Breadcrumbs

2017. július 03., hétfő 21:52

Újságot vett Mészáros Lőrinc – És akiknek egy fél ország drukkol: Médiahatóság és Versenyhivatal!

Írta:
Újságot vett Mészáros Lőrinc – És akiknek egy fél ország drukkol: Médiahatóság és Versenyhivatal! Fotó: Babos Attila/Szabad Pécs

VÉLEMÉNY Mégis ki az, aki ma már meglepődik bármin is, ami arról szól, hogy Mészáros Lőrinc vett valamit? A milliárdos, vagy milliárdosnak hazudott, a nyilatkozatai alapján mérsékelt képességűnek tűnő férfiemberről egy ország gondolja, mi több, véli tudni, hogy Orbán Viktor strómanja. De ez nem újdonság, önmagában már szóra sem érdemes. A Médiahatóság (NMHH) hallgatásának és a Gazdasági Gyáva Versenyhivatal töketlenkedésének lényegét azonban személyes példámmal tudom bemutatni.

A hír röviden: Mészáros Lőrinc megvásárolta a Nógrád Megyei Hírlapot. Felkapjuk erre ma már a fejünket? Fel! „Hé, csak egyet vett?” Én azonban nem csak emiatt kaptam fel.

A milliárdos üzletember egyben Felcsút polgármestere is. Közszereplő. De nekünk, nekem annál is több, a volt főnököm. Hiszen akárhogyan is tagadta előtte, azért csak kiderült végül, amit mindenki mondott-tudott, hogy ő vette meg a Mediaworks nevű politikai és médiavállalatot.

Az nem számít, ért-e hozzá, sőt, a mostani írás szempontjából az sem számít, miből vette meg. Na és az sem, miből lett egy év alatt plusz 100 milliárdja!

Jelen cikk egyetlen fontos tárgya ugyanis a Médiahatóság és a Gazdasági Versenyhivatal. Illetve az ő buzgó munkálkodásuk a hír kapcsán. Amikor meghallották ugyanis, hogy M. L. már a 193. vagy 194. újságjánál tart, azonnal fogalmazványokat kezdtek gyártani, dühösen az asztalra csaptak, rágyújtottak az erősebbik cigire, és sürgönyöztek Budára. Éltek a rájuk ruházott hatalommal, és durván nekimentek a felcsúti médiamogulnak.

– Már a múltkor is mondtuk, hogy eddig és ne tovább, ugye emlékszel Kispajtás! De te tojtál a fejünkre!

Megragadták hát a fülét, aztán büntetésül a sípot is levágták a kis Lócika foltos-pamacsos úttörő ingéről. És még fenékbe is rúgták enyhén.

Vagy mégsem. A Mészáros Lőrinc nevű állami vállalat így hozzájutott a 193. vagy a 194. lapjához is.

De miért is érzem ezt személyes ügynek?

Mert annak ugyanis, hogy engem, mint egykori Axel Springer-újságírót egy Mediaworks nevű cég vett át munkajogi jogutódként, a fő oka az, hogy az NMHH azt mondta egy messze nem ennyire necces vásárlási-egyesülési szándékra, hogy nem. Illetve: hogy NEM!  De nem ám ukk-mukk-fukk mondta ezt, hanem kb. egy év lassú kínlódás után. Nem engedélyezték azt, hogy a Ringier és az Axel-Springer egyesüljön. Mondván, abból a nászból olyan 64 fogú médiaszörny jönne létre, amelyet nem engedélyezhetnek, mert akkor borul a bili médiaegyensúly. Se jogilag, se jóérzésileg nincs ez rendjén. 

A két cég egyébként Európában ugyan mindenütt egyesült, de igaz, tényleg igaz, hogy másutt kisebb volt a portfóliójuk, itt meg, nálunk nagy.

Na, de bassza meg, nem akkora mint Mészáros Lőrincé, aki a 193. vagy a 194. újságját vásárolta meg most, a 14. megyei napilapját. Az egykori Axel-Springer-lapok mellé ugyanis már korábban megvette a Pannon Lapokat. És ne legyen senkinek kétsége, lesz ez több is!

Mivel jó pár hete a Pofátlanság Élő Szobraként jelentkezett be a Russmediáért másik exfőnökünk, az osztrák “nemes úr”, Heinrich Pecina, akit szintén (ex)strómannak tart és tartott a Mediaworks-vásárlásban minden ember, aki érti és ismeri ezt a piacot. Tudják, ő az, aki állítólag nem volt stróman, és különösen nem volt a Fidesz strómanja, habár ezt beszélték róla, és sok jel miatt ezt gyanítani is lehetett, és aztán végül mégiscsak eladta a Mediaworks-öt a Pénztáros Lőrincnek csúfolt illetőnek. Azt követően nem sokkal, hogy azt mondta, szó sincs ilyesmiről. Na ez az ember akarja most mindenkinek bemagyarázni, hogy ő most a Russmédiát olyan, de olyan nagyon meg akarja venni. Tényleg, szívből, sőt mert imádja a magyarokat, azért!

És, most az teljesen mellékes körülmény, hogy Mészáros Polgármester Úr százkilencvennégy (még egyszer 194 vagy 193) lapja közül hányat lehet a szó klasszikus és jó értelmében újságnak hívni. Itt a kérdés az, hogy vajon meddig lehetne így, könnyedén vásárolgatni.

Hát, mi a jóságos úristen lenne ez a 193-lapos portfólió, ha nem Káeurópa legnagyobb, háromlábú, 128 fogú, csecsemőket reggeliző médiaszörnyetege?! És mégis mi a jó büdös francot csinálnak az NMHH-nál, meg a GVH-nál ilyenkor?

És ez a kérdés még akkor is áll, ha egy bizonyos szempontból tisztességesebb ezt is, meg utána majd a másik öt-hat lapot is a Mészárosnak adni, következmények nélkül, mint csak azért behozni mondjuk két másik arcot, hogy legalább a látszat meglegyen. Attól még az előző kérdés áll, és attól még a cinizmus és az arrogancia csimborasszója, hogy itt már nagyon régen a látszatra sem adnak.