Kiemelt cikk

2018. október 08., hétfő 18:43

Budapest mellett a vidéki nagyvárosokban erős a Magyar Hang, a Népszabadság-díj idei kitüntetettje

Szabad Pécs szerk.
N. Kósa Judit, a Népszabadság korábbi, a Népszava jelenlegi szerkesztője beszél a Népszabadság bezárásának évfordulóján tartott tüntetésen N. Kósa Judit, a Népszabadság korábbi, a Népszava jelenlegi szerkesztője beszél a Népszabadság bezárásának évfordulóján tartott tüntetésen Fotók: Babos Attila/Szabad Pécs

A Népszabadság megszüntetésének kétéves évfordulóján tüntettek hétfőn délelőtt a szólás- és sajtószabadság mellett Budapesten, az egykoron legnagyobb példányszámú napilap volt munkatársai. Ahogyan egy évvel ezelőtt, az idén is átadták a Népszabadság-díjat, amit a Magyar Hang című hetilap kapott – megérdemelten.

A Magyar Hangot ugyanis a volt Magyar Nemzet újságíróinak egy része készíti, teljesen függetlenül, kizárólag az áruspéldányokból beérkező díjból, az előfizetésekből és a Magyar Hang online oldalán is elérhető platformon keresztül befolyó rendszeres olvasói támogatásokból.

A Népszabadság-díjat tavaly a Szabad Pécs kapta,  emiatt a szakmai és egyben morális elismerést 2018-ban a Szabad Pécs felelős szerkesztője, Babos Attila adta át György Zsombornak, a Magyar Hang főszerkesztőjének.

A Szabad Pécs főszerkesztője azt mondta, hogy a magyar sajtószabadság helyzete rosszabb mint egy, és sokkal rosszabb, mint két évvel ezelőtt, emiatt nagy szükség van az olyan független szerkesztőségek állhatatos munkájára, mint amilyen a Magyar Hang. Nem kérdés, hogy a Népszabadság-díj nagyon jó helyre került.

Az a rövid beszédben nem hangzott el, de érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Hang története valamelyest hasonló a Szabad Pécséhez. Abból a szempontból mindenképpen, hogy a hatalom által (látszólag) padlóra küldött, a hatalomnak nem tetsző újságírók gondolták úgy, hogy nem hagyják magukat, felállnak a földről, és  megpróbálnak dolgozni, azt tenni, amit az azt megelőző években, akár évtizedekben is: újságot készíteni. A volt nemzetesek a nyomtatott napilap és online kiadás helyett print hetilapot és online kiadást, a volt DN-esek pedig a napilap és online kiadás helyett a Szabad Pécs nevű internetes újságot. És hasonlóság az is, hogy mindkettő létezik még, működik, és van hatása a munkájuknak, még ha az árral szemben is kell úszniuk, elképesztő, államilag torzított piaci követelmények közt.

 

 Kelen Károly, a Népszabadság korábbi szerkesztője, a Népszabadság Egyesület elnöke

 

A Népszabadság-díjat a volt “népszabisokból” álló Népszabadság Egyesület tagjai alapították egy éve, és szavazták meg tavaly és idén is. Minden évben olyan szerkesztőségek, újságírók vagy szerevezetek kaphatják meg a kitüntetést, akik/amelyek a legtöbbet tesznek a népszabisok szavazása alapján a sajtószabadságért.

György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője a díj átvétele után röviden megköszönte az elismerést, hangsúlyozva, hogy a munkát folytatják és kifejezetten szeretnének a vidéki hírekre, anyagokra is nagyobb hangsúlyt fektetni, mert nagy szükség van vidéken a hiteles információkra.

 

A friss Népszabadság-díjas Magyar Hang főszerkesztője, György Zsombor az elismeréssel – az oklevél mellett egy, Marabu által tervezett emlékérem a szakmailag és morálisan is fontos magyar sajtódíj

 

Az emlékezés és tüntetés elején Kelen Károly, a Népszabadság Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, de egy elég erős felütéssel kezdte a rendezvény felvezetését:

„Mit is lehetne mondani most arra, hogy a sajtószabadság két bajnoka éppen azap találkozik a magyar parlamentben, amikor (két éve) a Népszabadság utoljára megjelent”.

N. Kósa Judit, a Népszabadság volt, a Népszava jelenlegi szerkesztője beszélt arról érzelmesen és dühösen, hogy mi történ két évvel ezelőtt, ő hogyan élte meg azt a szombati napot amikor lekapcsolták a Népszabadság online-t és kiderült, hogy a hétfői lapot már nem nyomtatják ki. Ő éppen elindult volna otthonról, dolgozni, egy riportot készíteni. Tavaly pedig az első évfordulós megemlékezésről tudósított, akkor már a Népszava munkatársaként.

„Még ha csak egy mérsékelten ízléses marketingakció is volt az Index fogása, megmutatta, hogy a Népszabadság bezárása óta semmi sem ugyanolyan már” – fogalmazott.

N. Kósa úgy látja, hogy a magyar közélet folyamatosan erodálódik, mert a véleménye szerint a kormány azon munkálkodik, hogy az emberek ne jussanak hozzá a véleményformáláshoz szükséges információkhoz.

Gergely Márton, a Népszabadság volt főszerkesztő-helyettese jelentette be idén is, hogy ahogyan 2016-ban és tavaly, úgy az idén is lesz „népszabis”, kibővített Fedél Nélkül, a Népszabadság korábbi munkatársainak írásaival – mindegyik cikk a hős tematikát járja majd körbe. Kelen Károly ehhez hozzátette, hogy a speciális Fedél Nélkül többletköltségeit az idén is a Népszabadság volt újságírói dobják össze saját forrásból. Azt is elmondta egyébként, hogy az, hogy a Népszabadság volt újságírói a Magyar Nemzet volt újságíróiból álló szerkesztőséget díjazták, az a magyarhangosok munkája elismerése mellett némileg a saját maguk kritikájaként is kommunikálható, hiszen velük ellentétben a Magyar hang elindult, a volt nemzetesek nem adták fel és megszervezték magukat.

A Szabad Pécs felelős szerkesztőjének kérdésére György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője elmondta, hogy nagyjából kilencezer példányt értékesítenek minden héten az újságból, ami nagyon szép eredmény. Ettől függetlenül a nullszaldó nagyjából 13 ezer példánynál van, azaz addig a tervezett munkatársi béreken kell spórolniuk, mert más tartalékuk nincs. A Magyar Hangot 25 fős stáb készíti, de dolgoznak külsősök is a lapnak. A hetente újságosoknál eladott áruspéldányok adják az értékesített mennyiség javát, nagyjából 6500 megy így el, előfizetéssel jelenleg mintegy 2500 példányt értékesítenek. A Magyar Hang Budapesten erős, amellett még néhány megyében és nagyvárosban, ezek közt kiemelten Baranyában, illetve Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, illetve az észak-nyugati országrész nagyobb városaiban.