Breadcrumbs

2017. április 26., szerda 14:16

Csányi Sándor vágóhídról, a kínai piacról, nézőszámokról és Dárdairól is beszélt

Írta:

MOHÁCS – Nehezebben és drágábban találtak embereket a mohácsi gigavágóhídra, mint gondolták 2014-ben, de az nem igaz, hogy nem tudták felölteni a helyeket, válaszolta a Szabad Pécs kérdésére kedden Mohácson Csányi Sándor nagyvállalkozó, az OTP Bank NyRt. elnök-vezérigazgatója. Az OTP-vezért nem csak nagyvállalkozói, hanem MLSZ-elnöki minőségében is kérdeztük. Elmondta, hogy odafigyelnek arra, amit Dárdai Pál mond. Cikkünk rövidebb, szerkesztett változata 2017. április 26-án megjelent nyomtatásban a Magyar Nemzetben, illetve ITT is olvasható.

Fontos nap önnek a mai, hiszen 21 milliárd forintos vágóhidat avattak fel kedden Orbán Viktor miniszterelnökkel Mohácson, alig több mint egy órája. A Magyar Nemzet azonban éppen a múlt héten írt arról, hogy a hazánkban is jelen lévő olasz Pini-csoport lengyelországi érdekeltségeit felvásárolta a kínai hátterű Smithfield. Ez akár keresztbe is tehet az önök távol-keleti piacokra vonatkozó terveinek. Tart attól, hogy a kilátásaik emiatt romolnak?

– A távol-keleti piac olyan hatalmas, hogy bőven elférünk ketten egymás mellett, sőt, harmincan is. Ebben tehát semmi problémát nem látok. Nekünk is megvannak a bejáratott piacaink. Engedélyeztetni kell majd újra, például Kínában a most átadott új vágóhidat, de remélhetően ezzel sem lesz semmi gond.

A mohácsi vágóhíd nem üzemel még teljes kapacitással. Korábban évi egymillió sertés levágását tűzték ki célul. Mikorra érhetik ezt el?

– Ez év végére érhetjük el az éves szinten 750 ezres számot, a jövő év végére tervezzük az évi egymilliós számnak megfelelő kapacitást.

Teljesíthető az egymilliós szám a hazai jelenlegi mintegy hárommilliós sertésállományból?

– A Bonafarm nagyon sokat tett azért, hogy a saját magunk által tenyésztett, illetve az integrátorok által tenyésztett sertések száma nőjön. Azt várjuk, hogy magunkat egymilliós példányszámig zökkenőmentesen ki tudjuk majd szolgálni. Elképzelhető, hogy a piacról is fogunk majd vásárolni, de biztosan nem többet, mint húsz százalékot, természetesen a hazai állományból. Hangsúlyozni kell, hogy e fenti számok egy műszakra vannak kiszámolva, hosszabb távon egy hasonló kapacitású második műszakot is szeretnénk majd elindítani, de ahhoz majd egy újabb, nagyobb fejlesztési program megvalósítása szükséges.

Mohácson belföldre és kivitelre is termelnek majd. A Távol-Keletre alapvetően vízi úton exportálnak majd fagyasztott húst. A kapacitásuk mekkora hányadát adhajta majd a kivitel?

– Nagyjából a felét.

A mohácsi vágóhíd indulását 2016 elejére tervezték. Úgy tudjuk, nehezíti a kapacitás felfutását az egyre cudarabb munakerőpiaci helyzet. Lesz elég munkás Mohácson?

– Az igaz, hogy nehezebben és drágábban találtunk embereket annál mint, amit terveztünk. 2014-ben, és az azt követő években, amikor elindult a projekt, és felmértük a munkaerőpiacot, azt gondoltuk, hogy könnyebb lesz. Igaz, nagyon sok hentes vándorolt ki külföldre, szerencsére azonban vannak, akik akarnak és tudnak itt helyben is dolgozni, így ez sem akadálya az üzem biztonságos működtetésének. 

 

"A meccsek rendezése és a nézők szervezése elsősorban a klubok dolga és felelőssége"

MLSZ-elnökként nagyon büszke lehetett tavaly az Európa-bajnokságon, és az ország is eufóriában volt. Mára ez szinte eltűnt, és leginkább újra az a téma a sajtóban, hogy mennyi stadion épül hiába, látva a magyar mérkőzések színvonalát, és a nézőszámokat. Mit gondol erről? 

– A sajtóban van elsősorban apátia, mert aki a futballban dolgozik, vagy éppen focizik, azok élvezik továbbra is a játékot.

Elégedett a nézőszámokkal? Nincs túl kevés néző a meccseken? 

– A meccseken kevés a néző, de most is hangsúlyoznám, amit mindig elmondok, hogy a profi futballban játszók egy százalékát teszik ki a magyar labdarúgásban aktívan tevékenykedő, játszó gyerekeknek, felnőtteknek. A másik, hogy a meccsek rendezése és a nézők szervezése elsősorban a klubok dolga és felelőssége. A közelmúltban és jelenleg is több csapat  játszik idegen helyen, most például a Vasas és a Videoton, ami nehezíti, hogy a nézők odaszokjanak. A harmadik pedig az, hogy biztosan jobb munkát kellene végezniük a kluboknak, hogy több néző legyen, s több család menjen ki a mérkőzésekre.

A Pécsről indult volt válogatott játékos, volt szövetségi kapitány, a Hertha BSC vezetőedzője, Dárdai Pál azt nyilatkozta a napokban, hogy addig kidobott pénz a stadionokra költeni, amíg a klubok nem kötnek szerződéseket legalább egy általános és egy középiskolával. Az MLSZ odafigyel Dárdaira? Rá sokan odafigyelnek. Esetleg megfogadják, amit tanácsol, és kötelezik erre a klubokat?

– A Dárdai Pálra odafigyelünk, de részben ezen már túl vagyunk. A Bozsik Programba nagyon sok iskola bekapcsolódott. Nyilván az az érdekünk, hogy minél szorosabbra fűzzük a kapcsolatot az iskolákkal. Nem véletlen,  hogy a mindennapos testnevelést bevezették, s abba a futball is kötelezően belekerült. A kluboknak kell lépni ebben is, amit az MLSZ természetesen támogat.

Híresen jó a CEU gazdasági képzése, abból, hogy a kormány nekik támadt, az elmúlt esztendők egyik legkomolyabb hazai botránya kerekedett. Ön az ország egyik legjobb gazdasági szakembere, s mindig hangsúlyozza az oktatás fontosságát is. Percekkel ezelőtt avatták fel a Csányi Alapítvány legújabb, mohácsi közösségi házát (az interjú kedden délután készült). Itt is azt mondta a gyerekeknek, milyen jó, ha nyelveket beszélnek és egyetemi végzettséget szereznek. Mit gondol erről az ügyről és a CEU megtámadásáról? Rendben volt, vagy inkább a magyar egyetemeknek is fel kellene hozzájuk zárkózni abban, amit ők jól tudnak?

– Úgy tudom, a CEU-val kapcsolatos ügy elsősorban jogi természetű, annak, ami történt elsősorban jogi és adminisztrációs okai, háttere van, nem gazdasági, így gazdasági szakemberként ezt nem is kívánom kommentálni.