Breadcrumbs

2017. szeptember 08., péntek 21:28

A PestiSrácok főszerkesztője szerint a pécsi médiajogász hadat üzent a sajtószabadságnak

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője Fotó: youtube.com/Közös Ország Mozgalom

A Pesti Srácok főszerkesztője szerint a jobboldali médiumokat üldözik, a multik politikai befolyásolás hatására bojkottálják őket, Polyák Gábor pécsi médiajogászt pedig véresszájúnak nevezte, mert a szakember betiltaná kampányidőszakban a kormány politikai tartalmú hirdetéseit. Körbejártuk, miről is szól ez az egész. 

Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője a Közös Ország Mozgalom meghívására ült le vitázni Bátorfy Attilával, az Átlátszó újságírójával még szerdán. A nyilvános beszélgetés során Huth megemlítette az előző napi vitát, amelynek résztvevői szerinte azt mondták, hogy „a jobboldali médiát, ha hatalomra kerülnek, be kell zúzni, tönkre kell tenni, meg kell szüntetni, el kell számoltatni”. Sőt, tovább is ment. Huth kijelentette, hogy Polyák Gábor (médiajogász, egyetemi docens a PTE-BTK kommunikációs tanszékén, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője – a szerk.), „bár a saját médiaműhelyét Mértéknek hívja, a legvéresszájúbb véleményt fogalmazta meg.” Huth papírról olvasta fel a következőket: „2010 óta létrejött a kormány propaganda, a mi feladatunk, hogy ezt elkaszáljuk, hogy a választásokig egyáltalán ne lehessen a kormány által finanszírozott felületeken kampányolni, hirdetni az Origón át a 888-ig bezárólag, amelyek minden kétséget kizáróan egy propagandagyár, egy hazugsággyár részei, mindenféle hirdetést be kell tiltani, hogy lehetőségük se legyen megvezetni az embereket kamu hírekkel.” Ez egy hadüzenet a sajtószabadságnak, hadüzenet a médiaegyensúlynak – hangsúlyozta Huth.

 

Mivel az érintett, Polyák Gábor nem volt jelen a beszélgetésen, utólag kértük meg, hogy reagáljon az elhangzottakra.

- Valóban hadat üzentek a sajtószabadságnak?

- A keddi beszélgetés témája az volt, hogy hogyan lehet megteremteni egy tisztességes választási kampány szabályozási kereteit. Bár sok minden szóba került, olyan nem hangzott el, hogy a jobboldali médiumokat be kell zúzni, vagy tönkre kell tenni. A jogállami megoldásokat nem lehet félretenni, radikális lépéseket senki sem tehet, mert az politikailag, nemzetközileg és társadalmi szempontból is súlyos következményekkel jár. Elszámoltatásra viszont valóban szükség van – jogilag fogható pontok segítségével. Ha valamelyik médium például törvénytelenül jutott előnyökhöz, állami pénzekhez, frekvenciához, akkor azt igenis kötelezni kell arra, hogy a támogatást visszafizesse, vagy éppen a jogszerűtlenül szerzett frekvenciát újra pályázza meg. Biztos vagyok benne, hogy egy alapos vizsgálat számos, a magyar és az európai uniós jogszabályokat sértő esetet tárna fel. Ez érzékenyen érintené Andy Vajnát, Mészáros Lőrincet és minden más média-oligarchát is. Végső soron vissza kell hozni a médiába a piaci logikát. Mert most számtalan sajtóorgánum van, amely belekényelmesedett az állami hirdetésekből biztosított, nem versenyközpontú állapotba. Ha elzárnánk minden pénzcsapot, az újonnan létrehozott médiumok nagy részéről hamar kiderülne, hogy lufik, nincs mögöttük semmiféle piaci teljesítmény. Egy tisztességes versenyben alulmaradnának.

- Huth Gergely szerint a nagy multik, így például a MOL, a Telekom, vagy a Vodafone „évek óta köztudottan szabotálják, bojkottálják, hirdetésblokád alá vonták a jobboldali sajtót a Magyar Időkön át a Pesti Srácokig, a 888-ig, és ezzel durván torzítják a médiaszabadságot Magyarországon.” Mindez a „nagyon durva kartellezés” azért történik, mert a „legnagyobb médiavásárló cégeknek – akik ezen nagy multicégek megbízásából a hirdetéseket elhelyezik – a vezető gárdája nagyon nagy mértékben átfedést mutat a Gyurcsány, Medgyesy, Bajnai kormányzat kommunikációs tanácsadóival, és kommunikációs szakembereivel.” Ő úgy véli, hogy ez „egy tudatos, erőszakos médiablokád, amelynek célja a nyilvánosság eltorzítása, az ellenzéki véleményformálók irányába, és ez felháborító.” Hozzátette, hogy „Polyák Gábor és Vásárhelyi Mária hadüzenetéből kiderül, hogy ez aligha lehet véletlen.” Mit gondol erről?

Fotó: youtube.com/TV2/archív

- Lehet ilyen módon kartellezni, ha nem az olvasottság számít, csak az, hogy bizonyos médiumokat bevételhez juttassanak. És pontosan ez zajlik most az állami hirdetések esetében, amellyel a közpénzt meghatározott médiumokhoz juttatják, mindenféle nézettségi elvárás nélkül. Mivel ott ez módszer érvényesül, azt gondolják, hogy ez van mindenhol. Azért merülhet fel náluk egyáltalán ez a kérdés, mert ilyen paradigma mentén gondolkoznak. A multik, a valódi cégek viszont a reklámok elhelyezésénél csak azt nézik, hogy melyik felületen érik el hatékonyan a célközönségüket. Ha ez nem a PestiSrácok, hanem az Index, akkor ott hirdetnek. Mellesleg azt a Telekomot ellenzékiséggel vádolni, amelyik az Origót nyíltan kormányközeli vállalkozásnak passzolta el, és egyébként időnként egész oldalakat szponzorál a kormányszócső Magyar Időkben, nevetséges.

