A tatárok miatt épült a városfal, a törökök itt hagyták a dzsámikat, Trianonnak köszönhetjük az egyetemet, a komcsiknak a népességnövekedést. De mit kapunk a NER-től?

A cikk a hirdetés után folytatódik



A nagy magyar történelmi megrázkódtatásoknak Pécs hosszú távon haszonélvezője lett. 

A tatárjárás elképesztő áldozatokat követelt az országtól. Jöttek a kutyafejűek és nem érdekelte őket, hogy mi is keletről származunk, rövid országlásuk alatt a lakosság 40-50 százaléka elpusztult. A szemétláda Batu kán, mielőtt végleg elhúzott volna, Pestnél délre fordult és feldúlta többek között Pécset is. A mongolok a kőből épült erődítményeket nem tudták elfoglalni, így a tragikus inváziót követően IV. Béla király meg a józan ész parancsára várak épültek, a városokat kőfallal vették körül, ekkor kezdték el építeni a pécsi városfalat és püspökvárat is. A pécsi városfal nélkül a történelmi belváros ma sokkal-sokkal kevesebb lenne. Kösz, Batu!

 

Az megvan, hogy a törökök közel 150 évig az országunk nagy részét megszállva tartották? És hogy akkora muszlimok voltak, amekkora keresztény Semjén Zsolt soha nem lesz? Nem betelepítési kvóták alapján jöttek, és nem, Józsi bácsi, Soros nem élt még akkor, ne varrjuk az öreg nyakába még ezt is. Most a fél ország retteg 1-2 ezer kötelezően befogadandó muszlimtól. 1566. augusztus 6-án Szigetvárt 150.000 kezdte el ostromolni, szóval nem kell a hiszti, voltak a mainál sokkal-sokkal nehezebb időszakai is történelmünknek. Miután a turbánosok 1543-ban különösebb izgalom nélkül elfoglalták Pécset, néhány évtized alatt igazi török várost csináltak belőle, keresztények csak a Malomszegben, későbbi nevén Tettyén (ez is török eredetű szó) maradhattak. Aztán amikor már mindenki azt hitte, hogy a Birodalom örökre bevackolta magát ide, Mehmedék nem önként ugyan, de hirtelen leléptek, itt maradtak viszont az épületeik. Hogy nézne ki a Széchenyi tér a Gázi Kászim-dzsámi nélkül? Vagy a Kórház tér a Jakováli Hasszán-dzsámi nélkül? Hát nem olyan jól, az biztos. Ikonikus pécsi épületeink jelentős részét köszönhetjük a középkori magyar államot gajra vágó, az ország fejlődését hosszú időre megakasztó török hódításnak.

Támogasd a Szabad Pécs működését!

 

Trianon. A párizsi térképeken egy-két centiméter ide-vagy oda mindegynek tűnhetett, néhány millió magyar viszont irgalmatlanul megszívta, valójában persze nem csak néhány millió, hanem az összes. Pécsnek viszont Trianon egyetemet hozott. A Pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hivatalosan 1921-től Pécsen működött tovább, az első tanév 1923-ban indult, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg ünnepélyes keretek között. (Aztán később állítólag ott tett be az intézmények, ahol tudott, miután egy országgyűlési választáson nem sikerült Pécsről a Parlamentbe jutnia.) Ha nincs Trianon, Pécsnek talán soha nem lett volna a középkori után újra egyeteme.

 

Pécset a világháború utáni kommunista évtizedek bányanyitásai és erőltetett iparosítása tette nagy várossá. 1920-ban még közepes méretű, 60 ezer lakosú település volt – Szegeden és Debrecenben már akkor több mint 100 ezren éltek ?, csak valamikor az ötvenes évek közepén lépte át a 100 ezres határt a népesség. Az, hogy Pécs most az ország ötödik legnagyobb városa, a rengeteg súlyos történelmi hibával és bűnnel terhelt komcsi időszak következménye.

 

Nem állítom, hogy a NER a fent említett történelmi katasztrófákhoz hasonló mértékű megrázkódtatást okozott eddig az országnak. Orbán azért nem egy I. Szulejmán, ?Ne hagyjuk, hogy Zrínyi nevessen a végén? feliratú óriásplakátokkal meg Bayer Zsolttal például nem lehetett volna bevenni Szigetvárt. Mészáros Lőrinc és Batu között is hatalmas a különbség, előbbi tanult a történelemből, megelégszik a brutálisan gyors vagyongyarapítással, a nép felkoncolását hanyagolja. Mondjuk ha így megy tovább, a  mostani éra azért idővel komoly versenytársa lehet a felsoroltaknak. Ha így lesz, abból valami jó Pécs számára is kisülhet. Csak ki kell várni.

KategóriákMETÁL