pécsett, amelyek úgynevezett business service centereket (BSC) működtetnek. Ezek a  cégek a szolgáltatóipar részei, más cégek számára végeznek különböző online vagy telefonos szolgáltatásokat.

Az előterjesztés szerint fontos lenne újabb BSC-irodaház létesítése: önkormányzati tulajdonban lévő, bérbe adható ingatlan fejlesztése az üzleti szolgáltatóipar számára, illetve önkormányzati partnerséggel magánerős irodafejlesztési helyek kijelölése.

A 3. helyre ugranának 10 év alatt

A pécsi turizmussal kapcsolatban meglehetősen önkritikusan fogalmaz a szöveg. Kiderül belőle, hogy 2018-ban Pécs csak a 17. volt a települések vendégéjszakák szerinti rangsorában (a fürdővárosokkal együtt) a városban eltöltött nagyságrendileg 250 ezer vendégéjszaka ?tovább fejleszthető?, azaz több van Pécsben ennél. Kiemelt célként említik Merzáék, hogy Pécs és térsége is kiemelt turisztikai régióvá váljon, ?amely azt jelenti, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 dokumentumban el kell érni, hogy Pécs és térsége (Villánnyal, Siklóssal, Harkánnyal, Orfűvel, Moháccsal és Szigetvárral együtt), mint kiemelt turisztikai régió szerepeljen?.

Az előterjesztés szerint reális cél, hogy 2030-ra Pécs elérje az évi 400 ezer vendégéjszakát és ezzel együtt felkerüljön a dobogóra a Budapesten kívüli nem fürdővárosok közötti turisztikai desztinációk között.

Egy szűz területet pörgetnének fel

A környezetvédelmi, zöld tematika Pécs újabb Zöld Főváros pályázata mentén kell, hogy megjelenjen a 2030-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiában – írják. Mivel ezt a területet várhatóan kiemelten támogatja majd az unió 2021 és 2027 között, ezért részletes projekttervre van szükség, például részletezni kell, hogy az elektromos buszokban milyen gazdaságfejlesztési lehetőség rejlik.

Érdekes ötlet a Pécsi-víz mentén megvalósítandó szabadidős, turisztikai és gazdaságfejlesztési program, amely ?a Balokány térségétől, a Tüskésréten át, a volt bőrgyári területeken keresztül a Füzes dűlő térségéig rehabilitálná ezt a város közepén található, alapvetően funkció nélküli, alulhasznosított, ám nagy fejlesztési potenciállal bíró területet?. A Merza azt javasolja, hogy erre a térségre dolgozzanak ki a egy olyan komplex programot, ?amely akár egyetemi, sport, gazdasági, lakhatási, vagy üzleti funkciókat is integrálva az elkövetkezendő évtized központi városfejlesztési területe lesz?.

Utak, vasutak: tervek, tervek, tervek

Az előterjesztés kötelező jelleggel felsorolja a Baranyát érintő összes, közelmúltban felmerült közlekedésfejlesztési ötletet és tervet. Például:

  • Az M6-os autópálya valamennyi magyar és horvát-bosnyák hiányzó szakaszának kiépítését 2030-ig
  • Az M60-as autópálya Pécs-Barcs szakaszának megépítését, illetve Barcs-Zágráb közötti szakaszának fejlesztését
  • Az M9-es autópálya valamennyi szakaszának fejlesztését, a Pécs-Graz, Pécs-Maribor gyorsforgalmi közlekedési kapcsolat középtávon történő kiépítését
  • A Pécs-Szeged-Szabadka-Békéscsaba-Debrecen közúti közlekedési kapcsolat fejlesztését
  • A Pécs-Szeged (belgrádi vasút) vasúti kapcsolat fejlesztését
  • A mohácsi híd és kikötőfejlesztés teljeskörű megvalósítását

Nem mondtak le a reptérről

Pécs saját közlekedésfejlesztési tervei közül kiemelkedik a Pécs-Pogányi Repülőtér fejlesztése, azt írják, ez a gazdaságfejlesztési program egyik kulcsprojektje.

Külön céget kap a gazdaságfejlesztés

Merza Péter, az előterjesztés készítője az előterjesztésben azt javasolja, hogy az általa vezetett Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. továbbra is maradjon 100%-os önkormányzati tulajdonban, ugyanakkor kapja meg feladatként, hogy 2019. szeptember 1-ig alapítsa meg 3 millió Ft törzstőkével a Pécs2030 Gazdaságfejlesztési Ügynökség Nkft-t, melynek alapításakor annak kizárólagos tulajdonosa legyen. A céget ideiglenesen Merza vezetné.

Az Áper lehetne az ideális helyszíne a pécsi egyetemi Science Parknak


KategóriákMETÁL