Nem csökken idén a Pécsi Nemzeti Színház önkormányzati támogatása, a tavalyi évhez hasonlóan idén is 317 milliós működési támogatást kap a PNSZ – ezt a pécsi önkormányzat által fenntartott lap írta meg. A fideszes Pécs Aktuál “válaszul” őrjöngő cikket írt arról, hogy a pécsi alpolgármester beblöffölhetett 47 milliós városi támogatást, mert az szerintük nem létező pénz. Ellenben a Szabad Pécs dupla bizonyítékot tud arra mondani, hogy Bognár Szilvia igazat mondott, persze érdemes a másik felet is megkérdezni, ha valaki cikket ír. Ettől azonban, sajnos, a Pécsi Nemzetinél még nem lehetnek teljesen nyugodtak. Elmondjuk, miért nem.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Nem csökken idén a Pécsi Nemzeti Színház önkormányzati támogatása, a tavalyi évhez hasonlóan idén is 317 milliós működési támogatást kap a PNSZ – ezt a pécsi önkormányzat által fenntartott kommunikációs cég üzemeltette online újság, a Pécsma.hu írta meg szerdán este.
Nem sokkal azelőtt, hogy a Szabad Pécs is publikálta volna ebben a témában írt cikkét, amelyet hétfő este óta készít elő. Többször is beszéltünk ugyanis azóta mind Rázga Miklóssal, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával, mind a pécsi városvezetéssel, elsősorban Bognár Szilvia kultúráért felelős pécsi alpolgármesterrel. De kerestünk más nagy vidéki színházakat is.
A lényeg azonban az, hogy a Pécsi Nemzeti Színház idei évre vonatkozó pécsi önkormányzati támogatása előirányzottan 270 millió forint, amit a tartalékkeretből további 47 millió forinttal kívánnak kiegészíteni.
Megérkezett a minisztériumi szerződéstervezet, 317 milliós pécsi önkormányzati támogatási összeggel
Olyannyira kívánják azonban ezt a kiegészítést, hogy az nem pusztán ígéret, hanem nagyon komolyan vehető, tervezhető összeg.
Már csak azért is, mert mint azt a Szabad Pécs szerdán este megtudta, hogy szerdán megérkezett az EMMI-ből, illetve a Fekete Péter vezette államtitkárságról az a szerződéstervezet, amely a város és a minisztérium közti közös színházi fenntartást rögzíti. És amelybe már a minisztérium is azt foglalta bele, hogy Pécs idén 317 millió forintot biztosít a PNSZ-nek.
Ez azért elég komoly érv és bizonyíték arra, hogy Bognár Szilvia nagyon is komolyan beszélt, nem blöffölt és nem légből kapott adatot mondott.
A Pécsma cikkének megjelenése után nem sokkal ugyanis a kormányzati hirdetésekkel gyakorlatilag szinte a kezdetek óta kitömött fideszes Pécs Aktuál “válaszul” őrjöngő cikket írt. Arról, hogy a pécsi alpolgármester szerintük (amolyan kártyás szlenget használva) “beblöffölhetett” 47 milliós városi támogatást – mert az szerintük nem létező pénz.
A fideszes lap újabb cikke, sajnos, azt a gyanút erősíti velük kapcsolatban, hogy úgy érezhetik, “negatív” cikkel kell lereagálniuk az új (nem fideszes) városvezetés pozitív vagy pozitívnak szánt üzeneteit.
A lap, a Pécs Aktuál „kreatívja”, a politikai cikkek készítője Páva Zsolt kampányfőnöke, majd tanácsadója volt korábban, és a fideszes érában sokáig különböző tanácsadói szerződéseket kapott Pécsett, plusz vezette a városi kommunikációs céget is. Nem mellesleg számos fideszes újságnál és tévénél dolgozott, s jelenleg is egy online KESMA-lap főszerkesztője, Szegeden. Míg az online hírmagazint kiadó cég tulajdonosát Fideszhez közeli (immáron pécsi) médiaszakembernek tartják, aki több pécsi rádió indulásában és/vagy működtetésében, illetve más helyi médiafelületek sikerében is érdekelt volt valami módon, még ha esetleg papíron nem is ő volt a tulajdonos. Frissítve: 8.10h
Jogos kérdések
Persze, ettől még jogos az az esetleges olvasói kérdés, hogy ok, de akkor miért is így kellett ezt beterveznie Pécsnek? Miért nem lehetett 317 millió forintot elfogadni? És mennyire biztos ez, ha tartalékkeret?
