Kiemelt cikk

2018. szeptember 14., péntek 17:35

Zsolnay-leszármazottak kizárását kezdeményezték a manufaktúrából Najariék

Írta:
Zsolnay-leszármazottak kizárását kezdeményezték a manufaktúrából Najariék Fotó Babos Attila/Szabad Pécs

A pénteki, rendkívüli Zsolnay-közgyűlés döntött. Az eredmény nem volt kétséges, hiszen a többségi tulajdonos vette napirendre két egyenesági Zsolnay-leszármazott kizárását a részvényesek közül. Márpedig Najari csak olyat nem tud biztosan megszavazni a 80 százalékos tulajdonosi részesedésével, amelyhez 100%-os szavazatarány kellene. A kisebbségi részvényesek kizárásának kezdeményezése nem ilyen. JAVÍTVA!

Nem is volt meglepetés: a péntek délután kezdődő, s végül kétórásra nyúlt közgyűlési ülés végén megszavazták a Budapesten élő Zsolnay-Mattyasovszky Zsófia és unokaöccse, a Pécsett ügyvédként dolgozó Zsolnay-Mattyasovszky Viktor, mint kisebbségi Zsolnay-részvényesek kizárását.

A jog azonban annyiban mindenképpen védi a kisebbségi részvényeseket, hogy ez így önmagában nem elég ahhoz, hogy házon kívül tudja a többségi pakettet birtokló tulajdonos ezesetben Najari a szerinte a cégnek és a gyárnak ártó részvényeseket, ennek az ügynek külön pikantériájaként: éppenséggel két egyenesági Zsolnay-leszármazottat. A közgyűlési többség döntése után ugyanis csakis bíróság mondhatja ki végül a kizárást – magyarul egyrészt egy újabb bírósági procedúra veszi kezdetét a Zsolnay-saga életében, másfelől nem holnapután lesz ebből végleges és érvényes kizárás, ha a bíróság is úgy dönt. Attól függ ugyanis annak kimenetele, hogy a bíróság mennyire találja majd alaposnak a gyár többségi tulajdonosának indokait.

Elsőre talán furának hathat, de az indok az volt, hogy  Zsolnay-Mattyasovszky Zsófia és Zsolnay-Mattyasovszky Viktor rosszhiszeműen visszaéltek a Zsolnay névvel, illetve a védjegyekkel. Csakhogy ezt bíróság is kimondta, méghozzá jogerősen. (!!! Lásd az alébbi javításunkat.)

Javítás 23.59h: rosszul írtuk sajnos elsőre, félreértettük, emiatt elnézést kérünk: az ítélet valóban azt mondta ki, hogy a Zsolnay-családtagok rosszhiszeműen jártak el, de az ítélet egyelőre elsőfokú, nem jogerős, a Zsolnay-leszármazottak fellebbezést nyújtottak be ellene.

A per tárgya az volt, hogy a két Zsolnay-Mattyasovszky különféle termékekre bejegyeztette a Zsolnay-védjegyet, a gyár többségi tulajdonosa tudta és engedélye nélkül.

Mattyasovszky-Zsolnay Viktor a Szabad Pécsnek a közgyűlés után elmondta, hogy a gyárnak konkurenciát nem jelentő védjegyoltalmakat kértek, s ahelyett, hogy az ő kizárásukkal foglalkoznának, a pécsi Zsolnay-gyárban folyó negatív folyamatokat kellene megállítani, a termelés visszaesését, a veszteség csökkentését. Illetve éppen Najariéknak megnézni, kiknek engedik használni a Zsolnay márkanevet Itt egy olyan, a Zsolnay Zrt. és egy, ismert fiatal magyar modellek által alapított divatcég közötti együttműködésre utalt, amelyben szerinte a partnernek problémás üzleti ügyei vannak, ami éppen ezért árt a gyár hírnevének.

Zsolnay-Mattyasovszky Viktor a Szabad Pécsnek azt mondta, egészen egyértelmű számára, hogy a gyár többségi tulajdonosának ők az útjában állnak, mert szerinte egyetlen cél vezérli, Najari a Zsolnay márkanevet szeretné minél több pénzért értékesíteni. (Javítás: arra pedig szerinte komolytalan egy kizárási kezdeményezést alapozni, hogy mit mondtak ki egy egyelőre még nem jogerős ítéletben.)

