Breadcrumbs

2017. április 15., szombat 16:05

Mutyizó Mehmed, fuvolázó Haszan, és az albán maffia

PÉCS Hosszú cikk a hosszú hétvégére. Sztorik, hús-vér figurák. érdekes adatok, meglepő újdonságok a török kori Pécsről. A füvező apa fuvolázó fia, és a nagypapa, Pécs legnagyobb mutyizója. A háttérben pedig a mindent uraló albán maffia a budai keresztapával.

Aki nem akarja végigolvasni, annak a lényeg:

1. Pécs hatalmas városnak számított a török korban.

2. Lakóinak döntő többsége muszlim volt.

3. A kanizsai pasa és a mohácsi bég is inkább itt időzött.

4. Mehmed tevékenységének köszönhetően a ferences templom elvesztette templom jellegét. Le lett nyúlva.

5. Jakováli Haszan a keresztények réme, de közben érzékeny lélek, a misztikus zene rajongója és művelője volt.

Török világ Pécsen címmel tartott előadást múlt csütörtökön a Zsolnay-negyedben Sudár Balázs történész, aki a Pécs monográfia harmadik kötetét írja Varga Szabolcs történésszel együtt. Ha eddig azt képzelted, hogy mindent tudsz Pécs török múltjáról, akkor van egy rossz hírünk. Gondoltad volna például, hogy Memi pasáról nem tudnak a források? De hát akkor kié volt Memi pasa fürdője?

Mint Sudár Balázs élvezetes előadása elején megjegyezte: a törökök amolyan zsánerfigurák Magyarországon. Van ugye a török Mehemed, aki sose látott tehenet, egyesek szerint a törökök a barátaink, mások szerint az ellenségeink. Ennyi. A török vonatkozású településtörténetekből általában hiányzik a kulturális háttér, a középkori török kultúra alapos ismerete. Anélkül viszont nehéz megérteni az akkori világot.

Azon túl, hogy Kádár Tamás válogatott focista beceneve, mi is az a kádi?

A történész rögtön példával támasztotta alá állítását. A török kori méltóságról, a kádiról, az átlagosan tájékozott magyar gyaur kutya annyit tud, hogy bíró volt. De azt már nem, hogy mondjuk a pécsi kádi csak a szandzsák (közigazgatási egység, körzet) muszlimjai felett bíráskodott, így csak néhány várra terjedt ki a hatásköre, mivel muszlimok csak a várakban voltak, a szandzsákon belül Pécsen kívül szinte csak Siklóson és Kaposváron. Ha utánamegyünk, ki is volt ő valójában, rájövünk, hogy számos olyan dolga akadt, aminek köze sem volt a joghoz. Szervezte például a parasztok ingyenmunkáját, vagy hivatalos dokumentumokat állított ki. Valójában ő a polgári vezetője a térségnek. Ha kijött egy parancs a szultántól, hogy mondjuk kardélre kell hányni a keresztény disznókat, szóval hadjárat lesz, akkor a katonaság felkészítése a katonai vezetők dolga volt, a terület előkészítése, a terménytárolás, depópontok kialakítása, a logisztika viszont a kádié. Egyszóval sokkal fontosabb ember volt a kádi, mint azt eddig az Egri csillagokon felnőtt nemzedékek gondolták.

Most Ágoston téri templom, egykor a bőrcserzők mecsetje

A történész elmondta, nehéz sztorikat gyűjteni a hódoltsági városokból. Az akkori magyar területeken ezzel nincs nagy gond, mert maradtak ránk magánlevelek, a török részekről viszont ilyen anyag alig áll rendelkezésünkre. A kádik jegyzőkönyvei segíthetnének, de Magyarországon csak kettő maradt fenn, egyik sem pécsi. Magánlevelezés gyakorlatilag nem volt a török világban. Az elit kultúrája ugyan igen magas színvonalú volt, de a köznapi íráshasználat terén a turbánosok nem alkottak nagyot, és akkor még finoman fogalmaztunk.

Információmorzsákból és a török világ logikáját ismerve lehet összerakni Pécs török kori történetét - hangsúlyozta Sudár Balázs. Tudjuk például, hogy az Ágoston téri templom helyén a bőrcserzők mecsetje állt, egy nem szuper minőségű, de azért elég komoly épület. Egyelőre viszont fogalmunk sincs, hogy mikor épült, azt tudjuk, hogy 1620-ban már megvolt, de ezen kívül semmi információnk nincs róla. Ilyen méretű épület egyébként maximum tíz állt a török Pécsen.