Utóbbira a válasz az, hogy a COVID-válság miatt és egy esetleges második hullám miatt nem csak ezt a tételt, hanem bármi mást sem lehet teljesen biztosra venni, és nem csak Pécsett. De normál helyzetben is lehetséges évközbeni változtatás, “le- és felfelé” módosítva is. Mindezeken túl azonban biztosra vehető.
Elmúlttízév
Bognár Szilvia a Szabad Pécsnek azt mondta, hogy azért nem tudták más, nagyobb összeggel elfogadni a PNSZ költségvetését, mert Pécs nyakán 8,5 milliárd forint, a szerződés szerint még az idén visszafizetendő kölcsön maradt az előző városvezetéstől öröklötten.
És azt is megörökölték, hogy nagyon szoros államkincstári felügyelet mellett tudnak gazdálkodni – ami amúgy egyébként korántsem olyan óriási nagy baj.
Márpedig ennek a része az is, hogy a tavalyi költségvetési összegekhez képest semmit sem, avagy csak minimális pluszt engedélyeztek az idei költségvetés elfogadásakor a kincstár szakemberei.
Így például a PNSZ-nél is úgy volt, hogy a tavalyi eredeti költségvetési előirányzott összeget, 250 millió forintot építhetnek csak be a 2020-as büdzsébe – ám Bognár Szilviának kulturáért felelős alpolgármesterként sikerült elérnie, hogy eleve 20 millió plusszal indítsanak, azaz így lett végül 270 millió az előirányzott összeg, és azt is, hogy a költségvetési tartalékkeret tervezésénél számoljanak a PNSZ-szel is, a 317 millióhoz hiányzó 47 millióval. És ez megtörtént, közölte Bognár Szilvia.
Elmondták a színigazgatónak is – Az előző pécsi vezetés idején, a fideszes érában még nagyobb évközi ráemelés volt
Sőt, ez a terv olyannyira „beépült”, hogy Bognár Szilvia erről tájékoztatta is Rázga Miklóst, megígérve neki, hogy el fogja érni a 317 milliós támogatást, mert tudja, hogy ez az összeg mennyire fontos a színháznak. Rázga Miklós erről tehát tudott, sőt ezt nem is tagadta aztán a Szabad Pécsnek.
Bognár Szilvia azon nyilatkozatát is megerősítette ráadásul a direktor, hogy már tavaly is, a fideszes vezetés alatt is a tartalékból (de legalábbis év közbeni szavazással, ráemeléssel) kaptak plusz 67 millió forintot működésre a pécsi önkormányzattól.
Amit vehetünk újabb bizonyítéknak (több más pécsi önkormányzati cég év közbeni megszavazott plusz pénzéhez hasonlóan az elmúlt évekből) arra, hogy korántsem elképzelhetetlen, sőt bevett dolog, hogy év közben módosítják felfelé önkormányzati cégek, a város által fenntartottt intézmények működési támogatását.
A politikai buborékon túli híreket ígérő, de az új pécsi vezetést folyamatosan támadó (ugyanakkor szép, kövér állami hirdetésekkel teletűzdelt) Pécs Aktuál mindenesetre belerúgott egyet az alpolgármesterbe, mondván szerintük a “saját lapjában” szólalt meg, és szerintük blöffölhetett. Arról nem szóltak, hogy megkeresték volna, és arról sem, miért nem érdeklődtek az önkormányzati támogatásról az önkormányzatnál.
A Pécs Aktuál ugyanakkor a pécsi színházi ügyekről, Rázga Miklóst megszólaltatva hétfőn este is írt már egy cikket, jóval korrektebbet és izgalmasabbat, mert abban egy érdekes részt is említettek: azt, hogy a tao-kiegészítő támogatás egy az egyben kiesik Pécsről, a Pécsi Nemzeti Színház büdzséjéből, márpedig az 160 milliós tétel volt a tavalyi évben. Ezt már akkor is Rázga Miklós mondta el, nyilatkozta le nekik.
Az más kérdés, hogy azt követően nem sokkal írták meg cikküket, majd egy újabb hasonlót, hogy a pécsi vezetés bejelentette, hogy sikerült megállapodniuk a kulturális kormányzattal a Pécsi Nemzeti Színház támogatásáról (sőt, a támogatás ötéves ütemezéséről). Illetve arról, hogy a ZSÖK is pécsi önkormányzati kézben marad, habár erre vonatkozóan voltak más kormányzati/kulturális kormányzati elképzelések.
