Breadcrumbs

2018. június 07., csütörtök 19:35

Száznál több élet veszett a Balatonba 11 év alatt, de kell-e a Mentőöv?

Fónai Imre
Száznál több élet veszett a Balatonba 11 év alatt, de kell-e a Mentőöv? Fotó: Babos Attila/Szabad Pécs

Sem a vízibiciklizők, sem a kölcsönzősök nem akarnak mentőmellényt. A balatoni vízibicikli-kölcsönzősök nem tartják jó megoldásnak, helyette inkább kötéllell ellátott kisebb dobókarikát, vagy nagyobb mentőgyűrűt javasoltak a Balaton Fejlesztési Tanács siófoki vízbiztonsági fórumán. Az ülésen az is elhangzott, hogy az elmúlt 11 évben százkilencen fulladtak a Balatonba, köztük egy gyermekkorú is volt.

„Kritikus értéket ért el tavaly a vízbefulladások száma, ez valamilyen reakciót ki kellett, hogy váltson a szakemberekből” – bocsátotta előre Horváth László, a balatoni vízirendészet parancsnoka. Ezért készült el a Mentőöv program többek között vízirendészek, vízimentők, meteorológusok bevonásával. Idén nyáron öt balatoni strandon tesztelik a vízbiztonság növelése érdekében javasolt intézkedéseket – az idei főpróbára 23,5 millió forintot tud fordítani a Balaton Fejlesztési Tanács. A szezon után pedig majd értékelik a tapasztalatokat. Hogy ez valóban csak teszt, egy kis próba lesz, arra figyelmeztettek, hiszen a fórumon elhangzott, hogy a Balatont teljesen lefedő Mentőöv programra félmilliárd forint kellene.

De mi is a program része?

Ahol a strandoló a vízbe lép, táblákon ismertetik, hogy hol tartózkodik, melyek a helyi speciális veszélyek (nád, kagyló), milyenek a mederviszonyok (Zamárdinál például 3-400 méternél hirtelen mélyül), szórólapok készülnek, veszélyismertető matricák kerülnek a vízibiciklikre és vitorlásokra.

A javaslat szerint mentőmellényt adnak a vízibicikli-kölcsönzősöknek, továbbá valamilyen kapaszkodókkal is el kéne látni ezeket, az amúgy a gumimatrachoz hasonló, fürdőeszköznek minősülő járgányokat, hogy a vízbe ugró meg tudjon fogódzkodni, ha nem érez talajt a lába alatt. 

A kölcsönzősök nem voltak elrgadtatva

Láthatóan legalábbis a vízibicikli-kölcsönzősök nem voltak oda a mentőmellény ötletétől. A siófoki Zákonyi Lajos és a balatonfüredi Tóth Attila is azt mondta: a strandolók nem fogják felvenni. Füreden az egyik strandon ma is van lehetőség mentőmellényt kérni, de alig igénylik, ha igen, akkor is jobbára gyermekek részére.

Zákonyi Lajos dobókarika bevezetését javasolta, hozzá tartozó kötéllel. Tóth Attila szerint jóval feltűnőbben kéne jelölni az 500 méteres határt (az északi parton 500, a déli parton 1000 méter távolságig lehet fürödni), de a strandolók többsége a viharjelzést sem érti, nem figyeli, nem ismeri.

Bagyó Sándor, a vízimentők balatoni főnöke úgy látta, hogy „a viharjelzést csak az nem látja, aki nem akarja”.

Mint mondta,

„az egyéni felelősségérzetet is szeretnénk felébreszteni a Mentőöv programmal, mert hiába a viharjelzés, a vízimentő, ha az emberek felelőtlenek”. 

Ő éppen ezért a vízibiciklikre javasolt dobókarikáról úgy szólt, hogy „csak fejbedobásra alkalmas, a mentőgyűrű az, ami meg is tart egy embert. Az olasz tengerparton két mentőgyűrű kötelező felszerelése a vízibicikliknek”.

21 vízbefulladás: 17 férfi, 4 nő

A Balaton ma is Európa legbiztonságosabb tava; a viharjelző rendszeren kívül 24-25 vízirendőrségi és vízimentő hajó cirkál naponta a vízen.

1994-ben még 48-an fulladtak a Balatonba, a kétezres évek elejére ez a szám húsz alá csökkent és tavaly nőtt megint föléje. A 2017-es halálesetek okai nem sokban különböznek az ötven évvel ezelőtti halálokoktól – állapította meg a siófoki fórumon Horváth László, a balatoni vízirendészet vezetője. Emberi felelőtlenség, alkoholos állapot, úszni tudás hiánya, idős kor, egészségügyi problémák – így foglalták össze a szakemberek. Beszédes adat: a 21-ből 17 férfi, 4 nő. Vízibicikli-használat során hatan fulladtak a Balatonba; itt különösen nagy szerepet játszhatott az ittasság, vagy az úszni tudás hiánya.

A vízből kimentettek száma is változó, de nagyjából évi 200 és 400 fő közötti számra tehető. 

 

„Nem a vízibicikli a veszélyes – hallottuk egy siófoki kölcsönzőstől. – Ott a figyelmeztetés ma is az eszközökön, hogy felhevült testtel vízbe ugrani életveszélyes. Mégis megteszik, főleg fiatal férfiak, virtusból, a lányok előtti tetszelgésből”.

Horváth László szerint a hat vízibiciklis tragédiából egy-kettő lett volna elkerülhető, ha van valamilyen mentőeszköz. Lengyel Tibor, a vízirendészet osztályvezetője szerint az úszásoktatáson kívül már gyermekkorban meg kéne ismertetni a fürdőzési szabályokat. Sokat mondó az is, hogy az elmúlt 11 évben egyetlen gyermek fulladt a Balatonba, persze az  is eggyel több, mint amit szeretnénk.  

 

A zamárdi marás

„Zamárdi térségében a parttól 3-400 méter távolságban egy 4-6 méter mély és kb. 50 méter széles árokrendszer alakult ki, amely veszélyes lehet még a jól úszók számára is a hirtelen mélyülés miatt” – olvasható a „Biztonságban tavainkon” című kiadványban. Zamárdi partjai előtt a kilencvenes évek elején nyaranta öt-hat vízbefulladás történt (a partfeltöltések érdekében mélyítették a tómedret több évtizeddel korábban), erre reagálva máig is működő vízimentő csapat alakult; önkéntesek, tagjai többek között egymást váltó alföldi mentősök, orvosok. 

3 millió fürdőző, 200 szabadstrand, 150 fürdőhely, 100 kikötő

A Balaton 593 négyzetkilométernyi vízfelület, a 235 kilométer hosszú parti sávon belül 150 kijelölt fürdőhely és közel 200 fürdésre alkalmas szabadstrand várja a vendégeket. Több mint 100 kikötő található a parton, a tavat 17 ezer vízi jármű szeli, éves „emberi terhelése” 3 millió fő, vagyis ha egységes, egybefüggő egésznek tekintjük a Balatont, akkor egy főszezoni napon „nagyobb város” még Debrecennél is.