A kanizsai pasának Pécs volt a központ

A budai tartományt 15-17 szandzsák alkotta, a pécsi csak egy volt ezek közül. A 17. században azonban átkerült a kanizsai vilájetbe, ahol az egyik legfontosabbá vált. A mindenkori kanizsai pasa például Pécsen szeretett lenni, a forgalmas Buda-Belgrád út közelében. Kanizsát ott a mocsár közepén (a Dunántúl jelentős része mocsár volt még akkoriban) túl veszélyesnek tarthatták, közel voltak a keresztények. A Dél-Dunántúl valódi központja Pécs maradt, a törökök nem változtatták meg a korábbi struktúrát.

Forrás: Youtube; Forster Múzeumpedagógia

Hatalmas, stabil település, úgy 6000 lakóval

A 16. századból vannak adatok arra vonatkozóan, hogy 1000-1500 harcost tudott kiállítani a szandzsák, ebből következően Pécs úgy 800-1000 katonát volt képes küldeni, ha valami nagyobb balhé tört ki. De mekkora is volt Pécs? Sudár Balázs szerint nagyon stabil település volt, egy 1579-es összeírás 355, egy 100 évvel későbbi 363 házat sorol fel a fallal kerített városban (ma: belváros), pedig közben jó párszor leégett. Összességében 5500-6000 lakosa lehetett Pécsnek, tehát hatalmas városnak számított akkoriban.

“Nem lettem volna akkor pécsi muszlim”

A város török kori történetét három szakaszra osztja Sudár Balázs.

Az első 1543-tól, a törökök érkezésétől 1566-ig, Szigetvár elfoglalásáig tartott. Mozgalmas korszak volt, élet-halál harcot vívtak a helyi muszlimok a keresztény Szigetvárral. “Nem lettem volna akkor itt muszlim”- szögezte le a történész.

1541-ben elfoglalták Budát, viszont ezzel nagyon kibabráltak magukkal a törökök. A birodalom északi csücske és a magyar főváros között ugyanis alig volt török kézen lévő vár, így Eszékről, 200 km-ről kellett etetni a budai efendiket. Nem volt más választásuk, tartományt kellett építeni Buda köré.

Az 1543-as hadjárat ezért indult, Szulejmán védőgyűrűt akart létrehozni Buda körül. El is foglalta Esztergomot, Vácot, Fehérvárt. Az első kör tehát pipa. (Keletről nem várt támadást, János Zsigmond haver volt.) A következő feladat: el kellett foglalni egy csomó várat Baranyában, mégpedig azért, hogy az eszéki híd védve legyen. A Dráva, és főleg az azt övező mocsarak miatt az eszéki híd stratégiai jelentősége hatalmas volt, az jelentette a köldökzsinórt Buda felé. A magyarok folyamatosan és agresszívan portyáztak, Budára nem lehetett csak úgy felugrani, kizárólag katonai vállalkozás révén, az pedig az eszéki híd nélkül lehetetlen volt. 1543-ban tehát az eszéki hídnak egy hídfőt hoztak létre, ezért került akkor török kézre többek között Pécs is. Szimbolikus okból (mohácsi diadal) a bég székhelye Mohács lett, de ott nem volt vár, így a mohácsi bég Pécsen székelt.

Az albán maffia és a Szigetvár probléma

Akkoriban Jahjapasazáde Mehmed és családja uralta a tartományt. Albánok voltak, és tulajdonképpen családi vállalkozásként működtek. Mehmed rokonát, Kászimot helyezte Pécsre, testvére Fehérváron bégeskedett. Baranya után a tolnai várrendszer volt a következő célpont. Szigetvár azért húzta viszonylag sokáig, mert Buda felé fontosabb volt “kitakarítani”. 1545 őszén ezek a várak is a padisah fennhatósága alá kerültek.

Na, de most már tényleg a szívós és erős Szigetvár felé fordult a törökök figyelme, hiszen rengeteg bosszúságot okoztak nekik a várból kitörő portyázók. Ellenük a legjobb stratégia az volt, ha a környező várakat szépen elfoglalják, és gyűrűbe zárják a mocsarakkal, vizekkel körülölelt, nehezen megközelíthető Szigetet. Akkor már Dervis bég volt az úr Pécsen, persze ő is Jahja-rokon. Építettek egy palánkvárat Szentlőrincen, Görösgálon (Szigetvár mögött, ami elképesztő teljesítmény). Viszont napi szinten nem nagyon tudtak mit csinálni a nem nyugvó szigetvári vitézekkel. Nem volt más hátra, mint a regionális összefogás.

