Breadcrumbs

2018. június 08., péntek 15:48

Évi 500 milliárdot kérnek a kistelepülések  – A TÖOSZ szerint megmaradnak a kisönkormányzatok

Fónai Imre
Például az utakra nagyon sok pénz kellene éves szinten a magyar vidéken Például az utakra nagyon sok pénz kellene éves szinten a magyar vidéken Fotó: Babos Attila/Szabad Pécs

A Dél-Dunántúl különösen rászorult a fejlesztésre, kivéve például a siófoki, fonyódi, vagy a paksi járást; 176 hazai járásból 120-ba komoly pénzeket, százmilliárdokat kell tenni a következő 12-15 évben – mondta a Szabad Pécsnek Schmidt Jenő. Orbán Viktor a választási kampányban jelentette be a Modern Falvak program indítását, s a legnagyobb taglétszámú, de zömmel a kisebb önkormányzatokat tömörítő érdekvédelmi szövetség, a TÖOSZ máris előállt a javaslataival. A tabi fideszes polgármester által elnökölt szervezet évente 500 milliárd forintot szeretne a programra. Schmidt elárulta: hisz benne, hogy juthat rá ekkora összeg…

Maradnak a polgármesterek

Biztos benne, hogy a vidéki kis önkormányzatokhoz nem nyúl a kormány, mindenütt marad tehát a testület és a polgármester is – ezt is mondta kérdésünkre Schmidt Jenő, hozzátéve: „a vidék nagyon nagy százalékban szavazott bizalmat a kormánypártoknak, ezt a kormánynak meg kell hálálnia”.

Nem csak kampányszlogen volt a Modern Falu program bejelentése a miniszterelnök részéről? – kérdeztük továbbá a TÖOSZ-elnöktől, aki azt felelte: – Nem, hiszen külön államtitkárt kapott Gyopáros Alpár személyében, már beszéltem is vele, s ígértet tett, hogy lesz beleszólásunk a program végrehajtásába. Ezt nem is lehet megspórolni, hiszen csak helyben dönthető el, hogy hol mi biztosíthatná a megélhetést; a Dél-Dunántúl, Békés, vagy Borsod nagyon különböző. Bátran mondhatom, hogy az ezzel foglalkozó államtitkárság a következő négy év legnehezebb feladatát kapja. Azért is, mert 12-15 év kell hozzá, mire megtörténik a területi kiegyenlítődés, azaz lesz megélhetés, jó infrastruktúra és közszolgáltatás a kistelepüléseken.

Nagy a baj

Komolyan bízik abban, hogy nekiállnak és megcsinálják, felzárkóztatják a vidéket, és még pénz is lesz rá? – kellemetlenkedtünk tovább. Az egyik „legszókimondóbb” fideszes nem kertelt, amikor ezt mondta:

 

„Évente  4-500 milliárd forint kell a programra, és ez csak szándék, azaz költségvetési átcsoportosítás kérdése. S bár még nem publikus a 2019-es költségvetés tervezete, annyit már tudunk, hogy elkezdődik jövőre a programkészítés. Azért is bízom benne, mert szerintem ma már a döntéshozók is látják, hogy nagy a baj, nincs más választás, neki kell látni, mert az ország gazdaságilag és társadalmilag is kettészakadt. Nincs megtartó ereje a kistelepüléseknek, évente 300-400 ezer ember költözik be a városokba, a fiatalok nem térnek vissza a falvakba. Nem kevés településről, 2800 községről beszélünk. Ezeknek a lakóit kéne helyben tartani, jobb megélhetéssel kecsegtetni, mert különben kiürülnek, elindul a szlömösödés, és „rossz” utcák, „rossz” falvak keletkeznek."

 

A vidék utolsó esélye?

Schmidt Jenő szerint az évi 4-500 milliárdból jó utak kellenek a települések között (ebben 30-40 évnyi a lemaradás, jegyezte meg a tabi polgármester), ráadásul hazai forrásból, mert erre a célra az EU nem ad támogatást. Internet is kell (négy gigás, pont olyan, mint egy megyeszékhelyen), ivóvíz- és szennyvíz-hálózat, s járásonként két-három nagyobb munkahely, mert „a jövedelem az alapja annak, hogy valaki helyben maradjon. Sőt, hogy visszajöjjön nyugatról. Mert ez a program az elvándorlást is visszafordíthatja; a 600 ezer kint dolgozó magyarból sokan „kulimunkát” végeznek, ők biztosan hazacsábíthatók. Kétszáz éve nem volt ilyen sansza a magyar vidéknek...”