A gyár többségi tulajdonosának és vezetésének viszont pont az az álláspontja, hogy a bíróság nem véletlenül mondta ki a rosszhiszemű védjegybejegyzést, szerintük ez éppen elég alap arra (javítás: mégha az ítélet egyelőre nem is jogerős), hogy kezdeményezzék a kizárást. Cséplő Petra, a Zsolnay Zrt. igazgatóságának elnöke még korábban nyilatkozta azt lapunk kérdésére, hogy a gyárban a korábbi évekhez képest megnőtt veszteség egyértelműen bizonyítja azt, hogy anyagi hátrány érte őket a puccskísérlet miatt. Akkor azt is megkérdeztük tőle, hogyan került rá Bachar Najari a magyar államnak legtöbbel tartozó magánszemélyek listájára, úgy felelt, hogy az sajnos egy félreértésből származott, rossz adószámlára vezették rá a befizetéseket, de azóta ezt már átvezetési kérelem után korrigálták.

Zsolnay-Mattyasovszky Viktor a napokban hosszabb interjút adott a Zsolnay-gyár történetével és mostani gazdasági ügyeivel kiemelten foglalkozó Független Hírügynökségnek a tervezett kizárásról szóló küzgyűlés előtt.

Ott egyebek mellett azt mondta, hogy Magyarországon a rendszerváltáskor elmaradt a reprivatizáció, a Zsolnay-gyár régi tulajdonosai, és más nagyobb cégek tulajdonosai sem kapták vissza az egykor államosított gyáraikat. Ezért a korábbi tulajdonosok, illetve örököseik legalább azt szerették volna elérni, hogy a családok immár márkává vált neveit a jogutód üzemek tovább már ne használhassák az engedélyük nélkül. A Zsolnay mellett például a Pick- és a Herz-család leszármazottai is benyújtottak ilyen irányú keresetet, az egyetlen jogi lehetőségükkel próbálva élni, azzal, hogy személyiségi jogi alapon indítottak pereket a jogutód vállalatok ellen.

Az 1994-es  „névhasználati perben” azonban szerinte szerencsétlen ítélet született, ami  álláspontja szerint ellentétes az európai joggal, s amely azt mondta ki, hogy az évtizedek során a márka jelzésére használt név, és a családi név gyakorlatilag elvált egymástól, vagyis a név már „tárgyiasult” az ismert, nagy cégekben. Olyan régóta használta ugyanis már a gyár a hagyományos termékeire a Zsolnay nevet, hogy az már árujelzővé vált. A legfőbb bírói testület azonban szerinte nagyon-nagyon óvatosan fogalmazott, mert ítéletét kizárólag a hagyományos termékekre vonatkoztatta. Ez alapján a jogutód cégek ugyan továbbra is használhatták a családneveket, de a nevek további értékesítését, hasznosítását már nem engedte.

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.

A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK

 

 

Szerinte Bachar Najari, ügyes kereskedőként, még mielőtt megvette a pécsi gyárat tisztán látta, hogy lényegében fillérekért hatalmas értéket vásárol. Még akkor is, ha az épület romos, a technológia elavult, ám a gyárban még mindig volt egy több mint egymilliárd forintra becsült árukészlet. A gyár többségi részvénypakettjét Najari 180 millió forintos vételárért, s egy összesen még további 500 milliós tőkejuttatásért vásárolta meg. És az épületen és az árukészleten túl így az övé lett a kétségkívül rosszul kezelt, de amúgy nagyon értékes márkanév, pontosabban egy védjegyportfólió, ami kincset ér.

 

A már idézett interjú egyik legérdekesebb részét, két kérdés-választ szó szerint közlünk

„Arról sejt valamit, hogy miként lett azonos jogi képviselete az eddig egymással ellenségesen működő Zsolnay és Ledina nevű cégnek. A Fideszes körökben jól ismert SBGK nevű ügyvédi iroda állítólag dolgozik az Orbán családnak, illetve korábban a kormánynak.

Ez mindenesetre rejtélyes történet, mert valóban az SBGK képviseli mostanában mindkét céget, miközben azok állítólag élet-halál küzdelmet folytatnak egymással. Ráadásul Bachar Najari két éve folyamatosan azzal a rémtörténettel kiabálja tele a világot, hogy állítólag Fideszes nagyurak és oligarchák ki akarták csinálni, el akarták venni tőle a gyárat. Most pedig ez az ügyvédi iroda képviseli a szír-svájci tulajdonost is szinte minden egyes ügyben. Számunkra mindenesetre nagyon furcsa és megmagyarázhatatlan az SBGK irodának ez a szerepvállalása és alapjaiban kérdőjelezi meg a valóságtartalmát Bachar Najari eddigi állításainak.

Gondolja, hogy van egy politikai kiegyezés, esetleg a háttérben találtak valami hosszú távú megoldást a Zsolnay gazdaságos működtetésére?

Kiegyezésről nem tudok, ismereteim szerint annyi történt, hogy a Zsolnay legfőbb ellenségének kikiáltott Ledina cég – ma már Pannon Porcelán – fővárosban élő tulajdonosa, és Bachar Najari igyekezett egymással megállapodni. Talán már meg is tették, nem tudhatom."