- Említette, hogy a keddi fórumon a tisztességes választási kampány szabályozási kereteiről vitáztak.

- Végül is erről nem sokat beszéltünk, én egy hozzászólásban röviden utaltam három megoldási javaslatra.

- Melyek voltak ezek?

- Az első szerint a kampányidőszakban meg kell tiltani minden kormányzati propagandát, ide értve a kormány és a pártok által kitartott álcivilek kampányait is.

- Erre miért lenne szükség? Kikre gondol, amikor az álcivilekről beszél?

- Nagyon torzító hatása lehet, ha nemcsak a pártok, de a semlegesnek feltüntetett kormány is kampányol – nyilván önmaga, illetve a kormánypártok mellett. Arról nem is beszélve, hogy a pártok pártpénzből, míg a kormány közpénzből teszi ezt. Hasonlóan a CÖF-féle szervezetekhez, amelyek költségvetésének jelentős százalékát közpénz, pártpénz adja.  

- Ha mondjuk ez megtörténne, biztosítva lenne a tiszta és tisztességes választási kampány? Vagy mire lenne még szükség?

- Kiegyensúlyozottságra. Mivel az állami média gyökeres átalakítása és a médiatulajdoni viszonyok normalizálása hosszabb folyamat, a kampányidőszakban az állami médiával és a legnagyobb kereskedelmi médiumokkal szembeni nagyon szigorú, percre meghatározott és számonkért kiegyensúlyozottság megkövetelése jelenthetné az egyetlen ellensúlyt a szerkezeti torzulásokkal szemben. Átmeneti, csak a kampányidőszakra, és csak a legnagyobb elérésű médiumokra kiterjesztett megoldásként vetettem ezt fel, mert nem látok más esélyt arra, hogy érdemben szóhoz jussanak az ellenzéki pártok.

 – Adná magát, hogy a felügyeletet a Médiahatóság biztosítsa. Viszont az elmúlt időszakban sokan és sokszor kétségbe vonták a függetlenségét, többek között ön is.   

- A Médiatanács átszervezése nem lenne célravezető, hiszen azon túl, hogy sok időt venne igénybe, minden bizonnyal olyan politikai vitát szülne, ami megint elterelné a figyelmet a választás lényeges kérdéseiről. Talán a Választási Bizottság jogkörének kibővítése, illetve a Bizottságon belüli szavazati súlyok módosítása lehetne megoldás, amelynek így feladata lenne a monitorozás, és amelyben nem dönthetne minden kérdést el egyedül a kormánytöbbség. Nyilván nem minden médiumot kellene megfigyelni, de a legtöbb felhasználót elérő tévécsatornákat (TV2, RTL Klub, M1) mindenképp. A Bizottság által meghozott esetleges határozatok felülvizsgálatával pedig a Kúriához lehetne fordulni. De hangsúlyozom, mindez csak egy részleteiben végig nem gondolt és meg nem vitatott ötlet, amiben sok a rizikó.

- Attól, hogy a pártok egyenlő időt kapnak a szereplésre, a tartalommal még lehetnek gondok. Erre is van valami megoldás?

- Amit fontos lenne elérni, hogy valótlan hírek ne terjedjenek el. A magyar civileknek azonnal a Facebook-hoz kellene fordulniuk, és kérniük, hogy terjesszék ki a kamuhírek kiszűrésének más országban már működő rendszerét Magyarországra is. Ehhez pedig kell egy független tényellenőrző szervezet is.

 

 

Fotó: ripost.hu/SZP

– Kik terjesztenek ma álhíreket és miért?

- Nemrég volt egy közép-európai felmérés, amelynek eredménye szerint a legtöbb orosz propagandát közvetítő kamuhír-oldal Magyarországon van, és ezek a hírek a kormánypárti médiában is terjednek. Az orosz politikai befolyás növelése egybevág a Fidesz érdekeivel. De adott esetben terjeszthet hamis információt a kormány is, olyat, amely a hatalom megtartásában segíti. Ebben segítségére lehetnek a különböző kormányközeli médiumok is.

- Egyik nap olvastam egy cikket a HVG-n, amelyből kiderült, hogy a Ripost az állította, egy diáklányt több bevándorló erőszakolt meg egy buszmegállóban Németországban, miközben az eredeti hír arról szólt, hogy a fiúk szavakkal inzultálták a lányt, majd amikor az kiabálni és rugdosni kezdett, elszaladtak. Ezzel a Ripost szándékoltan félelmet kelt az olvasókban a bevándorlókkal szemben, és a kormány bevándorlás ellenes politikáját igazolja vissza, teszi szimpatikussá. Ilyenekre gondolt?

- Igen, ez egy tökéletes példa a fake news-ra. Magyarországon ráadásul nincs „fact-cheking”, azaz, tényellenőrzés, amit egy független szervezetnek kellene végeznie. Ugyan elindult a Médianéző tényellenőrző oldala, amely elviekben ellátná ezt a feladatot, azonban a legkevésbé számíthat függetlennek, tekintve, hogy a köztudottan kormányközeli Nézőpont Intézet alá tartozik. Vélhetően a választási kampányban a Fidesz fel fogja pörgetni a kamuhír gyárat, az ellenzék pedig még azokon a felületeken (ld.: Facebook) sem tud hatékonyan kommunikálni, ahonnan nincs kiszorítva. Ez óriási hiba.