Kiemelt cikk

2018. június 12., kedd 16:02

Fővárosi Törvényszék: nem teljesült a Zsolnay-apport – fizessen 300 milliós kötbért Najari

Írta:
Fővárosi Törvényszék: nem teljesült a Zsolnay-apport – fizessen 300 milliós kötbért Najari Fotó: Babos Attila/Szabad Pécs

Nem jogerősen döntött kedden a pécsi Zsolnay-saga egy újabb bírósági fejezetében a bíróság, értesült a hírről a Szabad Pécs. A pécsi önkormányzat 300 milliós kártérítési pert indított 2016 nyarán, annak a hajmáskéri volt katonai ingatlannak a 2014-es apportja miatt, amelynek segítségével Bachar Najari végül megszerezte a Zsolnay Zrt. többségi részvénypakettjét.

Bachar Najariék fellebbeznek, és furcsállják a szerintük ellentmondásos ítéletet, jelentette ki a Szabad Pécsnek a Zsolnay Zrt. jogi képviselője, dr. Bodnár Imre. Az történt ugyanis, hogy miután a bíróság előtt több, ingatlanszakértői és igazságügyi ingatlanszakértői vélemény is ismert, az 58 milliós értéktől a 350 milliós értékig, a bíróság azt mondta ki, hogy a hajmáskéri ingatlan nem ér 300 milliót. Vagyis nem ér annyit, amely értéken elszámolták azt, ezért Bachar Najari nem teljesítette a vételár megfizetéséhez szükséges teljes tőkeemelést határidőre. Vagyis – mondta a bíróság – Najarinak még meg kell fizetnie az erre az esetre szólóan a szindikátusi szerződésben megállapított 300 milliós kötbért (is) – a bíróság amúgy mulasztási kötbért említett. 

A Bachar Najari mint befektető, és a pécsi önkormányzat, illetve a Pécs Holding Zrt. közt  megkötött 2013-as háromoldalú szindikátusi szerződés szerint Najarinak a Zsolnay Zrt. többségi részvénypakettjéért  180 millió forint vételárat kellett megfizetnie és 500 millió forint tőkeemelést végrehajtania. Najari a 180 milliót, és még 200 milliót elutalt, a további 300 milliót, az ütemezéstől eltérően, nem részletekben, és még hónapokkal a  végső határidő előtt, ugyanakkor nem készpénzben (utalással) fizette ki, hanem ingatlanapporttal – egy hajmáskéri volt katonai terület Zsolnay Zrt.-be történő ingatlanapportjával.

Már akkor nagyon nagy botrány keletkezett abból, hogy Najari lóvá tette Páva Zsoltékat, hiszen a szindikátusi szerződésben nem kötötték ki, hogy a tőkeemelést, vagy egy részét nem lehet apportként teljesíteni. Később a Pécs Holding pert is indított, ugyanakkor nem az ingatlan értékét vitatták, hanem azt, hogy egyáltalán lehetett-e apporttal teljesíteni a tőkeemelést – habár az a kezdetektől egyértelműnek tűnt, amúgy még egy laikusnak is, hogy ez lehetséges, a pert a Pécs Holding végigvitte, és el is bukta: a bíróság kimondta jogerősen, hogy ebben nem volt hiba.

 

A fent idézett, még anno a Dunántúli Naplóban megjelent cikkben megszólalt az ingatlanapporttal kapcsolatban Csizi Péter is. Ő akkor két posztot is vitt, de itt elsősorban nem országgyűlési képviselőként, hanem Pécs alpolgármestereként beszélt, és – mint lentebb láthatják is – egyértelműen fogalmazott: az apportot is vitatták, de ahhoz mindenképpen ragaszkodtak, hogy ha ingatlanbevitelt akarnak Najariék, akkor azt csakis igazságügyi ingatlanszakértő előzetes véleménye után emelhetik be a cégbe – és ez így is történt: éppen annyit állapítottak meg a hajmáskéri, egy víztornyot is tartalmazó volt katonai telek értékeként, amennyi még hátra volt Bachar Najarinak a tőkeemelés teljesítéséhez: 300 millió forintot

 

Dunántúli Napló/Bama.hu 2014. január :

 

 

Az ingatlan értékét azonban peres úton sokáig nem támadta meg sem a város, sem a Pécs Holding, habár az apport-botrányban már a kezdetektől fogva előjött az is, hogy nem érhet 300 millió forintot a hajmáskéri telek. Ehhez képest olyan szakértői vélemény alapján apportálták a cégbe az új vagyonelemet, amely pont a még fennmaradó tőkeemelési összegre, 300 millióra taksálta azt.

Később azonban, amikor már nagyon el volt mérgesedve a két fél, a város és a Zsolnay új többségi tulajdonosa közt a viszony, a Páva Zsolték által felkért ügyvéd, Szabó Iván bejelentette, hogy 300 milliós kártérítési pert indítanak (a nem teljesítési kötbér megfizetésére), amelyben azt szeretnék kimondatni a bírósággal, hogy a hajmáskéri ingatlan nem érte el a 300 millió forintot.

 

Megfellebbezik, mert az ítélet alapján akár 295 milliós ingatlan bevitele ellenére is 300 milliós kötbért kellene fizetni

Bodnár Imre, Najariék ügyvédje szerint azonban, ha az lehetséges is, hogy az ingatlan mégsem ér legalább 300 millió forintot, akkor is felmerül a kérdés, hogy miért nem a 300 millió és a megállapított érték közti összeget kell kifizetni. Ők emiatt is fogják megfellebbezni a határozatot, hiszen ezzel a logikával szerinte a 295 milliós ingatlanapportként bevitt telek után is meg kellene fizetni a 300 milliós kötbért, ami nonszensz. Kérdésünkre azonban azt elismerte, hogy a bíróság elfogadta azt, hogy a pécsi önkormányzat annak idején időben vitatta az apportot.

A bíróság azt mondta ki kedden, nem jogerősen, hogy a hajmáskéri telek nem ér 300 millió forintot (vagyis azt nem mondták ki, hogy menynit is érhet – megj.: igaz, ez nem is volt a per tárgya tudomásunk szerint – B. A.), ezért Najari nem is teljesíthette időben a szükséges teljes tőkeemelést, így meg kell fizetnie, az emiatt a “mulasztás miatt” a pécsi önkormányzatnak járó 300 milliós kötbért.

 

Épp 300 milliót nyertek most a másik oldalon – jogerősen

Érdekesség, hogy éppen hétfőn írtunk arról, hogy egy múlt pénteki jogerős bírósági határozat szerint papír szerint 300 milliós, négy tételből álló pécsi önkormányzati ingatlancsomagra jegyezhet be jogerősen jelzálogjogot Bachar Najari a korábbi Zsolnay-s MFB-hitel kivásárlása miatt.

 

Lett volna olyan is, hogy van értelme az apportnak 

Az is izgalmas kérdés, hogy vajon miért engedték egyáltalán, hogy lehessen ingatlant is apportálni, vagy másképpen: miért nem zárták ki a cégjogban adott apport lehetőségét a szindikátusi szerződésben, de a városháza részéről korábban ezzel kapcsolatban úgy védekeztek, hogy mert olyan ingatlant is apportálhatott volna a Zsolnayba Najari, amelynek valóban hasznát veszi a cég, szemben egy talán néhány tízmillió forintot érő hajmáskéri ingatlannal. Például egy pécsi építési telket, amelyre később, mondjuk, új gyárat építhet, vagy egy pécsi, budapesti, győri stb. sétálóutcai ingatlant, amelyben Zsolnay-márkaboltot lehet üzemeltetni.