De jó is lenne
Például az, hogy de jó is lenne, ha az államé/minisztériumé lenne a ZSÖK. Kis kitérő: ez a hirtelen jött kormányzati ötlet a tavaly őszi helyi választási zakó után jött friss elképzelés, amit, még ha amolyan szoft módon is, de Hoppál Péter és a helyi fideszesek támogattak. Péterffyék viszont ezt úgy fordították le, hogy nem a pécsiek érdekeit nézték a fideszesek.
A Fideszen túli világot érintő, a jelen helyzetben eredménynek és pozitív fejleménynek ható hír azonnali támadása a propagandagépezet által teljesen bevett gyakorlat ma már sajnos az orbánista médiában.
Akár úgy is, hogy mondvacsinált ügyeket vesznek elő, akár csúsztatással, akár konkrét hazugásoggal, sokkal ritkább (de jóval szerencsésebb) esetben tények felsorakoztatásával, netán jogos kérdések felvetésével.
E szempontból, mondjuk, a Pécs Aktuál időrendben korábbi, idézett cikke, mint már említettük, inkább az utóbbi kategória. Hiszen a tao-kiegészítés elmaradásáról beszélnek, ami egy valós probléma, és Rázga Miklós véleményének helyt adva vetődik mindez fel.
lletve a (tavalyihoz képest) csökkenő önkormányzati támogatásról is regélnek még. Említik, hogy a pécsi önkormányzat csökkentette a támogatást (most az mindegy is, hogy nem csökkentik). Merthogy nincs említve viszont az sem, hogy korábban (pl. 2018-ban) is ennyi volt az összeg, mint az előirányzott, 270 millió. És az sincs, hogy amúgy milyen helyzetben van a város a fideszes vezetés örökségének és a kormányzati intézkedéseknek “köszönhetően”. Ahogyan az sincs, hogy évközi ráemeléssel jött össze a PNSZ-nek 2019-ben is a 317 milliós önkormányzati támogatás, nem ennyi szerepelt eredetileg a büdzsében.
Rázga Miklós nem indul az igazgatói székért
Lapunk több órával a Pécs Aktuál hétfői, idézett cikke előtt kereste hivatalos csatornán, írásban Rázga Miklóst.
Mi akkor még csak azért írtunk, hogy megtudjuk, igaz-e az az értesülésünk, hogy nem kíván indulni újra a színházigazgatói posztért.
A levelünk azonban mindaddig nem jutott el a 2010-et követően kinevezett színházigazgatóhoz, így csak ezt követően, már telefonos megkeresésünkre erősítette meg lapunknak is azt a hírt, amit a Fidesz-közeli lapnak is elmondott: hogy valóban nem indul el a pécsi színház igazgatói pályázatán.
Magyarul egészen biztos, hogy új igazgatója lesz jövő márciustól a Pécsi Nemzetinek (amennyiben sikerül az első körben kiválasztani őt).
Rázga, bevallása szerint a megismert, biztosra vehető pénzügyi keret miatt nem óhajtott újra színidirektor lenni
Az a hír egyébként, hogy Rázga Miklós nem kíván elindulni az igazgatói kiíráson, mint kiderült, elsőként a Dunántúli Napló nyomtatott kiadásában jelent meg, még a múlt hét közepén, a színházi társulati ülésen tartott igazgatói bejelentés után. Rázga Miklós a társulattal közölte elsőként hivatalosan a döntését.
Rázga Miklós a Szabad Pécsnek is azt mondta, hogy azért nem indul el, azért döntött így, mert a pécsi önkormányzat portáljára felkerült pályázati kiírásban már szerepelt az, hogy kb. mennyi pénzből is kellene működtetni a teátrumot. Pontosabban: hogy a tavalyinál összességében kevesebb állami+önkormányzati pénzt kapna a teátrum, mivel az állam elviekben – jelen értesülés alapján – nem ad többet a tavalyi összegnél, a pécsi önkormányzati támogatás pedig, így tudja, kevesebb lesz a tavalyinál, 47 millió forinttal (317 millió forint helyett 270 millió).
