Breadcrumbs

2017. augusztus 27., vasárnap 16:59

Guns N’ Roses helyett Kissing Roses

N. F.
Gáspár Gábor két fiával, Marcellel és Olivérrel Gáspár Gábor két fiával, Marcellel és Olivérrel Fotók: Gáspár Gábor

Gáspár Gábor kipróbált rengeteg sportágat, tanított roma gyerekeket a Hősök terén, bizniszelt cédékkel és kazettákkal, szurkolóként beutazta a Ferencváros focicsapatával Európát. Lassan két évtizede tanít testnevelést a pécsi Babits Gimnáziumban. Most híres dédnagyanyja, a népművészet mestere, Kisjankó Bori matyó motívumaira alapozva új divatmárkát készül piacra dobni. Portré.

Gazsi évfolyamtársam volt a pécsi egyetemen. Ő tesis volt, én magyaros, szóval különböző utakon jártunk. Bulikban viszont gyakran találkoztunk. Mélyen fradista barátom mélyen fradista haverja volt, időnként odasodródott hozzánk az éjszakában, olyan magas volt, mint mi ketten együttvéve, hosszú haj, Guns N’ Roses-imázs, Fradi-mez, Fradi-sál, Fradi-minden, derű. Így is maradt meg bennem: hosszú hajú, derűs fradistaként. Majdnem húsz évvel később találkoztunk újra, amikor a fiam koordinációs edzője lett. A hosszú haj eltűnt, minden más maradt. És a minden máshoz csatlakoztak Kisjankó Bori matyó motívumai. Guns N’ Roses helyett Kissing Roses.

A brand névadó motívuma, a csókos rózsa 

 

Amikor először említette nekem, hogy mit talált ki, talán éppen egy edzés után, sportszerelésben, az jutott eszembe, hogy a pécsi testnevelő talán túl nagy fába vágta a stopperóráját. Nem sokat tudok a divatiparról, de valószínűtlennek tűnt, hogy egy vidéken élő negyvenes pedagógus előzmények nélkül matyómintás ruhákkal fog sikereket elérni a hazai vagy pláne a nemzetközi piacon. Ehhez képest néhány hónap alatt eljutott odáig, hogy már majdnem kész a kollekció, vannak mintadarabok, volt fotózás modellekkel, és a világból több magyar konzulátus is jelezte, szívesen segít a vállalkozónak.

 

De most visszaugrunk az időben néhány évtizedet.

 

Gáspár Gábor 1972-ben született Pécsett. Az Építők úti általánosba járt, azaz a Tásiba nyolc évig. Óvodás korától kezdve 5-6 évig versenyszerűen úszott. A suliban úszó-tornász osztályba került, aztán 3-4 évig focizott, majd gimnáziumban volt egy rövid kézilabdás kitérője, de az atlétika elcsábította. Testnevelő tanára a Komarovban (mai Babits) édesapja, idősebb Gáspár Gábor volt. A magasugrás különösen jól ment neki, az iskolai felméréseken volt két méter fölötti eredménye is, amivel országos bajnokságot lehetett volna nyerni. Rögtön beválogatták atlétának, az is maradt egy ideig. 

 

Az édesapa, Gáspár Gábor kezdte el gyűjteni apai nagyanyja, Kisjankó Bori motívumait. Néhány évig együtt voltak testnevelő tanárok a Babitsban. 

 

“Még a tízpróbát is kipróbáltam, nem volt nagy siker, de legalább csapattag voltam.”

 

Elsőre nem vették fel az egyetemre, azt mondja, nem is nagyon törekedett rá. Akkoriban inkább rock koncertekre járni volt kedve, nem iskolába, Efott, Tabán, Hobo Blues Band, Beatrice. Aztán felvették, de közben elkezdett egy vállalkozást a pécsi vásártéren, abból több balatoni üzlet lett, cédéket, kazettákat árult. Szorgalmi időszakban egyetemi bulikban dj-skedett.

Közben megkezdődtek a szurkolói utazások a Fradival.

