Kiemelt cikk

2018. március 12., hétfő 16:21

Tíz hónap után válaszolt ismét egy kérdésünkre a pécsi önkormányzat: Nem vették fel a 190 milliót, így nem is kell keresni, hol lehet a közvilágítási pénz

Írta:

Tavaly májusban válaszolt utoljára a Szabad Pécs bármely megkeresésére a pécsi önkormányzat. Most kivételt tettek. Ráadásul olyan, manapság sokat tárgyalt témában, mint a közvilágítás-korszerűsítés. Habár igaz, a választ nem a városházi sajtóreferens küldte, hanem egy, a pécsi önkormányzat által megbízott ügyvéd. És igaz, ők valójában sajtóhelyreigazítást kértek. Mi azonban a levélben (helyreigazítási kérelemben) foglalt tartalom miatt válaszként értékeljük azt, amit kaptunk. Az ügyvédi levélben kifogásolt cikkünk megjelenése előtt ugyanis feltettük azt a kérdést, amelyre a most kapott levélben (sajtóhelyreigazításban) válaszoltak.

Másfél hete, pénteken írtunk a pécsi közvilágítás-korszerűsítésről, “Egyelőre nem tudjuk, hová lett 190 millió forint, amit az új pécsi közvilágítási programra tett félre elviekben Pécs” címmel.

Mint fogalmaztunk, a korábbi, az Elios Zrt. által végzett (2014-2015-ös) közvilágítási programmal, illetve annak meg nem valósult második ütemével kapcsolatos újabb kutatásunk során bukkantunk rá egy érdekes részletre. Feltűnt nekünk egy, a közvilágítási program miatt megpályáztatott 1045 milliós hitellel kapcsolatos 190 millió forintos tétel, amelyről, azt írtuk: “egyelőre nem tudjuk, hová tehették a város vezetői, mi lett a sorsa”.

Megírtuk: az 1045 millió forintból 855 milliós részt a közvilágítási program első, elvégzett ütemére fordítottak (5 százalékos, 45 milliós önrészvállalalással), mert az Elios Zrt.-nek fizetendő megbízási díj nettó 900 millió volt.

És ez valóban így is van, annyit pontosítanánk a pécsi önkormányzattól (megbízott ügyvédjükön keresztül) érkezett “válasz” után, hogy a pécsi önkormányzatnak nem csak 900 millióba, a 855 milliós hitelösszegbe és a 45 milliós önrészbe  került a világítás modernizálása, hanem  azok mellett még a pécsi önkormányzat fizette ki a költségvetés terhére a teljes nettó bekerülési összeg áfáját is, azaz kb. 243 millió forintot.

Mi viszont a 855 millión felül az 1045 millió forintból fennmaradó 190 millióról írtunk cikket.  És azt írtuk le, hogy az újabb, tervezett közvilágítási munka előkészítésére különítették el. (De ez nem volt igaz, amiről még később részletesen szólunk.)

Merthogy tervezték már az első ütem elvégzése előtt is a második ütemet. Arról, azaz a tervezett második ütemről Páva Zsolték úgy nyilatkoztak, hogy a közvilágítási program folytatását már nem újabb hitelből, hanem pályázati pénzből tervezik megvalósítani.

A pécsi önkormányzat által kifogásolt március 1-jei cikkünkben írtuk meg azt is, hogy minden jel arra mutat, hogy ez a második tervezett közvilágítási program elmarad. És itt jegyezzük meg, hogy mivel ezzel kapcsolatban nem érkezett helyreigazítási kérelem, ez nyilván így is van.

Voltak már a múlt nyáron erről nem hivatalos információink, például az, hogy a pécsi önkormányzat átvilágítását végző revizoroknak nem tetszett, hogy újabb hitel felvételére készül a pécsi önkormányzat, de ezt már cáfolták a város vezetői a megbízott ügyvéd által küldött helyreigazításban. Szóval nem csóválták a fejüket a revizorok, vagy ha csóválták is, nem emiatt, mert a közvilágítás-korszerűsítés tervezett második ütemét Pécsett nem emiatt fújták le – lásd ezt is részletesebben később.

Mindenesetre már a március elsejei cikkünkben megírtuk, hogy a második tervezett ütem finanszírozását és a munka megszervezését végül közbeszerzésen a K&H Bank nyerte el (és akkor már szó sem volt arról, hogy Pécs esetleg most már pályázati támogatás segítségével folytatná a köztéri lámpák LED-esre cserélését, hanem ismét “hitelt” kívántak erre felvenni). A K&H Bank nem cáfolta lapunk ezzel kapcsolatos kérdését.

Habár ez sem pontos, ugyanis a sajtóhelyreigazítási levélben ezzel kapcsolatban is kértek javítást, íme: nem hitelből tervezte a pécsi önkormányzat a fejlesztés második ütemét, hanem: LÍZING-ből.

