Breadcrumbs

2017. május 22., hétfő 18:12

Orbánon, Lázáron múlik, csődöt kell-e jelentenie Pécsnek, vagy mentőövet dobnak a városnak?

Írta:

PÉCS Nem volt még példa arra a rendszerváltás óta, hogy egy olyan nagyváros, megyeszékhely, mint amilyen Pécs, ne tudja elfogadni a zárszámadását, és ezzel gyakorlatilag beálljon a csőd. Márpedig információink szerint Pécsett nagyjából ez a helyzet, s csakis a kormányon múlik, hogy május 30-án lesz-e zárszámadás. A legfrissebb információink szerint az meglesz végül, nem hagyják majd, hogy ilyen blama történjen egy fideszes városban. De nagy böjtje lesz, és szűk esztendők elé nézhet a város, a segítő kezet ugyanis nem ingyen nyújtják majd.

A Szabad Pécs úgy tudja, hogy 100 százalékosan még nem dőlt el Budapesten, hogy Páva Zsolték és Csizi Péterék hóna alá nyúlnak-e. Ugyanakkor a legfrissebb értesülésünk az, hogy a szándék mindenképpen megvan arra Budapesten, hogy ezt a helyzetet elkerüljék, és megint kisegítsék a várost - kormányzati szintről. Bár számos, egymástól független információs forrás erősítette meg a fentieket, van, aki cáfolta az egész értesülést, hivatalosan is.

„Meglesz a zárszámadás, semmi köze a közgyűlés elhalasztásának ahhoz, hogy azzal hogyan állunk, egyéb más fontos napirendeket később tudunk bevinni a közgyűlés elé”– ezt válaszolta ugyanis vasárnap a Szabad Pécs kérdésére Őri László pécsi alpolgármester, akit személyesen kérdeztünk a csődhelyzetről.

A nagyon határozott kijelentés értelmében azt is írhatnánk, hogy „oszoljanak kérem, nincs itt semmi látnivaló”. A jogász végzettségű Őri ráadásul olyat is mondott, hogy

a zárszámadás elfogadása jogi szempontból május 30-án ugyanolyan, mintha május 18-án csütörtökön került volna a testület elé, és szavazták volna meg.

Sőt, mint mondta, még egy nappal hamarabb is elfogadják majd, mint azt az erre vonatkozó törvény előírja mint legkésőbbi dátumot. Ebben egyébként igaza van. 

A zárszámadást május 31-ig kell elfogadni, minden testület a májusi rendes közgyűlési ülésén szavazza meg alap esetben. Ha viszont ez nem történik meg, akkor az nagyjából azt jelenti, hogy beáll a csőd, csakúgy mintha nem kaptak volna fizetést pl. a városházi dolgozók. Egy önkormányzatnál kincstári csődbiztost neveznek ilyenkor ki, és ő felügyeli a kifizetéseket stb. Na, de itt még nem tart Pécs, és Őri alpolgármester szerint nem is fog.

Nem szokás lefújni így a közgyűlést

Az tény, hogy a május 18-ára, múlt csütörtökre kiírt pécsi közgyűlési ülést elhalasztották. A hivatalos indoklás valóban az volt, hogy van még néhány pályázati anyag előkészítés alatt, amit meg kell szavazni májusban.

Csakhogy ezt – ahogyan eddig is hasonló esetekben, több alkalommal – megtehették volna egy későbbi, csak a pályázatok miatt összehívott gyors rendkívüli közgyűlési üléssel. Megtartva előzetesen a rendes közgyűlést, s ott elfogadva a zárszámadást. Őri szerint azonban ennek nem lett volna értelme, mert csupán harmincvalahány előterjesztés volt. Ellenzéki képviselőket is kérdeztünk, kivétel nélkül mind azt mondták, hogy igazából nem tudják ők sem, miért kellett elcsúsztatni másfél héttel későbbre az ülést.

Sok-sok pénzről van szó

A Szabad Pécs azonban úgy tudja, szó sincs arról, hogy ezért halasztottak, hanem valójában azért, mert elég nagy a baj, óriási a hiány, amit nem sikerült időben és kellő mértékben befoltozni. Még úgy is 3,5 milliárd forintot emlegetnek városházi forrásaink, ha megtisztítják az adósságot a városi cégek egymással szembeni adósságaitól. Lapunk pedig arról értesült két másik, szintén megbízható forrásból, hogy a pécsi önkormányzati cégek összes 1 éven túli adóssága és likvid folyószámlahitele elérheti a 11 milliárd forintot. Márpedig ez rém ciki azt köveően néhány évvel, hogy az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát, Pécs második volt országosan a 45 milliárd forintos adósságával ráadásul. Szóval a helyzet tényleg felbőszíthette Orbánékat. 