Horváth Márkóék nagyon kihúzták a gyufát

Az 1555-ös hadjáratban szinte az egész hódoltság - összesen 12 szandzsákbég - részt vett. Elfoglalták Kaposvárt, Babócsát, de mire megérkeztek Szigetvár alá, kifulladtak, otthagyták. Viszont kész volt a gyűrű, körbefogták Horváth Márkot, az akkori kapitányt. A következő évben újra hadsereg indult a vár ellen. De a magyarok tudták, mi jön, felkészültek, ráadásul Kanizsa tájékán összegyűlt egy Habsburg-magyar sereg, ami megindult Babócsa ellen. Ali, a fővezér otthagyta Szigetvárt, hogy Babócsát védje, de mire, visszament, Szigetvárt már bukta. Keresztény ellentámadás indult, ami elképesztő sikerrel zárult, az 1543-as szintre vetették vissza a törököt (visszanyomták a Dunához). Kaposvárt aztán hamar visszafoglalták a muszlimok, pik-pakk visszaépítettek mindent. Viszont Szigetvár kicsit fellélegezhetett.

Szegény Dervis bég megbukott a fiaskó miatt, az őt követő pécsi török katonai vezetők közül egyik sem volt elég erős, hogy felülkerekedjen a keresztényeken, Szigetvár egyre erősebb lett és agresszíven védte a környéket, részben katonai okok, részben az adózás miatt.

1560-ban a törökök Mohácson palánkvárat kezdtek el építeni, a cél a dunai hadi út védelme volt. Tele volt katonával a vidék, féltek, hogy a magyarok lerombolják az erődítményt. Ez is azt mutatja, hogy elvesztették a kezdeményezést, és védekező palánkokat kellett építeniük a keresztény offenzíva miatt.

Szulejmánnak kellett jönnie, mert bénáztak a bégek

Pécs második török kori korszaka 1566-tól 1600-ig tartott - véli Sudár Balázs. Ennek az időszaknak a kezdetén szerinte végveszélyben voltak a muszlimok. A keresztények például egy alkalommal betörtek Pécsre, ekkor égett le a Szent Bertalan templom, aminek helyén, a mai Széchenyi téren aztán felépült Gázi Kászim dzsámija. Ekkor a szigetváriak ágyúkat zsákmányoltak Pécsről, ami egyértelműen mutatja, mekkora bajban voltak a törökök. Azért ágyúkat nem lehetett akkoriban csak úgy elcsórni.

 

De jött Szulejmán. A szultánnak kellett a barbár északra utaznia, mert nem tudták megoldani a helyiek a problémát. Muszáj volt elfoglalni Szigetvárt, hogy Pécset meg tudják tartani. Bármilyen furcsa, de ez egy védekező hódítás volt - mondta a történész. A híres ostrom után a szigetvári bégek vették át a kezdeményezést a Dél-Dunántúlon. Pécs kezd hátországi várossá válni, arrébb, Szigetvárnál lesz a frontvonal, de azért egy darabig még nyakig benne voltak a dolgok sűrűjében.

Mi a fenéért ostromolta meg Zrínyi Miklós Pécset?

1600-1686. A harmadik időszak. Kanizsa elfoglalása (1600) hozza meg Pécsnek a védett pozíciót, létrejön a kanizsai vilajet (négy szandzsák), amelyben Pécs a legfontosabb. Vezető szerepe lesz, polgárvárossá válik, nyugodt fejlődésnek indul.

Érdekes eseménye volt a török kori Pécsnek az 1664-es ostrom. Zrínyi Miklós költő és hadvezér téli hadjárata során 11-12 napig lövette, elfoglalta, majd rommá égette Pécset, aztán az eszéki hidat is, ami a fent leírtak miatt jelentős hadi tett volt.

A történész szerint elsőre nehéz megérteni, miért pazarolt ennyi időt Zrínyi Pécsre, ami hadászatilag nem volt értelmezhető célpont. (Elfoglalása esetén sem lehetett volna megtartani.) Hogy megértsük, ismerni kell a török hadi szervezés természetét. Az keresztény hadjáratok alapélménye volt, hogy a katonák ellátása egy idő után elakadt, és éhezni kezdtek. A török sereg soha nem éhezett, mivel egy hadjáratot mindig hosszas előkészület előzött meg. A sereg útvonalán élelmiszert halmoztak fel. Pécset pontosan ezért égette fel Zrínyi. Mert depóváros volt, tele nem csak törökkel, de az éppen zajló Habsburg-török háború miatt gabonával is.