A kulturális tao egy ideig nagy segítség volt a színházaknak, de megszüntették, kivezették. Tavaly azonban, minisztériumi forrásból (de külön, “másik” “zsebből”, azaz nem a működésra szóló kalapból), pályázat útján kaphattak a teátrumok ún. tao-kiegészítést. Ez az összeg volt a PNSZ-nek 2019-ben 160 millió forint.
Rázga lapunknak is azt mondta, hogy 207 millióval kevesebb a támogatás (ez jelent meg a Pécs Aktuálon is, majd másutt is), holott ebből a szempontból 220 millió forint lett volna a mínusz, ez lett volna a korrekt összeg.
Merthogy 160 millió forint volt a minisztériumi pályázaton elnyert tao-kiegészítése a PNSZ-nek, 47 millióval ad kevesebbet az önkormányzat (kizárólag az előirányzatot nézve, és a szerdi hírt figyelmen kívül hagyva), és egyéb, szintén minisztériumi ún. tematikus pályázatokon is kevesebbet kapott a pécsi teátrum az idén, mint tavaly – 65 millió helyett 52 milliót. Azaz itt is van még 13 millió forint mínusz.
Abba a lehetősségbe bele sem gondolunk, hogy a “buborékon túli” Pécs Aktuál a 13 milliós mínuszt esetleg azért nem írta bele, mert az, méghozzá széles körben egyfajta kormányzati elvonásként lenne értelmezhető.
Ha viszont a fentiek értelmében levesszük mindebből a 47 milliót, amit a gyakorlatban kifizethetnek tényleg, akkor is marad még 173 millió forint, amit kellene pótolni.
És itt most a jegybevételekről még nem is beszéltünk. Márpedig abban is nagyon komoly elmaradás lehet idén. Vagyis azért a jó hírek mellett is van miért aggódni a PNSZ-nél.
Mindenki más gyevi bíró lenne?
Rázga Miklós nyilatkozatának fontos eleme, hogy a pécsivel ellentétben a többi nagy, vidéki, nemzeti minősítésű teátrum nem a tavalyi állami támogatást kapta meg (mint Pécs), hanem annál jóval többet.
Merthogy akkora éves támogatást kaptak mások idénre, ami önmagában kiadja a tavalyi állami működési támogatást ÉS a tavalyi tao-pótló, kiegészítő támogatás összegét.
Magyarán ebben az esetben, látszólag legalábbis semmiképpen sem lehet (lehetne/lehetett volna) túl nagy sikerként kommunikálni Pécs vezetése részéről, hogy miután utolsóként sikerült megállapodni a kulturális kormányzattal, azaz az EMMI-vel és azon belül Fekete Péter államtitkárságával a PNSZ minisztériumi-önkormányzati közös működtetéséről, csupán a tavalyi minisztériumi összeget kapja meg a pécsi színház, a többiekkel, azaz több más nagy vidéki színházzal ellentétben. Amelyeknek a “sima” idei állami támogatásába beépült a tavalyi tao-pótló rész is. Pécsnél azonban nem, Pécsnek nem jut egy forint sem ebből ezen a jogcímen. És azért még meg is kell harcolni, pályázni, elviekben másokkal versengve, akik most nagy állami emelést kaptak.
Mindeddig mindenesetre nem írták ki a tao-kiegészítő támogatásra a pályázatot, sőt: a Szabad Pécs úgy tudja, hogy nem is fogják. (Persze, ha mégis kiírnák, akkor azon nyilvánvalóan elindulna az összes többi színház is, azok is akiknek már biztosan a zsebében van a tavalyi jelentős minisztériumi támogatás is.)
Ez mindenesetre kulcsfontosságú részlet a PNSZ-ügyben: az, hogy a tao-pénzt megkapták-e valóban mások, a „sima” támogatás részeként, és ha Pécs nem, akkor miért nem. Mindez arra is rávilágíthat, hogy mennyire tárgyalt jól a pécsi vezetés a színház ügyében, vagy mennyire nem.
A Pécs Aktuál időben frissebb cikke szerint (természetesen) nem jól tárgyaltak.
Rázga Miklós a Szabad Pécs kérdésére azt mondta, hogy ő még korábban jelezte azt az új pécsi vezetésnek, hogy nem írták ki a tao-pótló támogatásra szóló pályázatot, ami viszont igen nagy érvágás. Majd azt is, hogy más színházak viszont jóval több pénzt kaptak tavaly, megkaphatták a kieső tao-pótlót is. (Ennek fényében számunkra elképzelhetetlen volt, hogy ne tárgyaljanak erről a pécsiek, mindenesetre rákérdeztünk.)