Nem tudjuk, van-e biztosan összefüggés, de az biztos, hogy Pécsnek tavaly decemberben a kormány nem is dobott milliárdos mentőövet az előző évekhez hasonlóan év végi gyorssegélyként. Úgy tudjuk, emiatt is került közel nagyon ahhoz Pécs, hogy ne tudja elfogadni a zárszámadást, s ahelyett esetlegesen kincstári csődbiztost nevezzenek ki Budapestről Páváék nyakára.

Információink nem hivatalosak ugyan, de mint említettük is, több egymástól független forrásból származnak. Ugyanezektől az emberektől tudjuk azt is, hogy ha végül a kormány megmenti a várost, annak komoly következménye lesz. Forrásaink azt mondták, hogy készül már egy lista, hogy mit kérnek majd a segítségért cserébe. Annak ugyanis ára lesz! Eegyrészt lehet konkrét politikai következménye is. Másrészt állítólag akár olyan konkrét intézkedési csomagot is végre kell, kellhet hajtani majd Pécsnek, amelyet a kormány kér tőlük.

Forrásaink szerint a helyi adóemelés sem kizárt, és egyebek mellett szigorúbb adóbehajtási politikát is elvárhatnak. Állítólag a telek- és/vagy ingatlanadó mértékét is növelhetik 2018-tól. Megjegyezzük: ez utóbbi amúgy egyáltalán nem tűnik reális húzásnak, sőt éppenhogy öngyilkos taktikának a választás évében, hiszen sokan amúgy is háborognak Pécsett az ingatlanadó miatt.

Az év rendőre elment

Az mindenesetre biztos, hogy a közgyűlés elmaradásáról szóló döntést olyannyira az utolsó pillanatban hozták meg, hogy elfelejtették tájékoztatni arról a rendőrséget és az Év pécsi rendőre cím birtokosát. Ő pedig szép ünneplős uniformisban, többedmagával a városházára fáradt csütörtökön, ahol közölték vele, hogy majd 30-án jöjjön vissza, akkor majd átveheti a díját. A hírt egyébként nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni, semmi módon kommentálni a rendőrség.

Nem igyekeztek megcáfolni 

Annál is érdekesebb, és talán túlzás nélkül állíthatjuk, beszédesebb az, hogy a városháza nem válaszolt, sőt semmilyen módon nem reagált múlt csütörtöki megkeresésünkre. Vagyis cáfolni sem cáfolták az értesüléseinket. Egyebek mellett azt kérdeztük, elkészült-e már a pécsi önkormányzat 2016-os működési évére vonatkozó zárszámadás, s ha nem, miért nem. Továbbá, hogy elkészülhet-e május 30-ára. Azt a kérdést is feltettük, igaz-e, hogy ha a pécsi önkormányzat nem kap rendkívüli támogatást, akkor nem fogják tudni a zárszámadást elfogadni, és  jelentősen szűkülhetnek a város lehetőségei, például korlátozhatják azt, mit, mennyit és mire költ az önkormányzat.

Ők nem válaszoltak, Őri László azonban végül annyit mégiscsak elárult a Szabad Pécsnek, hogy valóban tárgyalnak a kormánnyal még támogatásról. A Szabad Pécs úgy tudja, a város ötmilliárd forintot kért Lázáréktól. 

De mi is az a zárszámadás?

A zárszámadás mindig az előző évre vonatkozóan elfogadott költségvetés megvalósítását tartalmazza oly módon, hogy összeveti a tervezett számokat a valóban megvalósult kiadásokkal és bevételekkel. Ez azért van, mert nyilván van egy csomó olyan vis maior esemény, ami (gyakrabban) nem várt kiadást, (ritkábban) bevételt eredményez. 

 Története azonban régre nyúlik vissza, nem újkori bohóság csupán. Először az 1848-as forradalom után rendelkeztek arról törvényi szinten, hogy az országgyűlés hatáskörébe rendeli az állami bevételek kezelését és elköltését. (Előtte ugyanis nem volt rá joga.)

Az ország (jelen esetben az önkormányzat) gazdálkodásának, pénzügyi  bevételeinek és kiadásainak kimutatása a zárszámadás, amit az előző költségvetési év lezárása után készítenek el, és kell elfogadni. Ennek vannak bizonyos tartalmi és formai követelményei is.

 

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91 bekezdése úgy rendelkezik, hogy

helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.”

Mutatjuk, Pécs esetében hol lehet a baj!

avagy esetleg itt (is)