Breadcrumbs

2018. október 02., kedd 15:42

Nyolc év börtön az álomkamatot ígérő, végül 1,1 milliárdos kárt okozó volt ügyvédnek

Írta:
Nyolc év börtön az álomkamatot ígérő, végül 1,1 milliárdos kárt okozó volt ügyvédnek Fotó: Pixabay.com

Dr. E. L. jólmenő pécsi ügyvéd volt, de egy ponton már nem csak az ügyvédi munkájával próbált pénzt keresni, hanem pénzügyi befektetések ígéretével is. Csakhogy utóbbira nem volt engedélye, sőt a befektetések sem voltak valósak – vagy legalábbis nem került elő ilyen bizonyíték. Végül nem pilótajátékkal vádolták meg, és ítélték el, de ahhoz hasonló módon omlott össze a rendszere. A sorozatos csaláshoz persze kellett az a kb. 200 magánszemély és társaság is, akik most sértettjei/károsultjai az ügynek, és akik rábízták a pénzüket dr. E. L.-re. A férfit 8 éves börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra, 10 év ügyvédi foglalkozástól való eltiltásra ítélte a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

Dr. E. L.-t állítólag már megfigyelték, hiszen éveken át tartó tevékenysége egy idő után feltűnő lett, mégis konkrétan csak akkor került a hatóságok elé ő és a csalássorozata, amikor ő maga feljelentést tett 2010 végén. Akkor jelentette fel saját magát, amikor gyakorlatilag szinte maga alá temette a rendszer, amikor már rengeteg embernek tartozott, és semmiképpen sem tudta kifizetni, amit vártak tőle az ígéretek alapján. Egyes nem megerősített hírek szerint halálos fenyegetéseket is kapott, végül ezért lépett.

Beszédes, hogy az ügynek mintegy 200 károsultja van és több mint 2 milliárd forintra becsülték az elkövetési értéket.

Az igazság része az is ugyanis, hogy dr. E. L. és társainak kb. 200 magánszemély és cég volt a  károsultja. Egyértelműnek tűnik, hogy ők vagy egyszerűen tényleg elhitték, hogy kaphatnak a piacon elérhető legmagasabb hivatalos kamatnál sokkal többet is vissza a pénzükért, vagy nem foglalkoztak azzal, hogy ilyen lehetséges-e vagy sem, jogszerű-e vagy sem. És hajlandók voltak nem bankkal vagy pénzügyi szolgáltatóval üzletelni a befektetésük maximalizálásában bízva. Inkább E. L.-t választták, vele kívánták megforgattatni a pénzüket. De az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy (és megint csak hasonlóan a Btk.-ban külön nevesített “pilótajátékok” rendszeréhez) hallhattak a jó példáról, E. L. ugyanis azért lehetett sikeres ebben éveken keresztül, mert az elején tudta teljesíteni a kifizetéseket.

Dr. E. L.-t és két társát a Szekszárdi Törvényszék különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekményekben találta bűnösnek.

Mint a bíróság közleményében írja, az elsőrendű vádlott Pécsett folytatott ügyvédi tevékenysége során több éven keresztül, 2006-2011 közt színlelt letéti és kölcsönszerződések keretében, jellemzően havi 5-7 százalékos kamat ígéretében különböző pénzösszegeket vett át mintegy 200 magánszemélytől és gazdasági társaságtól.

A bíróság megalapozottnak látta a nyomozóhatóság és az ügyészség azon állítását, miszerint E. L. az átvett tőkét, és az általa a banki kamat mértékéhez képest magasabb összegben ígért kamatot legfeljebb csak részben fizette meg a sértetteknek, így üzletszerűen kifejtett tevékenységével több mint 2 milliárd forint kárt okozott, amelyből 904 millió forint térült meg. Az okozott kár így is elérheti, meghaladhatja az 1,1 milliárd forintot tehát.

A Szekszárdon szintén ügyvédként dolgozó II. rendű vádlott, valamint a Dombóvár környékén eljáró III. rendű vádlott a pécsi férfihoz hasonló tevékenység folytatásával megközelítőleg 80 millió forint, illetőleg 90 millió forintot meghaladó nagyságrendű kárt okozott sértetteknek.

A bíróság 250 napi tétel, összesen 500 ezer forint pénzbüntetésre, illetőleg 2 év 2 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte a II. r. és III. r. női vádlottat, akik szintén hasonló bűncselekmények miatt álltak a bíróság előtt. 