 

“Valamikor a nyolcvanas évek legelején meghallottam, hogy “Nyilasi Tibi”, és akkor valami elkezdődött. A Nyilasi-Ebedli-Pogány-féle csapat az 1980-81-es szezonban bajnokságot nyert, az is meghatározó volt.”

Most már fiai, a 11 éves Marcell és a 9 éves Olivér is fradisták, együtt nézik a meccseket a tévében, de nem járnak az új stadionba, mert ahhoz az ultra csoporthoz tartoznak, ami bojkottálja a Fradi mérkőzéseit.

A Pumukli on Tour nevű ultra csoportba lépett be a 90-es években, velük utazta be Európát, a Slovan Bratislava elleni botrányos meccsre mondjuk pont nem ért ki, mert Budapesten lerobbant az autójuk. Belgium, az Anderlecht elleni BL-selejtező, a BL-csoportkör, Madrid, Amszterdam, aztán az UEFA-csoportkör összes meccse, Anglia, Görögország. Ahova a Fradi ment, ment ő is. Egészen 2004-ig tartott az utazgatás.

 

“A régi 16-os szektoros meg pumuklis barátokkal szoktam még találkozni. Most már a csoportok között nincs nagy ellentét és egységesen alkotják a B-közepet. Talán újra elkezdünk járni mérkőzésekre, mennek a tárgyalások.”

 

Iskola, kosárlabda, foci

 

Az egyetem után rögtön elkezdett dolgozni, a Hősök terei általános iskolában egy évet tanított, aztán Rácvárosban folytatta, ott két évig volt. A Hősök terét szerette, bár kezdő tanárként nagy kihívás volt. Nagyon hálásak voltak a roma gyerekek, ha foglalkozott velük és nem az utcán kellett lenniük, diszkót is csinált nekik minden hónapban.

Rácvárosból került át a Babits Gimnáziumba, ahol egy darabig édesapjával együtt tanított testnevelést, 17 éve dolgozik ott.

 

“Fiú kosárlabdával kezdtem el foglalkozni, most már a lány is hozzám tartozik, a diákolimpiai csapatot viszem, sok szép eredményünk volt. A fiúkkal kétszer országos bajnoki cím, a lányokkal szintén, több második és harmadik hely.”

A kép jobb szélén, mi másban, mint zöld felsőben, a PTE Gyakorló Általános iskola, Gimnázium és Szakgimnázium csapatával

 

Nagyobbik fia versenyszerűen focizik, korábban a PMFC-ben, jelenleg a PVSK-ban, a kisebbik szeret beöltözni edzésszerelésbe, de aztán leveszi, odáig még nem jutottak el, hogy edzésre is elmenjen.

Gazsi a PMFC-nél volt koordinációs és erőnléti edző, most a Rátgéber akadémiánál dolgozik erőnléti edzőként.

 

Na, de mi ez a matyó dolog?

 

“Gimnazistaként többször voltam apuval a matyó “fővárosban”, Mezőkövesden, egyetemista voltam, amikor elkezdte a családfakutatást, 1780-ig jutott el.”

 

Amikor édesapja nyugdíjba ment, komolyabban elkezdte kutatni a család matyó ágának múltját. Motívumokat gyűjtött, tele voltak a fiókjai mindenféle hímzéssel, mintákkal.

 

“Néhány éve apu a Babits Gimnáziumban szervezett és valósított meg egy matyó kiállítást, akkor kezdett el érdekelni igazán a dolog. Amikor a fiaimat a matyó kiállításon beöltöztettük matyó ruhába, akkor éreztem először, hogy a családi örökséget tovább kell vinnem.”

 

A fiaival tavaly úgy döntöttek, Mezőkövesden fognak nyaralni. A dédnagymamájáról, Kisjankó Boriról elnevezett utcában laktak, a Hadas városrészben, ahol emlékházzá alakított szülőháza is van.

