Ha nem is szenzációs, de kiemelkedően jelentős felfedezéseket tettek a régészek a pécsi Székesegyház altemplomában zajlott ásatások során. Itt vannak a részletek.

Röviden már hírt adtunk róla, hogy milyen jelentős eredményeket hozott a pécsi székesegyház altemplomában két hónapig (május, június) zajló régészeti feltárás.

A cikk a hirdetés után folytatódik



  1. Nagy valószínűséggel megtalálták a második magyar király, Orseolo Péter sírját.
  2. Meghatározták a Péter király által alapított, első épített középkori pécsi katedrális helyét.
  3. Találtak egy késő római kori mauzóleumot, ami a középkori székesegyházak őse lehetett. Az első középkori katedrális helyét és méretét ehhez igazították, ami aztán alapja lett a későbbi templomépítéseknek.

Ahogy Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója fogalmazott a szerdai sajtótájékoztatón, az elmúlt évtizedek egyik legszenzációsabb, legtöbb eredményt hozó ásatása zajlott májusban és júniusban a székesegyház altemplomában. Hozzátette: szinte valamennyi előzetes kérdésükre választ kaptak.

Udvardy György megyéspüspök azt hangsúlyozta, hogy az egyházmegye számára a hit kontinuitását illetően megerősítő ez a kutatás és annak eredménye, hiszen bebizonyosodott, hogy a mai székesegyház helyén a késő római kortól kezdve folyamatosan jelen volt a vallási kultusz. Elmondta, most ugyan visszaállítják az eredeti rendet az ásatás után az altemplomban, de a látogatók számára jelzik majd a talált dolgok helyét.

Az ásatások eredményeiről Tóth Zsolt vezető régész és a kutatás konzulense, Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója számolt be, akik a Magtárban rendezett sajtótájékoztatót követően az altemplomban is megmutatták, mit találtak és abból milyen következtetéseket vontak le.

Ahonnan minden indult: egy római kori mauzóleum

Az altemplom középső részén az ásatás során előkerült egy jelentősebb késő római kori temetőépület, egy mauzóleum, amit részlegesen tártak fel. Egy néhány évvel ezelőtti földradaros kutatás már megmutatta, hogy létezik. A 4. század utolsó harmadában épült, az 5. század elején felújították, kiegészítették. A Karoling korban, a 8.században felújították és templomként használták. Tóth Zsolt rámutatott: a Karoling korral kezdődik a középkor története a Dunántúlon, erre épült később a pécsi püspökség. Csornay Boldizsár szerint a mostani ásatások azt is bizonyították, hogy a keresztény hagyomány és kultusz a késő római kor és a Karoling kor között sem szakadt meg teljesen, tehát több mint 1500 éve folyamatos ezen a területen.

A cikk a hirdetés után folytatódik



Ebben a Cella Septichorához hasonló, félig földbe süllyesztett építményben egy szentként tisztelt ókeresztény mártír csontjai lehettek elhelyezve, az altemplom közepe alatt ugyanis előkerült egy sírhely, aminek csak a körvonalai látszódtak. Csontokat nem találtak, csak egy visszabontott sírt. Ennek a mártírnak a kultusza egészen a Karoling korig fennmaradhatott, hiszen az építmény nem pusztult el, ami azt jelenti, hogy folyamatosan használatban volt, később, a 8. században szinte csak ki kellett festeni és templom lett belőle.

Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója a sajtótájékoztatón összefoglalja a kutatás eredményeit

A most feltárt építmény lehet a középkori székesegyázak őse, az első középkori székesegyház. Akkor bontották vissza a falait, amikor megépült Orseolo Péter király katedrálisa, az első középkori építésű székesegyház. Ez a kutatás eredményei alapján a mai altemplom középső részén helyezkedett el és egyhajós volt, István uralkodása alatt kezdték el építeni, de Orseolo Péteré alatt fejezték be. (Mivel a pécsi püspökséget 1009-ben alapította István, Péter pedig csak a húszas évek második felében került Magyarországra, az új püspökség első székesegyháza néhány évig jobb híján valamelyik késő romai kori épület lehetett.) Az 1064-es nagy tűzvész idején megsemmisülhetett Péter katedrálisa, Mór püspök bontathatta vissza a falait, hogy helyén felépülhessen az új, amit aztán évszázadokon át építettek-formáltak.

Péter király sírja

Két sírhely: a nagyobbik Orseolo Péteré, a kisebbik a szentkultusszal övezett személy csontjaié lehetett. Balra a szentkultusszal nem övezett szerző
Ugyanaz máshonnan fotózva

Az altemplom középső sávjának keleti részén a főoltár előtt két sírhelyet rejtett a föld. A sírokból egyetlen csont sem került elő, ami arra utal, hogy nem kirabolták, hanem tudatosan felszámolták, exhumálták a sírokat, tehát fontos emberek nyugodhattak itt. A régészek szerint, ha az első középkori székesegyházról szóló állításuk igaz, akkor a keletebbi sírba annak idején Orseolo Péter királyt temették el. A másik sír igazából egy sírláda, amiben egy eredetileg máshol eltemetett ember, valószínűsíthetően a már említett, szentkultusszal övezett személy csontjait rakhatták át ide, az alapító mellé a másik, szintén említett sírhelyről.

A régészek kiemelték, Péterre utal az is, hogy a kora középkorban csak az alapítók vagy családtagjaik temetkezhettek a templomokban. A pécsivel egyidőben alapított kalocsai püspökség központi templomában például megtalálták az alapító, Asztrik sírját. A “kortárs” kalocsai székesegyház is sokat segített a régészeknek Péter katedrálisának megtalálásában. Úgy gondolták – és ez később be is igazolódott -, hogy egy, a kalocsaihoz hasonló méretű és alaprajzú templomot kell keresni, mégpedig az altemplom főhajójának a helyén.

Hiteles forrás a Képes Krónika

Buzás Gergely kérdésünkre elmondta, bár kizárólag a Képes Krónikából tudjuk, hogy Orseolo Pétert Pécsett temették el, a krónika eredeti forrásainak keletkezése és Péter halála közti időt át tudja hidalni a történelmi emlékezet, így hiteles forrásnak tekinthető. Hozzátette, a sír biztosan 11. századi, így – mivel a Péter-féle székesegyház és a későbbi, Mór-féle katedrális járószintje azonos – az sem teljesen kizárt, hogy Mór püspöké, de az említett körülmények miatt sokkal valószínűbb, hogy az alapítóé, Orseolo Péteré.. 

De mi lett a csontokkal?

Dulánszky püspök síremléke mögött lehetnek a csontok

A régészek szerint az évszázadok folyamán valamikor áthelyezték őket egy másik sírba. Tippjük is van, hogy hová. Azt tudják, hogy ott, ahol a 19. században élt Dulánszky Nándor püspök síremléke van, tehát az altemplom nyugati fala mögött középen, volt egy középkori sírkamra, s a felett a szentélyben egy díszes oltár. Valószínűleg oda helyezték át a csontokat. Ott viszont egyelőre biztosan nem fognak kutatni, mert ahhoz el kellene távolítani a síremléket és kibontani a középkori sírkamra befalazott ajtaját, ám még ez sem lenne garancia arra, hogy megtalálják, amit keresnek. Ugyanis az évszázadok alatt bolygathatták, kirabolhatták ezt a középkori sírkamrát. A város töröktől való visszafoglalása után a császári hadak például kirabolták az épületet, minden mozdíthatót elvittek és nem kímélték a kriptákat sem.

Fotók, videók: Babos Attila

KategóriákJAZZ