A törvényszék a dr. E. L. terhére rótt cselekményeket részben elismerő, a bűnösségét viszont a csaknem nyolc éve húzódó eljárásban mindvégig tagadó I. rendű vádlottat 182 rendbeli -– 88 esetben folytatólagosan, 1 esetben kísérletként, 19 esetben közvetett tettesként, 4 esetben társtettesként, 2 esetben felbujtóként elkövetett – csalás bűntettében, valamint 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek, és a fenti büntetés kiszabása mellett rendelkezett a vádlott által előzetes letartóztatásban és házi őrizetben töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról is.

A bíróság I. r. vádlottat 26 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette. 

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe jelentős súllyal az eljárás időbeni elhúzódását, a büntetlen előéletű vádlott részbeni ténybeli beismerését, valamint az okozott kár részbeni megtérülését, míg súlyosító körülményként értékelte a sokszoros halmazatot, valamint azt a tényt, hogy a vádlott a cselekményeit ügyvédi hivatásának felhasználásával követte el.

A több évig tartó cselekménysorozat egyben alkalmas volt az ügyvédi hivatásba vetett bizalom széles körű rombolására is, emellett a pénzügyi szolgáltatás nyújtásának szabályait is megszegték a vádlottak.

Mindezek eredményeként a bíróság az egyébként 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény büntetésének középmértékétől enyhébb szankció kiszabását látta célravezetőnek.

A törvényszék II. rendű vádlottat jogosulatlan pénzügyi tevékenység vétségében, míg III. rendű vádlottat 31 rendbeli – 14 esetben folytatólagosan, 18 esetben közvetett tettesként, 4 esetben társtettesként elkövetett – csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. 

A bíróság továbbá elrendelte az I. r. vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig, a kiszabott szabadságvesztés magas mértékére figyelemmel a szökés, elrejtőzés veszélyére alapítottan.

Az ítélet nem jogerős, ellene az I. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, illetve a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést, A II. r. vádlott és védője, valamint az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fent, míg a III. r. vádlott és védője nem jelent meg az ítélethirdetésen.

 

Újra kezdték az ügyet, a T. Ház miatt is

A nagyjából nyolc éve kirobban ügyben csupán 2018 őszén született meg az elsőfokú, nem jogerős határozat. Ennek azonban nem csak az volt az oka, hogy mintegy 2 milliárd forint volt az elkövetési érték, vagy hogy az ügynek mintegy 200 károsultja/sértettje volt, ami miatt mind a nyomozás, mind a büntetőeljárás hosszadalmas volt. Hanem az is, hogy E. L. ügye is beleesett azon büntetőgyek körébe, amelyeket egy ügyvédi beadvány folyományaként újrakezdtek. Egy ügyvéd egy konkrét ügy miatt ugyanis egy, a bíróságokon korábban általánosságban alkalmazott, de valóban szabálytalan eljárást jelentett be. Aminek helyet is adtak klsőbb a legfelsőbb bírói fórumokon. Akzoknál az ügyeknél jelentett ez változást, ahol az ügyben későb olyan bíró vállalt szerepet, akár tanácsvezetőként vagy tagként, aki korbban hivatalból ismerte az ügyet. Például a vádlott(ak) előzetes letartóztatásáról szóló határozatot ő hagyta jóvá/ellenjegyezte. Hiszen elviekben már akkor is meg kellett ismernie az ügyet, úgy viszont már nem ülhetett volna be később a bírói székbe. Így számtalan pert kellett teljesen az elejéről újra kezdeni országszerte, azok akkori állásától függetlenül. E. L. ügyét az elkövetési érték miatt 2 havonta kellett tárgyalni, így az ilyen ügyekhez hasonlóan, a többitől eltérően sűrűbben került sor új határnap/következő tárgyalási időpont kitűzésére is. A fenti döntés miatt viszont akkor azt már nem tehették meg, hogy kitűzik az új időpontot, mert a felsőbb bírói fórumokon arról nem határoztak, mely ügyekre vonatkozik, háény évig kell majd viszamenni is akár. Az országgyűlésen volt a sor, hogy ebben döntsön, s a T. Ház végül később kimondta, hogy a visszamenőleges hatály nem érvényes és a folyamatban lévő ügyeket lehet folytatni. Csakogy sok folyamatban lévő, s azon belül is főként kiemelt ügyre ez már nem hatott, mert ha nem lehetett kitűzni az új tárgyalást, meg kellett állapítani, hogy az érvényben lévő döntés szerint új eljárást kell indítani, előlről kezdeni tárgyalni az ügyet. Így kezdték el teljesen elölről például a pécsi egyetemi veszetegetési ügyet is a Győri Törvényszéken, ami még korábban, 2010 tavaszán robbant ki. A T. Házban a képviselők nem döntöttek ebben az ügyben elég gyorsan. 

