Breadcrumbs

2017. augusztus 11., péntek 09:51

Csak a védendő fajokat nem védi az új erdőtörvény

A fokozottan védett parlagi sas eszmei értéke egymillió forint A fokozottan védett parlagi sas eszmei értéke egymillió forint Fotó: MME/Máté Bence

Szeptember elsején életbe lép a törvénymódosítás, amely a súlyos károkat okozhat a madárvilágban (is).

Az utolsó pillanatban csempésztek be a jogalkotók egy olyan elemet az erdőtörvény módosításába, amely kihatással lehet a fokozottan védett erdei madárfajok költésére. A parlagi sas esetében például korábban a fészek 100 méter sugarú körzetében nem lehetett fakitermelést végezni, a költési időszakban pedig 300-600 méter sugarú kör volt az a zóna, ahol tilos az erdészeti tevékenység - most ez mindössze 50 és 100 méterre csökkenne.

- Ez az előírás súlyos csapás a ragadozó madarak védelmére, az eddig elért eredményeink néhány év alatt kárba veszhetnek. Ha az új előírást vesszük figyelembe, aligha lesz sikeres sasköltés Magyarországon, de a többi faj esetében sem lehetnek illúzióink - adott hangot aggodalmának a Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Csoportja.

Hazánkban a parlagi sas fokozottan védett, a legmagasabb - 1.000.000 forint - természetvédelmi értékű kategóriába tartozik. A magyar Vörös Könyv szerint a kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett faj. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint az úgynevezett védelemtől függő fajok kategóriájába tartozik. Szinte minden országban csökken a fészkelő párok száma, ezért a védelem eredményeként nálunk bekövetkezett lassú állománynövekedésnek különleges jelentősége van. 

 

A módosítások csak gazdasági érdekeket szolgálnak ki

Az erdőtörvény módosítása több sebből vérzik, ezért a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közös sajtóközleményt adott ki: szerintük komoly visszalépés történik a természetvédelemben.

A közlemény szövege szerint az erdőtörvény legfontosabb szerepe, hogy az erdőgazdálkodást a fenntarthatóság érdekében megfelelő keretek között tartsa, illetve biztosítsa az erdők védelmét a különféle veszélyeztetésekkel szemben, mint az inváziós növény és állatfajok térhódítása, vagy az éghajlatváltozás. A jelenleg hatályos, 2009-es erdőtörvény egy jól felépített koncepció mentén számos előrelépést mutatott fel úgy, hogy a közérdekű korlátozások hagyományos rendszere, az erdőgazdálkodók alapvető köztelezettségei is megmaradtak. 

A jelenlegi tervezetben azonban a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható.

„A módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen" – mutatott rá Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

A korlátok lebontása mellett a módosítási tervezet az erdők védelmi és közjóléti funkcióit is gyengíti. „Az állami erdőterületen részlegesen előírt folyamatos erdőborítás kötelezettsége a módosítás szerint lecsökken, ismét nagyobb teret adva a tarvágásnak. További figyelmet érdemel, hogy a tervezet szerint a folyamatos erdőborítást kisméretű tarvágásokkal (ún. átmeneti üzemmód) is biztosítani lehet majd, ami alapvető szakmai ellentmondást teremt a célok és a megvalósítás módja között. A káros hatást tovább erősíti, hogy az árvízvédelmi illetve honvédelmi rendeltetések még védett területeken is prioritást kapnak” - tette hozzá a szakértő.