Arról a 190 milliós tételről, amelyről nem tudtuk, mi lett a sorsa, cikkünk megjelenése előtt (természetesen) érdeklődtünk a pécsi önkormányzatnál. Cikkünk másfél hete, pénteken este jelent meg, mi pénteken délelőtt elküldtük a kérdést, amelyben a pénzről érdeklődtünk. Választ azonban mindeddig nem kaptunk a városházától. Mármint a helyreigazítási kérés előtt. Pedig nyilván röviden és gyorsan válaszolhattak volna a megkeresésre, vagy legalább kérhettek volna türelmet a válasz megérkeztéig, ahogyan az szokás is volt korábban.

A fent nevezett, az önkormányzat által kifogásolt cikkünkben azt írtuk, hogy:

“Vagyis maradt 190 millió forint a folyósított hitelből.”

Illetve ennek a farvizén azt is, hogy

„A 266 milliót  azonban ki kell fizetni, a 190 milliós részt  ugyanis Pécs felvette, kamatostul.”

És még a fentieken túl azt is, hogy:

“Legyünk kicsit naivak: talán még fideszes képviselő is lett volna, aki nem szavazza meg a plusz 190 milliót (kamataival együtt ez ráadásul kb. plusz 266 milliót jelent), ha elmondják akkor neki, hogy újra hitelből tervezik majd be a pécsi közvilágítási korszerűsítés 2.0-át”

És ez valóban hiba és súlyos pontatlanság volt, ahogyan a cikk címében és a cikk más részeiben is foglalt azon állítás, hogy ennek a 190 millió forintnak is meg kellett érkeznie/illetve megérkezett a pécsi önkormányzathoz.

Arra, az önkormányzatnak címzett kérdésünkre ugyanis, hogy mi lett a folyósítottt 1045 milliós hitel 190 milliós azon részével, amelyet a második ütemre előre vettek fel, most (helyreigazítási kérelem formájában) a pécsi önkormányzat a következő választ adta megbízott ügyvédjén keresztül a Szabad Pécsnek:

 

“A valóság ezzel szemben az, hogy végül nem folyósította az OTP Bank a pályázaton elnyert teljes összeget, azaz az 1 045 millió forintot. Ez ugyanis egy olyan pályázat volt, ahol a bank finanszírozta a benyújtott számlák kifizetésével a kivitelezés nettó összegének 95%-át, az önkormányzat pedig a fennmaradó 5%-ot, valamint a teljes bekerülési költség ÁFA tartalmát is. A finanszírozó Bank a benyújtott számla összegének nettó 95%-át utalta le, számla nélkül nem utalt semmiféle összegeket. A pécsi közgyűlés által megszavazott 1045 millió forint ugyanis nem hitel volt, hanem hitelkeret – lett volna –, és az csak egy tervezet volt”.

 

Illetve azt írta még a pécsi önkormányzat, hogy:

 

„A vissza nem térítendő támogatási forrás hiánya miatt a második ütem megvalósítására nem került sor, az önkormányzat ennyi többlet önerőt nem tudott biztosítani”.

 

Tehát nem kell keresni a 190 milliót, mert a valóság az, hogy a kérdéses összeget az önkormányzat nem vette fel, mivel a pályázat  szállítói finanszírozású volt, és a második ütem el sem kezdődött.

A helyreigazítási kérelem átvétele után három ellenzéki párt pécsi városházi képviselőjéhez is fordultunk kérdéseinkkel. Mi ugyanis nem találtunk arról semmiféle hivatalos és nem hivatalos közlést sem, hogy az 1045 milliós összegként megismert hitel/hitelkeret/rendelkezésre tartott összeg egésze nem lett lehívva. Vagyis mi úgy láttuk, az nincs közölve, hogy végül mennyi adósság keletkezett pontosan ezután a hitelfelvétel után. Arról sem találtunk semmilyen írást, dokumentumot, hogy a közvilágítás-korszerűsítési pályázata Pécsnek nem lett sikeres: márpedig elviekben erre szerették volna a 190 milliós részt. És, mert előkészítésről volt szó, és magát a hitelkeretet már megszavazták, ugyanígy fel is vehették volna azt, ezért tűnt logikusnak a részünkről azt feltételezni, hogy akár már megrendeltek tervezési feladatot, pályázati előkészítést, vagy bármit, amire a 190 millió forintot vagy egy részét elköltötték. És egyetlen szó nincsen arról a 2016-ban a pécsi közgyűlés elé terjesztett, majd megszavazott, a második kövilágítás-korszerűsítési ütemet már hitelfelvétel útján tervező rövid, a legfőbb részleteket ismertető anyagban sem, hogy pl.: “azért kell hitelt felvenni, mert nem kaptunk pályázati pénzt a második körre sem, pedig arra már pályáztunk is, nem úgy mint az első körben”, csupán az van benne leírva, hogy 130 milliót spórolt a város már rögtön az első évben, 2015-ben a közvilágítási számlán, ezért elindítanák a második ütemet is mielőbb, mert azzal majd spórolni lehet, így az egészet lehet ismét hitelből finanszírozni. És, ha kiszámoljuk, hogy 130 milliót spórolt a város, ehhez képest felvett 855 milliót, hozzátette 45 milliót, kifizette a 243 milliós áfatartalmat, és fizet még 360 millió kamatot és banki költséget a konstrukció szerint, azaz belekerült áfa nélkül is 1260 millióba, áfával meg 1500 millióba, akkor kiszámolhatjuk, hogy a pénzromlást nem is kalkulálva több mint 11 év lehet a megtérülése ennek a pályázati résznek. A 130 milliós megtakarítást egy másik közgyűlési előterjesztésből vettük.

