Breadcrumbs

2017. április 28., péntek 10:09

Jövőbe látó pénzügyi zseni a fideszes Bánki Erik – vagy valami egészen másról van szó

Írta:
Forrás: 24.hu Forrás: 24.hu

BUDAPEST–MOHÁCS Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke 70 millió forintért vett Opimus-részvényt 2013-ban, írta meg pénteken megjelent, tényfeltáró cikksorozata utolsó részében a 24.hu oknyomozó újságírója. Az viszont az ügyekbe magát rendesen beleásó kolléga előtt sem tiszta teljesen, hogy miért, és hogy miből  fizette a baranyai országgyűlési képviselő.

A cikk szerint, amikor 2013-ban a Buda-Cash, a vele kötelékben repülő másik öt vállalat, valamint Pintér Zoltán és Pál Gyula együtt mintegy 5,4 milliárd forint értékben apporttal tőkét emelt az Opimusban, a csapat egy legatyásodott, kétes hírnevű válallat összesen 68,42 százaléknyi részvénytulajdonára lett jogosult.

Az azóta Mészáros Lőrinc és a vele együttműködő cégek befolyása alá került Opimus (korábbi nevén Phylaxia) akkoriban a tőzsdén a vagyonelemeinek túlértékeléséről híresült el. A Buda-Cash beszállása előtti években az egykori szérumgyártót holdingcéggé átszervező menedzsment szakmányban dobálta ki a felesleges vagy veszteséges portfólióelemekt a cégből. A sorozatos átszervezések és racionalizálások eredményeként az Opimus Nyrt. alaptőkéje 2013-ban alig 2,23 milliárdra rúgott.

Sokatmondó részletnek nevezi az újságíró azt, hogy az Opimus-elnök Hudek Csaba még egy tavalyi közgyűlésen is azt mondta egyik szérumuk kapcsán, hogy kételyei vannak azzal kapcsolatban, a cégből vajon mikor várható bevétel.

Egyetlen Opimus-részvény 2010 elején 80 forint feletti összeget ért a tőzsdén, 2013-ban már csupán kb. 30 forintért jegyezték, osztalékot pedig állítólag nem láttak addig sem, előtte sem a cég kisbefektetői.

Egy, az apporttal egy időben lejegyezhető, 240 millió forint kibocsátási értékű részvénypakettet néhány millióért, legfeljebb tizenikszmillióért lettek volna hajlandók a korábbi befektetők lejegyezni. 

Így tehát vagy Bánki üzleti zsenijét jellemzi, vagy jövőbelátását, vagy valami egészen mást jelezhet az, hogy Bánki azon kevesek közé tartozott, aki ezekben a vészterhes időkben is hajlandó volt reszkírozni az Opimusszal kapcsolatban. Ilyen volt még a cég szerint Buczi Miklós korábbi Opimus-vezérigazgató felesége, aki mintegy 74,5 millió forintot fektetett be akkortájt a cégbe. Bucziék családjából másik két szeméky is bevásárolt. A másik  komoly összeget kockáztató ember pedig Bánki Erik a Fidesz baranyai erős embere és országgyűlési képviselője volt, aki 70,6 millió forintért jegyzett Opimus-részvényt, ami magánemberként meglepően sok.

Ráadásul ez a 2,353 millió darab részvény nem sokkal kevesebb az ugyanekkor Pintér Zoltán Buda-Cash-alapító nevére kerülő 3,335 milliónál, miközben Pintér egy sajtóértesülés szerint a legnagyobb Opimus-magántulajdonosok közé tartozott.

A cikk szerint nem teljesen világos, hogy a pénzügyi spekulánsként nem ismert, jelenleg a parlament gazdasági bizottságát vezető Bánki milyen megfontolás alapján kockáztatott ennyi pénzt egy nem különösebben acélos, kérdéses hírnevű vállalat részvényeivel.

Egy, a magyar részvénypiacot jól ismerő pénzügyi befektető – aki a téma kényes volta miatt a neve elhallgatását kérte – a 24.hu kérdésére azt mondta, szerinte Bánki nem a saját pénzéből jegyzett részvényeket. Ugyanis gyakorlatilag csak a mesében van olyan, hogy a saját, keservesen megtakarított hetvenmillióját berakja akkor az Opimusba… „amennyire én ezt a világot ismerem, ezek az emberek csak biztosra mennek, vagy nem a saját pénzüket fektetik be, és ilyen formában kapják meg”.

De nemcsak az nem világos, hogy Bánki miért tartotta jó boltnak az Opimust, hanem az is, hogy honnan volt rá egyáltalán pénze. 2012-es vagyonnyilatkozata szerint ugyanis összesen 40 millió forint körüli megtakarítása volt értékpapírban, készpénzben, a bankszámláján és követelésekben; a másik oldalon 11,2 millió forintos banki kölcsöntartozás áll. A 2014-es bevallása szerint már 79 millió forintnyi részvénye volt (noha nem tünteti fel, valószínűleg ennek a túlnyomó része Opimus-papír) és 50 millió forint más likvid megtakarítása. A banki tartozása viszont 10,2 millióra csökkent.

A képviselő vagyona tehát alig két év alatt nettó 30 millió forintról 120 milliósra nőtt.

Bánki Erik a 24.hu kérdésére Fidesz-sajtósokon keresztül üzent, s csupán annyit, hogy „az Ön által említett cégben valóban volt korábban részvényhányadom, ezen befektetésemet kizárólag piaci szempontok határozták meg. A cégben lévő érdekeltségemet a tavalyi év során egy harmadik cégnek értékesítettem. Pintér Zoltánt ismerem, ugyanakkor üzleti kapcsolatunk sosem volt”.

Ugyanakkor erről nem állított igazat, legalábbis nem valószínű, hogy igazat mondott, minekután Bánki telefonszámát sajtóértesülés szerint megtalálták Pintér Zoltán Buda-Cash-alapító telefonjában. A Buda-Cash-per egyik vádlottja Pintér Zoltán.

A cikksorozat korábbi részeiben a portál megírta, hogy a ma Mészáros Lőrinc és a vele együttműködő cégek részvénycsomagjának nagy része eredetileg a Buda-Cash brókerház háza tájáról indult. 

Ezért is érdekes Bánki Erik egyik 2015. márciusi parlamenti felszólalása, amiben azt mondta a Buda-Cash-ügyről: „sejtjük, hogy a pénz az arcátlan brókerek sportautóiban és külföldi bankszámláin lehet. Ám pont ezért és pont ebben a pillanatban tovább kell lépnünk, és le kell rendeznünk azt a kérdést, hogy ki fizeti a számlát. Sajnos, ismerjük a felszámolási eljárás útvesztőit, amely több hónapig, akár évekig elhúzódhat. Ezalatt az érintetteknek pont elég idejük lesz arra, hogy eltüntessék a bizonyítékokat, és a lopott pénzt megfelelő helyre menekítsék”.

Bánki Erikkel nem mindig, sőt azt is mondhatjuk, hogy ritkán értünk egyet: ez utóbbi véleményével azonban biztosan nem vitatkozunk.