Kilencvenegy éves korában elhunyt dr. Hárs Éva művészettörténész, a Janus Pannonius Múzeum egykori (1969–1983) igazgatója.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Hárs Éva (1928-2019) alábbiakban olvasható nekrológját lánya, Sarkadi Eszter írta, a megemlékező szöveget, Hárs Éva mellékelt fotójával is a gyászhírt a sajtóval hivatalosan közlő Janus Pannonius Múzeum küldte el lapunknak is.

Dr. Hárs Éva 1955-ben kezdett dolgozni a pécsi múzeumban a Zsolnay-gyár gyűjteményének kezelőjeként. Azóta, több mint 60 éven keresztül kutatta a gyár történetét, feldolgozta díszkerámia termelését. Hárs Éva mintegy 30 ezer adatos, a Zsolnay-kutatásban egyedülálló adatbázist hozott létre. A Zsolnay kerámia nemzetközileg is elismert szakembereként számos publikációja, könyve jelent meg a Zsolnay kerámiáról. Kezdeményezte, és jelentős szerepet vállalt a Gyugyi-gyűjtemény Pécsre hozatalában is, majd – az adományozó Gyugyi Lászlóval közösen – kitalálója és megrendezője volt a kiállításnak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben.

Nevéhez fűződik a pécsi Modern Magyar Képtár, az első hazai kortárs képzőművészeti múzeum alapjainak megteremtése.

Igazgatása alatt (1969–1983. között) vált országosan és nemzetközileg is jelentős szakmai központtá a Janus Pannonius Múzeum, Pécs pedig múzeumvárossá. Irányításával jött létre a pécsi „Múzeum utca”, gyarapodott a múzeum több magángyűjtő és kortárs alkotóművész, köztük Victor Vasarely  adományával, és élénkültek meg a kortárs európai képzőművészeti kapcsolatok már a hetvenes években. 

Támogatta a Pécsett élő kortárs képzőművészeket, publikációkkal, kiállítások rendezésével segítette népszerűsítésüket. Feldolgozta a Kossuth-díjas Martyn Ferenc festőművész életművét, több könyve között Martyn oeuvre-katalógusa is megjelent. Publikációinak száma 13 önálló kötet és közel 100 tanulmány a 20. századi magyar képzőművészetről és a Zsolnay-kerámiáról.  

Hárs Éva Veszprémben született, ott töltötte gyerekkorát, tanulmányait Budapesten végezte, muzeológusi és művészettörténészi pályafutása is a fővárosban indult.

A Zsolnay kerámia csábítására élete és szakmai munkássága azonban Pécsett teljesedett ki, igazi otthona Pécs lett. Elhivatott pécsiként mint múzeumigazgató és mint Zsolnay-kutató is sokat tett a város kulturális gazdagodásáért, képző- és iparművészeti örökségének megőrzéséért, nemzetközi ismertségének és elismerésének kiteljesedéséért.

KategóriákGyász