 

A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.

A RÉSZLETEK ITT OLVASHATÓK

 

 

Térben és időben nagyon hasonló, de igazi tragédiával végződő ügy történt

 

Dr. E. L. 2006-2010 közt tevékenykedett és volt igazán aktív. A férfi Pécs történelmi belvárosában bérelt irodát, és információink szerint nem egyszer ott bonyolította azokat az üzleteit, amiket fentebb részleteztünk.

Mint írtuk, nem is csak magénszemélyekkel állt dr. E. L. kapcsolatban. Kozármisleny önkormányzata is megbízta akkoriban például azzal, hogy 25 hektáros ipari parkot szeretne kialakítani az autópálya közelében, és ahhoz  földterületekre van szüksége, amelyekért 100 millió forntot áldozna körülbelül (az ipari park azóta megvan). Állítólag azonban a 2007-es testületi döntés után a földtulajdonosok megtudván a tervet, többszörös árat kértek ingatlanjukért.

Völgyesi Gyula, Kozármisleny akkori polgármestere (a jelenlegi polgármester, Bíró Károly akkor jegyző volt, bár abból ügy lett, hogy nem volt ellenjegyezve a pénz kiutalása) ezért tárgyalt arról a pécsi ügyvéddel 2009 nyarán, hogy a Pécs meletti város megbízásából ő vásároljon helyettük, így olcsón telkeket a városnak. A 100 milliós keret 2007-től kezdve elkülönítve rendelkezésre állt a város kasszájában. A pécsi ügyvéd segítségével Kozármisleny 2010 első felében vásárolt is egy területet,  nagyjából 12 millió forintért. Több üzlet nem köttetett. A városvezetés azt nyilatkozta akkor, hogy a nyár végén visszakérték az ügyvéd fendelkezésére bocsátott pénzt, illetve a maradék mintegy 88 milliót, de E. L. haladékot kért, majd később sem fizetett. Emiatt később E. L. és a város perben is álltak.

Az ügyvédi letétekkel trükköző, s némely részleteiben a pilótajátékhoz hasonló módon csaló ügyvéd tehát 2009-2010-ben hivatalosan is dolgozott Kozármislenyben. Kapcsolatban állt a város vezetésével is.

Annak a kisvárosnak a vezetésével, ahol ugyanebben az időszakban egy másik, nagyon hasonló ügy borzolta a kedélyeket. Nem sokkal E. L. önfeljelentését követően, 2010 decemberének végén öngyilkosságot követett el egy helyi üzletasszony. Ő volt az, aki annak idején a saját állítása szerint egy, névtelenséget kérő német milliárdoson keresztül milliókat „vitt” Kozármislenybe, sőt a külföldi üzletember rajta  keresztül uszodát és sporthotelt is ígért a városnak. Aki azonban később visszalépett, pedig még a helyi futballt is támogatta volna. Feleki Attila üzletember, a sportegyesület akkori elnöke, volt kozrmislenyi önkormányzati képviselő később úgy nyilatkozott, hogy a német „milliárdos” soha nem is létezett. Pedig bevallása szerint eleinte még ő is hitt az üzletasszonynak, a futballcsapat ugyanis tényleg kapott szponzori pénzeket, sőt a szálloda tervei is elkészültek.

A hölgyet haléla előtt egy ismeretlen, éppen feleki irodája előtt megtámadta, bántalmazta, pont azt megelőzően, hogy az akkor még ígért és napirenden lévő sporthotel felépítéséhez szükséges összeg javát fel kellett volna mutatni – vagyis az igazság pillanata előtt.

Akkoriban a sorok szerzője a Dunántúli Napló újságírójaként arról értesült, hogy az üzletasszony többeknek is tartozott helyben jelentős összeggel, állítólag összesen több száz millió forinttal. Ügyfeleinek jó befektetést ígért, s az elején egyeseknek fizetett is szép kamatokat, a tőkét azonban már ők sem kapták meg. Minden jel arra mutatott, hogy a hotel és uszoda terve, valamint a német milliárdos meséje amolyan mézesmadzag volt, ami azt szolgálta, hogy a később öngyilkosságot elkövető hölgy minél több helyi bizalmát elnyerje. Nem kizárt ezért, hogy a tartozások miatt lett öngyilkos a német milliárdost „ígérő” helyi üzletasszony.

A két egymáshoz hasonló és több ponton és személyen keresztül kapcsolódó történet ellenére az elhunyt hölgy és E. L. ügye közti kapcsolatot nem sikerült bizonyítani.