És szintén nem találtunk arról iratot, dokumentumot, hogy a második ütem második verzióját a KH-s lízingből finanszírozni kívánt, 1,4 milliárdosra becsült fejlesztést lefújták, visszavonták volna.

Ugyanakkor a megkérdezett jobbikos, lmp-s, szocialista pécsi képviselők sem emlékeztek arra, hogy bármelyik ügyben is szavaztak volna, vagy olvastak volna ilyen anyagot, sem a KH-s lízing visszamondását, sem a 190 millió nem lehívását, vagy az 1045 milliós hitel 855 millióra módosulását, sem pedig a pécsi önkormányzat közvilágításkorszerűsítésre beadott pályázatának elutasítását, külön előterjesztésre legalábbis ők sem emlékeztek.

Azt viszont most leírta helyreigazítási kérelmében a pécsi önnkormányzat, hogy valóban nem lesz második ütem a KH-s lízingből: 

“a szerződés addig nem lép hatályba, amíg a kormányengedélyt nem kapja meg az Önkormányzat, ez minden esetben így van, amikor kormány engedélyhez kötött egy jogügylet. Ezzel a pénzintézet is tisztában van, ezért részére fájdalomdíj nem jár, és a Kormány 1984/2017. (XII. 19.) határozatában nem engedélyezte a lízing ügylet megkötését. A szerződés nem lett aláírva, a felek egymással szemben semmiféle követeléssel nem élhetnek”.

Mondjuk, ez utóbbit egy kérdésünkre írták, amelyet a banknak tettünk fel: „Így még akkor, nyár végén megkerestük a közebszerzési pályázatot elnyerő bankot, azt tudakolva tőlük, hogy számíthat-e a K&H Bank a pécsi önkormányzattól azért valamiféle kártérítésre, hogy mégsem lesz Pécsett közvilágítás-korszerűsítés".

 

Vagyis már a kérdés-feltevéssel kapcsolatban is sajtóhelyreigazítást kér a pécsi önkormányzat, igaz, nemrég, egy önkormányzatiu cég, szintén megbízott ügyvéden keresztül egy egyértelmű álhír helyreigazítását is kérte. Ugyanakkor a kért részt azért tettük be feljebb, mert fontos információval szolgál, azaz ezt is válaszként értékeltük.

 

Mindezektől függetlenül is azt kell írnunk, mivel ezekkel együtt is hibáztunk, hogy a tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük!

 

Nem gondoljuk azt ugyanakkor, hogy az normális helyzet, hogy a pécsi önkormányzat egy, napi több ezres egyedi látogatót, olvasót vonzó, független hírportálnak folyamatosan nem válaszol érdeklődésre számot tartó, közérdekű kérdésekben. Lapunk utoljára tavaly májusban kapott érdemi (illetve bármiféle) választ a pécsi önkormányzatnak feltett kérdésére. Márpedig lapunk az esetek többségében olyan cikkeket közöl, amelyek egyrészt a pécsi önkormányzatot vagy cégeit érintik (a cégek sem válaszolnak lapunknak, nyilván nem válaszolhatnak, ki van adva, különben nem ez történne).

 

A Szabad Pécs azt gondolja, hogy alkotmányos elvek sérülhetnek azzal, hogy egy közpénzből működő szervezet közérdekű ügyekben a feltett kérdésekre nem hajlandó semmilyen formában sem válaszolni egy több ezer embert, egyben adófizetőt és választópolgárt naponta az olvasói közt tudó hírportálnak.

A fenti esetben pedig, ha ezt megteszik, akkor a cikkünk csupán arról szólt volna, aminek eredetileg is szántuk: írni arról, hogy a második fejlesztési ütem, úgy tűnik, elmaradt, de ez nem is csoda ebben a helyzetben, illetve nem is nagy baj ebben a formában, hiszen akkor felvenni nagy hitelt, amikor Pécs gazdaságilag nagyon nincsen jó passzban még akkor sem nyerő húzás, ha idővel állítólag visszajön a befektetett pénz.   

Végül jöjjön egy idézet az Alaptörvényből:

„Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”