200 dolgozó, kb. 200 család
Azt is hangsúlyozta a pécsi színigazgató, hogy már csak azért sem akart ezt követően elindulni a pályázati kiíráson, mert a munkatársainak a nagy többsége már így is (azaz a tavalyi büdzsét alapul véve is) túlságosan alacsony bért visz haza, miközben egy-egy ember a legtöbb poszton sokkal több munkát végez, mert a pécsi egy, a többi nagy vidéki színházhoz képest létszámában kicsi, de jól szervezett színház. Ők mindannyian munkavállalók, nem szerveztek ki részlegeket, nem vállalkozók a színészek stb., és 200 dolgozóért és családért is felelős a színház vezetője.
Rázga Miklóst arról is megkérdeztük, amit szűk szakmai körből hallottunk, hogy behívták a minisztériumba (nyilván, egy ilyen ügy, ha volt is valóban, sohasem lesz hivatalos, feljegyzett esemény), hogy szóljanak neki, hogy nem fogják támogatni a pályázatát, ezért jobban teszi, ha nem indul. Rázga Miklós azonban ezt az értesülést nagyon határozottan, kategorikusan cáfolta.
A PNSZ sorsa szempontjából (és napok óta ezt gondoljuk) szerintünk az egyik legfontosabb annak tisztázása, hogy a többi vidéki teátrum megkapta-e valóban a tavalyi tao-pótlót is a tavalyi állami támogatás mellé idénre, vagy sem. És ha igen, akkor ezt hogyan értékeli a kulturális ügyekért felelős pécsi alpolgármester, Bognár Szilvia, és milyen esélyt lát arra, hogy ez a pénz a Pécsi Nemzeti esetében se vesszen el.
Megkerestük hát hétfőn este az alpolgármestert, aki szerda délután válaszolt kérdéseinkre.
Nem kaptunk ugyanakkor tegnap délelőtt óta választ még a kérdéseinkre sem a debreceni, sem a győri, sem a miskolci, sem a szegedi színházaktól, amelyektől mind megkérdeztük, hogy mennyi állami és helyi forráshoz és tao-kiegészítéshez jutottak tavaly és mennyi állami és önkormányzati támogatást kapnak az idén.
Jelentősen nőtt másutt az állami támogatás, de a(z) (eleve sok esetben magasabbról induló) helyi önkormányzati támogatás is
Bognár Szilvia megkeresésünkre azt írta, hogy két olyan ellenzéki vidéki várossal is egyeztetett, ahol színház is működik.
Nekik speciel valóban emelkedett az állami támogatásuk vagy a tavalyi tao-pótló összegével, vagy ahhoz közeli összeggel, de ennek fejében ezek a városok is jelentősen emelték (több tízmillió forinttal) az önkormányzati támogatásukat és/vagy más kulturális cégük kevesebb állami támogatást kapott.
A jelenlegi kulturális kormányzat elképzelése ugyanis az, hogy az állami és önkormányzati támogatások kiegyenlítődnek, azaz utóbbi eléri az előbbit.
Pécsett, a kultúra városában ez, bizonyos kulturális attrakciók esetében, sajnos, egyelőre továbbra is elképzelhetetlen, fogalmazott Bognár Szilvia – emiatt született 2016-ban az a megegyezés, amit a Modern Városok program keretében kötött a korábbi városvezetés, így biztosítva ZSÖK és részei, a Zsolnay-negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működtetését.
A minisztérium által elküldött szerződéstervezet minden város esetében egyedi, mert minden város sajátos szervezeti hálózattal, kulturális potenciállal és erőforrásokkal bír, közölte az alpolgármester.
„Pécs e tekintetben is több szempontból különleges:
• komoly államtitkársági akarat mutatkozott a ZSÖK átvételére – ezzel mi nem értettünk egyet és kitartásunknak köszönhetően a ZSÖK a pécsieké marad – ennek finanszírozását 10 éves keretszerződés biztosítja (nagyon várjuk már a működtetési hozzájárulást, ami tetemes összeg 2020-ra), ahhoz hasonló, azaz több évre szóló, amit az előadóművészeti törvény módosítása után a színházak esetében köt a minisztérium a közös működtetés esetén
• egyedülállóan gazdag kulturális infrastruktúránk és szervezeteink vannak, amelyek támogatásában szintén megvalósul az állami és önkormányzati szerepvállalás – nem lehet külön tekinteni a színházra vonatkozó állami támogatást, hanem egy csomag részeként
• kulturális szervezeteink számára – beleértve a színházat – más, ún. tematikus pályázatok továbbra is biztosítanak forrásokat (az idei évben a PNSZ is sikerrel hívott már le több tízmillió forintot)” – írta Bognár Szilvia.
Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a Pécsi Nemzeti Színház esetében az állami támogatás nem sérült, az önkormányzatit emelik 2024-re az államival azonos szintre, de emellett egyéb, tematikus pályázati források is elérhetőek lesznek a PNSZ számára. Erről is beszéltek. És e tekintetben a kulturális tárca nem változtatott, a tematikus pályázati lehetőségeket meghagyták.
Vagyis Bognár Szilvia szerint igen fontos hangsúlyozni azt, hogy a PNSZ esetében – “és megütközéssel fogadtuk Rázga Miklós más véleményét” – az önkormányzat a következő években több 100 millió forinttal magasabb támogatást nyújt a színháznak.
„Bízunk abban, hogy a kulturális szervezeteink sikerrel pályáznak továbbra is a tematikus állami pályázatokon, az állami támogatás folyósítása pedig mielőbb megtörténik, ahogy reméljük a Modern Városok program keretében szerződött összeg esetében is” – írta Bognár Szilvia.
Magyarán a 160 milliós tao-pótló és a 13 milliós tematikus forrás kiesését ezeken a későbbi, sok eseten kisebb mértékű, leendő pályázati forrásokért indulva és sikert elérve kellene behozni a PNSZ-be. Vagy legalább egy részét így visszapótolni.
Hát persze, hogy beszéltek róla
Bognár Szilvia arról is beszélt kérdésünkre, hogy szóba került-e a tao-támogatás a minisztériumi tárgyalásokon. Mint mondta, természetesen igen: a tárgyalásokon beszéltek erről és arról, hogy a tao-kiegészítés idén egyelőre nem lett pályáztatva, ezért jó lenne, ha ez vagy meglenne később, vagy valamiképpen beépülhetne a pécsi szerződésbe is.
És szerinte ennek nem is lett volna akadálya, de itt van azonban az sajnos, mondja a pécsi alpolgármester, hogy Pécs már egy jó ideje nagyon le volt maradva a színház helyi támogatásában más városokhoz képest. Merthogy a központi kulturális kormányzat óhaját sokkal nehezebb így most biztosítaniuk, mint más városoknak: azt tudniillik, hogy a város is adjon kb. annyi támogatást mint a minisztérium. Mert most ez a központi koncepció, hogy a két támogatási (működtetést segítő támogatási) formát, az államit és a városit mértékében közelíteni kell egymáshoz, magyarán emelni a város költségvetésében a támogatási összeget. És ha kevesebbről indul valaki (amiképpen Pécs), annak nagyobb áldozatot jelent ennek teljesítése. A másik oldalról nézve: azok az önkormányzatok, amelyek olyan szerencsések, hogy emelni tudtak a helyi színháznak, esetleg eleve is nagyobb összegről indultak, igencsak jó helyzetbe hozták a saját színházaikat, mert az állami rész így, már most biztosítva van.
És van még két dolog az alpolgármester szerint, ami nagyon fontos.
Az egyik, hogy éppen a kemény minisztériumi szerződés szerint, ami a helyi támogatás nagyobb mértékű növelését várta volna el – de amit az adósságban úszó Pécs nem tudott teljesíteni (bevállalni) – nem tudtak a tavalyi összegnél nagyobb állami támogatást elfogadni. Ezért vállalták, hogy öt éven belül összesen mintegy 200 millióval növelik a városi részt.
A másik pedig az, hogy a színigazgató szerinte sajnos elfeljetette azt, hogy a hogy Pécs és a Pannon Filharmonikusok közt újabban van egy olyan közszolgáltatási szerződés, amely úgy szól, hogy a PFZ a zenés darabokban közreműködik a színházban (vagyis azért nem kell fizetniük). Márpedig ennek az önköltségi ára (máshogy mondva, ha ezt piacon kéne megvennie a PNSZ-nek), alsó hangon évi 60-100 millió forint lenne, ennyit fizethetne ki. Szóval Pécs, nem csak hogy idén is 317 millió forintot ad a színháznak, hanem a PFZ szolgáltatásit is biztosítják számukra a zenekarral kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint.
19? Lapot!
