Breadcrumbs

2017. július 31., hétfő 13:48

Akár 250 km/h is lehetett a forgószél sebessége a baranyai gigaviharban

A MAVIR Zrt. tulajdonában lévő Pécs-Ernestinovo I-II. 400 kV-os nemzetközi távvezeték 18. számú tartóoszlopát a viharos szél megsemmisítette A MAVIR Zrt. tulajdonában lévő Pécs-Ernestinovo I-II. 400 kV-os nemzetközi távvezeték 18. számú tartóoszlopát a viharos szél megsemmisítette Fotó: Mácsai Ferenc

Ha így van, az nagy valószínűséggel új országos rekord. Nagyfeszültségű távvezeték tartó oszlopokat hajtott félbe, gyűrt össze és döntött ki a szél. A kár százmilliós.

Hat darab 400 kV-os és tíz darab 132 kV-os tartószerkezet dőlt ki vagy sérült meg Baranyában a hétfő éjszakai vihar során - tudta meg a Szabad Pécs az E.ON-tól. Előbbiek a MAVIR Zrt., utóbbiak az E.ON kezelésében voltak. A kár százmilliós nagyságrendű.

A kérdéseinkre küldött válaszokból kiderül, a tervezés során a szélterhelést a távvezetéki tartószerkezetek (oszlopok) és sodronyok telepítési terepszint magassága határozza meg. Minél nagyobb a terepszint feletti magasság, annál nagyobb szélterhelést vesznek figyelembe a tervezők.

Az országban jelenleg üzemelő nagyfeszültségű távvezetékek túlnyomó többsége esetében ez a méretezési szélsebesség 120 km/h. Összehasonlításként: a három hete Siófok, Szabadi-fürdő, és Balatonaliga térségében pusztító szél legnagyobb sebessége 157 km/h volt. A Magyarsarlós térségében átvonult vihar középpontjában az eddigi feltételezések szerint egy „tornádó” jellegű forgószél volt, melynek „magjában” a szél sebessége elérheti a 250 km/h-t is - vélik az E.ON szakemberei.

A 2013 áprilisa óta érvényben lévő új szabvány – figyelembe véve a megváltozott környezeti és klimatikus viszonyokat – szigorított ezen az előíráson és az eddiginél magasabb szélsebességre írja elő az újonnan telepített oszlopok statikai méretezését - mondja a cég. Magyarán ők is arra készülnek, amit számos kutató előre jelzett: a klímaváltozás következtében szélsőségesebbé válik időjárásunk, az eddiginél gyakoribbak lesznek a heves, nagy széllel, jéggel érkező viharok.

Fogyasztói kiesést ez az üzemzavar közvetlenül nem okozott, egy másik vezetékszakasz ugyanis biztosította az áramellátást.

Az E.ON szerint ritkán fordul elő ilyen kiterjedésű hálózatsérülés, de az utóbbi években tapasztalható szélsőséges időjárási hatások egyre gyakrabban igénybe veszik az elektromos hálózatokat. A Dél-Dunántúlon szélvihar legutóbb 1996-ban okozott oszlopdőléses nagyfeszültségű hálózati üzemzavart.

Rákérdeztünk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, mekkora volt a hazánkban mért legnagyobb szélsebesség, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Annyi bizonyos, hogy 2010-ben a Kab-hegyen megdőlt az országos rekord, akkor 172 km/h-s sebességű szelet mértek.

A vihar egyszerűen összegyűrte, meghajlította a 120 km/h-ás szélre kalibrált acélszerkezetet   Fotók: Mácsai Ferenc

Ez még jól járt, legalább állva maradt    

Ez nem.