 

A dédnagymama virágai

 

A dédnagymama a népművészet világában igazi híresség. Tehetségére az 1800-as évek végén, még kislány korában felfigyeltek, akkor kezdett el rajzolni, hímezgetni. Édesapját Nagy Jánosnak hívták, az ő ragadványnevéből jött a Kisjankó “művésznév”. Előrajzoló lett, úgynevezett íróasszony, előrajzolta a mintákat, amit később kihímeztek a lányok, akik mellette dolgoztak.

Kisjankó Bori idős korában is aktív volt

 

Hat gyermeke született, négy élte meg a felnőttkort, egyikük Gazsi nagyapja, Gáspár József. A család szétszóródott a világban, nagyapja például Makón telepedett le, ott ismerkedett meg nagyanyjával. Édesapja főiskolásként került Pécsre, itt ismerkedett meg pécsi édesanyjával. A nagymama később Makóról ideköltözött Pécsre, nála rengeteg Kisjankó Bori-féle hímzés, minta maradt. Apja próbálta összeszedni a különböző múzeumoktól, ami a hagyatékhoz tartozott, hogy legalább a másolat meglegyen. Még most is szedik össze a motívumokat a világ minden tájáról.

Kisjankó Bori, mint íróasszony virágokat tervezett, kiült a tornácra és elkezdett rajzolni, papírra, ceruzával, vízfestékkel színezhette a rajzokat. Döbbenetes volt a kreativitása, minden virágnak nevet adott. A százrózsás motívumért kapta a népművészet mestere címet.

 

“Amikor Mezőkövesden nyaraltunk, arra gondoltam, amit apu elkezdett, azt tovább kellene vinni. Hogy a harminc évnyi kutatómunka élővé váljon és a mindennapok része legyen.Igazából rögtön az jutott eszembe, hogy ruhákat szeretnék csinálni.”

 

Kissing Roses

 

Mezőkövesdi ismerősök is biztatták: a dédnagymama motívumait használva vágjon bele. Sokáig keresett tervezőt, míg végül eljutott Burda Annáig, aki vállalta a ruhatervezést, ő tervezte a 2000-es sidney-i olimpiára a magyar csapat formaruháját.

"Annával együtt dolgoztuk ki a munka menetét, a ruhaterveket és a minták digitalizálását ő csinálta, ő alakította ki a brand arculatát."

Készültek, nyári, őszi, tavaszi ruhák. Vállalkozóként a tanítás és az edzősködést mellett Gazsi finanszírozott mindent, a tervezés-kivitelezést, a varrónőt, a folyamat minden mozzanatát.

Elkészült a webshop, de az üzlet valódi beindításával meg akarja várni, hogy az összes mintadarab rendelkezésre álljon. Mester Luca és Horváth Bianka pécsi modellekkel fotózták végig a kollekciót. Mester Luca a brand arca. Divatbemutatókra szeretnének eljutni, és támogatókat keresnek a sorozatgyártáshoz. Egyedi darabokat is terveznek, igény szerint.

Nem hímzésekről van szó. Nagy felbontásban lefotózták, digitalizálták a motívumokat,  amelyek kicsit modernizálva kerültek fel a ruhákra.

Mester Luca és Horváth Bianka

 

“A világ minden részéből érkeznek haza a Kisjankó Bori féle minták a Néprajzi Múzeumba, ezeket mi használhatjuk mint családtagok.”  

 

Az egyik motívumról, a csókos rózsáról kapta a nevét a brand: Kissing Roses. Magyar konzulokkal is kapcsolatban van, amint kész a kollekció, katalógust küld nekik, Japánból már mintadarabot is kértek.

Közben a Voice Singers nevű új pécsi kórus matyómintás formaruháját tervezi éppen Burda Anna, de további fellépőket, előadókat keresnek, akik ilyen ruhákban lépnének fel.

 

“Célegyenesben vagyunk, ha egy négyszázas futópályát nézek, akkor már az utolsó száz következik.”

 

Ki tudja, egyszer talán a Fradi is Kissing Rosesban fut majd ki a pályára.