Sudár Balázs szerint hiányoznak a hús-vér figurák a várostörténetekből. Ezért próbált meg néhány ilyet “összerakni” azokból a bizonyos információmorzsákból.

Fake news from Evlia Cselebi

Evlia Cselebi, a híres török utazó szerint amikor Memi bég 1543-ban bevette a várost, a szigeti kapunál lévő ferences templom pincéjében ötven muszlim gyerekrabot talált. Ezen annyira felhúzta magát, hogy felkoncolta az összes papot, és dzsámit csinált a templomból. A templom melletti ismert fürdőt is Meminek építették - így tudtuk eddig. Ez azonban csak egy legenda. Sudár Balázs azt mondja, a forrásokban Memi nevű személyről egyáltalán nincs szó, biztosan nem ő vette be Pécset. Fennmaradtak török defterek, azaz összeírások. Egy 1543 utáni defterben benne van a ferences templom, így az 1543-as Memi-féle muszlimgyerekes sztori, fájdalom, de megdőlt. Az 1579-es összeírásban már megvolt a dzsámi. Egy dzsámi - magyarázta a történész - nem magában állt, mindig volt mögötte egy vallási alapítvány, mivel nem az állam hozta létre az imahelyeket vagy például az iskolákat, fürdőket, hanem magánszemélyek. A török civil társadalom alulról építkezett, illetve magán alapon, viszont például semmiféle önkormányzatiság nem létezett, a kádi a felsőség embere volt, a felsőbb akarat végrehajtója. Sudár Balázs szerint nincs nyoma Memi bég alapítványának, míg például Kászim pasáénak igen. Van viszont egy Mehmed bég féle alapítványi kör: földek, boltok, bérbeadandó házak. A Memi a Mehmed becéző formulája. A történész gyanúja az, hogy Mehmed egyenlő Memi béggel.

Mutyizó Mehmed és az ő első milliója

Hogy ki volt ő? Pécs egyik összeírója. Az összeírás akkoriban rendkívül fontos felmérés volt, ez alapján vetettek ki adókat és szervezték a szandzsák működését. Benne volt egyébként Thury György, a legendás várkapitány és rettegett bajvívó tőrbe csalásában és megölésében is, ami jelentős diplomáciai bonyodalmat okozott a Habsburgok és a porta között. Pénzügyi manőverező volt, adót hajtott be, összeírásokat csináltatott. Később pécsi bég lett. Sudár Balázs kutatásai szerint Mehmed szandzsákbég hatalmasat szakított a környék összeírásán, lenyúlta a ferences templomot, megcsinálta belőle a dzsámit. Később leszármazottait Memibegovicsoknak nevezték (ami származásukra is egyértelműen utal), a család végigélte Pécs történetét, a város legjelentősebb muszlim famíliája lett. Hogy az első milliójuk egy jelentős mutyiból származott? Nem ők voltak az elsők és az utolsók.

A pécsi dzsámiépítő kegyetlen harcos és érzékeny lelkű zenész

Mehmed unokája Jakováli Haszan volt, a kisebbik pécsi dzsámi alapítója. Papája, Ibrahim a boszniai határvidéken és Dalmáciában szolgált. Ragadványneve a “részeges” volt, de valószínűleg nem alkoholt ivott, hanem füvezett - véli a történész. Gyerekei neve: Ali, Haszan, Hüszejn, Arszlán. Ez Sudár Balázs szerint a négy név egy jelrendszer része, ami vallási nézeteire utal. A szívós török minden jel szerint bektasi volt. A bektasi az iszlám egy irányzata, Idrisz baba (türbéje a gyemekkórháznál áll), bektasi volt. Jakováliéknak valószínűleg Idrisz baba kultuszához is közük lehet. Jakováli Haszan karrierje nem mindennapi: a törökök által trónra ültetett Bethlen Gáborral harcolt, rabolt, fosztogatott a környéken, talán a zsákmányból alapította meg a dzsámit.

Nagyvárad ostrománál a török tüzérséget ő irányította és közben énekelgetett, el is nevezték Jentür Haszan pasának. A jentür (tátiti kb.) az oszmán klasszikus zene legmagasabb szintjére utal, amit a misztikus Mevlevi dervisek fejlesztettek tökélyre. Török forrásokból kiderül, hogy dzsámiépítőnk fuvolázni is tudott, nem is akárhogyan, Evlia Cselebi ötös fuvolás toplistájára Jakováli Haszan pasát is feltette. Magyar szempontból tehát maga volt az ördög, de közben egy érzékeny, misztikus zenész lélek lehetett.