Breadcrumbs

2018. szeptember 03., hétfő 23:21

„Európa egyik legjobb ízű hala a balatoni, mégis iszapízű tógazdaságiakkal etetjük a vendéget”

Fónai Imre
A horgászok nem adhatják el a kifogott, igazi balatoni halat – öt éve nincs helyi hal a legtöbb helyen a Balaton-parton A horgászok nem adhatják el a kifogott, igazi balatoni halat – öt éve nincs helyi hal a legtöbb helyen a Balaton-parton Fotó: Pixabay.com

Ezt mondja zamárdi híres sütödése, Halas Karcsi. És azt, hogy legalább már a „balatoni” hekket a vendégek is cikinek tartják,. Egyre több vendég érkezik ugyanis a Zamárdiban álló híres halsütödéjéhez azzal, hogy: „Mindegy, csak hekket ne!”. Halas Karcsit a Szabad Pécs arról is kérdezte, igaz-e, hogy a halra vágyók már nem is keresik a balatoni halat – vagyis, hogy „beérett” az öt éve hozott szabály, amellyel gyakorlatilag kiírtották a tó-környéki  éttermekből, büfékből az igazi balatoni halat.

„A vendég ma is keresi a balatoni halat, nem igaz, hogy beletörődött volna abba, hogy nincsen. Egy idős hölgy, aki korábban húsz évig balatoni pontyot kapott, nemrég visszahozta a tógazdaságit azzal, hogy nem jó az íze” – feleli azonnal kérdésünkre Halas Karcsi, azaz Csibrák Károly, a déli part egyik legrégebbi és legnépszerűbb halsütödése. Hamisítatlan , jó értelemben vett retróbüfét visz Zamárdiban. Sütödéje a balatoni halasok top 10-es listáinak állandó szereplője. Neki vetettük fel, hogy mostanra mintha elcsendesedtek volna azok a kritikus, háborgó és aggódó hangok, amelyek egyaránt származtak vendégtől, vendéglőstől, halsütödéstől. Ráadásul mostanra már öt nyár telt el úgy a Balatonon, hogy nem, vagy csak „véletlenül” lehet balatoni halat kapni a Balaton-parti éttermekben és halsütödékben a halászat betiltása miatt. A horgászok pedig, mint az ismert, nem adhatják el a kifogott halat.

 

„Nem csak balatoni hal” – ezt írta a megállító táblájára. Hogyan kell érteni?

Tavaly azt írtam ki, hogy „Nem balatoni hal”. Akkor ugyanis nem volt nyitva a Sió-zsilip, nem volt kihelyezve az angolnacsapda. Idén tavasszal viszont egy darabig igen. Így aztán venni is tudtam különféle balatoni halat a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-től. Hiszen nem csak az angolna kerül bele a csapdába. Ezért egy darabig volt igazi balatoni halam: keszeg, kárász, ponty, angolna, busa.

Busát is vett?

Igen, mert az is kiváló, ha jól van elkészítve. Igaz, macerás, mert a felét el kell dobni – nem is nagyon tudok más halast, aki vesződne vele. De tudja, hányan vettünk a zsilipcsapdába került halakból?

Gondolom, sorban álltak a halsütödések és éttermesek. Vagy nem?

Rajtam kívül még egy déli parti kolléga, de a vendéglősök sem tolongtak. Én viszont nyugodt voltam, amikor jött a NAV és kérte a bizonylatot, hogy honnan származik a balatoni halam.

Kitartott a beszerzett mennyiség a szezon végéig?

Á, közel sem! De legalább idén adhattam valamennyi balatoni halat is.

Lehetnek olyan, balatoni halat kínáló kollégák, akiknek volt izgulni valója egy NAV-ellenőrzésnél?

Lehetnek, de ők vagy csak ráfogják a tavi halra, esetleg a kazah keszegre, hogy balatoni, vagy a horgászoktól, még inkább a rapsicoktól vásárolnak.

Meglehet, a következő szezonban már nem lesz erre szükség. A halászati társaság és a szaktárca közös ötlete nyomán ugyanis, ráadásul a vendéglátós lobbi egyetértésével a jövőben a vízgyűjtő terület tógazdaságaiban nevelt halra is rá lehet majd mondani, hogy balatoni. Ön is várja már ezt a lehetőséget? Jó ötletnek tartja?

Ez ugyanolyan agyrém, mint kazah keszeget árulni a Balatonnál, igazi balatoni helyett, miközben a balatoni hal Európa egyik legjobb ízű hala. De mi helyette mégis iszapízű tógazdasági halakkal etetjük a vendéget. Aki ilyesmit kitalál, annak nem sok fogalma van a valóságról, az csak papíron akar „megoldani”, kipipálni egy problémát. Nem lehet becsapni a vendéget, főként az igényes kuncsaftot. És szerencsére belőlük is egyre több van, egyre többen jönnek azzal hozzánk, hogy „Mindegy, csak hekket ne!”.

Tud jobbat ennél az, „az a balatoni hal, amit annak mondunk”-megoldásnál?

Persze, a szigorúan ellenőrzött halászatot. Mondjuk heti kétszer, és azonnal értékesíteni a zsákmányt. Egyre több turista keresi a helyi ízeket, közte a helyi halat, biztosan nagyobb hasznára vannak a turizmusnak, mint a horgászok. Vagyis annyi halat kéne csak kifogniuk a halászoknak, hogy frissen el lehessen adni. A Balatonon is szabályozhatná ezt kvótarendszer, a tengereknél lévőkhöz hasonlóan. Gazdálkodni kéne, nem csak tiltani, az egyszerűbb, könnyebb, de rossz végét megfogni, helyette okosan szabályozni és keményen ellenőrizni.

 

Csibrák Károly, azaz A Halas Karcsi

 

 

Csacsihal

A hekk nem magyar, nem balatoni, nem is édesvizi, hanem egy tengeri ragadozóhal. Sőt eredetileg nem is európai: eredetileg Dél-Amerika, azon belül is Argentína partjainak közelében élő, tőkehal-féle a hekk, amit csacsihalnak is neveznek. Valójában még pontosabban: tengeri csuka. A Föld számos pontján halásszák, nagy számban, a Dél-Atlanti óceánon, a Földközi-tengeren, Észak-Skandinávia vagy Izland partjainál, de még Észak-Afrikában is.  Hazánkban a Balatonon már a múlt század ’60-as éveiben is jelen volt.  Az egyik legnépszerűbb, s valószínűle helytálló feltételezés szerint a magyar édesvízi halak exportja miatt időleges készlethiány lépett fel, s annak pótlása miatt jelent meg, de állítólag a keszegfélék árának növekedése miatt is lett közkedvelt, azon túl, hogy szinte szálkamentes, szép fehérhúsú, kellemes ízű és könnyen elkészíthető.

 

 

 

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.

A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK