A saját tengelye körül, körhinta módjára forgó szélturbinát telepítettek egy pécsi tízemeletes tetejére a Kertvárosban. Országos minta válhat belőlük. A szélturbináról egyébként már írt korábban a PécsMa.hu is. Cikkünk szerkesztett verziója a hétfői Magyar Nemzetben jelent meg nyomtatásban.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Szinte szélcsend van, alig érezzük a légmozgást, pedig egy tízemeletes tetején állunk Pécsett Balatoni Árpáddal, a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet elnökével. A mintegy 5-6 méter magasnak saccolt, zöld lapátokból álló szélturbina azonban most is dolgozik, komótosan pörög körbe-körbe a tengelye körül, mint egy körhinta. Az ármérője is elérheti a 2,5-3 métert.
És ez az egyik különlegessége a szerkezetnek, hogy a lapátok körbeforognak, meg a számos vezetékkel, tekercseléssel, irányítóközponttal felszerelt agy, ami leginkább egy akvaparkokban látható gombára hasonlít, amelyből folydogál le a víz 360 fokban. A kialakítás mellett a másik fontos ismérve a magyar fejlesztésű kis szélerőműnek a mérete, hiszen ezáltal a felhasználási lehetőségek a korábbiakhoz képest sokkal szélesebbé váltak.
Például egy olyan tízemeletes épület tetejére is gond nélkül felszerelhető, amelyen számtalan kisebb-nagyobb, a teret rendszertelenül szétszabdaló felépítmény található.
Sok szempontot figyelembe vettek
Balatoni Árpád ezzel magyarázza, hogy nem napelemek telepítésében gondolkodtak, amikor megújuló energia felhasználásával szerették volna csökkenteni hosszabb távon a költségeiket. Megfelelő mennyiségű napelemet ugyanis ennél az épületnél szinte nem is tudtak volna megfelelően elhelyezni, és ez egyáltalán nem egyedi eset.
Csak Pécsett – egyelőre
Annál inkább az a pécsi tízemeletes tetejére felszerelt szélturbina, ilyen ugyanis még sehol másutt az országban nincs, a körhintaként mozgó szélkereket kifejlesztő kaposvári céget ugyanis ők keresték meg ilyen ötlettel elsőként, így a pécsi panelház tetejére került fel emiatt az első ilyen, a lapátokat a tengelye körül pörgető szélturbina. Sőt pécsi lakásszövetkezeti elnök arról sem tud, hogy a hagyományos, utak mentén látható szélforgószerű turbinából is állna bárhol is ekkora társasház tetején.
Új fejezet kezdődhet
Nem csoda, hogy többen is azt gondolják, hogy új fejezetet nyithat a különleges pécsi példa a panelházak alternatív energiatermelése előtt. Egyrészt kisebb a helyigénye, másrészt a városi látképet sem zavarja túlságosan, sok esetben ugyanis ilyen szempontokat is figyelembe vesznek, amikor a megújuló energiafelhasználásról gondolkodnak.
Már csörögnek a telefonok
Az újítás miatt már az ország számos pontjáról megkereséseket kapott a házat kezelő Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet, többen be is jelentkeztek hozzájuk, hogy eljönnének megnézni a szerkezet működését.
2 kilowattos, de nagyobb is lehet
A Pécs legnagyobb tömbházas lakótelepének egyik tízemeletesére telepített 2 kilowattos szélturbina a lépcsőház és más közös helyiségek, illetve a ház liftjének üzemeltetéséhez szükséges elektromos áramot termeli meg a 42 lakásból álló házban.
8-10 évet számoltak ki
Balatoni Árpád azt mondta, a beruházás a telepítéssel együtt 3 millió forintjába került a lakóknak, és mintegy 8-10 év alatt térül meg az előzetes számításaik szerint. Ebbe a megspórolt villamos energia díját, és a visszatermelt energiáért az áramszolgáltatótól kapott pénzt is beleszámolják. Habár a szélturbinát már valamivel több mint egy éve szerelték fel, egészen pontos számokat még nem tudott mondani az elnök, mivel éppen ezekben a napokban készítik el az egyéves működés, egyfajta tesztidőszak eredményeit. Az előzetes kalkulációk azonban a fentiekről szóltak, és ezeket valószínűleg tartani is tudták.
42 család fizette ki a 3 milliós díjat
A tízemeletes 42 lakásból áll, ők együttesen fizették ki a kis szélerőmű árát. A szélgenerátort tehát elsősorban a ház adottságai miatt keresték meg, de annak telepítésének a díja, az olcsó üzemeltetési és karbantartási költségei miatt a napelemeknél is rövidebb idő alatt hozhatja majd vissza az árát.
Kevesebb idő alatt megtérül a napelemnél
A megtérülési idő még rövidebb is lehetne egyébként, ha a rendszerbe visszatermelt áramért többet fizetne a szolgáltató. Pécsett ez az E.ON, de csakúgy mint a lakossági villamos energiadíj, a ?maszekban? visszatermelt energia ára is hatóságilag, törvényben szabályozott. Hogy a megújuló energiaforrásokból származó plusz energia átvételi ára ilyen alacsony, azt mutatja, hogy egyelőre nem kiemelt stratégiai cél országosan ezeknek a technológiáknak az elterjesztése, pedig a környezetbarát alternatív energiatermelés a fenntartható fejlődést szolgálja.
Lehetne jobban is ösztönözni a megújuló energiatermelésbe való befektetést
Mindezt jól példázza, hogy kérdésünkre, miszerint mennyi megújuló energiát érdemes pluszban előállítani, Balatoni Árpád is az ismert 10 százalékos ökölszabályt mondja. Sőt, ez sem a visszaetermelésről szól, hanem a működtetés biztosításáról, a szükséges, előzetesen számolt energiafelhasználás biztosításáról, tíz százalékos ráhagyással. Magyarul a saját felhasználásra szóló alternatív energiatermelés megéri, a visszatermelés már nem.
Nem reális, hogy teljesen leváljanak
Ettől függetlenül nem lehet azt mondani, hogy az reális forgatókönyv ma, hogy egy társasház teljesen leválhat az elektromos hálózatról, több ok miatt sem a ? pécsiek sem tették. Egyrészt teljes biztonságot azért ma még csak ez ad ilyen méretű háznál, másrészt, ha nincsenek rajta valamelyik szolgáltató hálózatán, akkor a rendszerbe sem lehet visszatermelni a számukra felesleges áramot, és így azért pénzt sem kapnak, így azt elpocsékolnák.
Magyar fejlesztésű generátor
A szélturbina magyar fejlesztés, az az átalakító (inverter) azonban amely a szélenergiát elektromos árammá alakítja, már külföldről származó berendezés. Sőt, az igazából egy napelemhez készült inverter, hazánkban ugyanis még hivatalosan nem forgalmazható kifejezetten szélgenerátorokhoz épített átalakító.
Még csak a tesztüzem ment le
A ház lakói gondolkodnak azon is, hogy ha a tesztüzem a tényleges eredmények alapján is jól sikerült, akkor egy nagyobb teljesítményű szélturbinára cserélik le a jelenlegit. Egyrészt egy vezetékes összeköttetéssel a szomszédos épület liftjének üzemeltetését és lépcsőházának világítását is lehetne biztosítani általa. Másrészt beszéltek arról is, hogy a lakásokat is rá lehetne kötni. Ez utóbbihoz azonban nem ártana még egy puffertárolót is beszerezni, amely a megtermelt, de éppen fel nem használt energiát eltárolja. Az azonban egy újabb 1,5-2 milliós beruházást jelentene számukra.
Szinte egész nap termel
A pécsi szélturbina a nap 18 órájában egészen biztosan pörög Balatoni Árpád szerint, hiszen alig érzékelhető légmozgás is beindítja a szerkezetet. Attól senkinek sem kell félnie, hogy a tízemeltesről a mélybe zuhan és tragédiát okoz, a szerkezet legsúlyosabb öntött vas tartóállványát ugyanis betonágyban rögzítették, a generátort három ponton rögzítették, és van egy túlpörgés elleni védelem is a rendszerben.
A csúnya EU-ban kötelező az átvétel
Az Európai Unió a tagállamok számára előírja a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatását. A kötelező átvételű villamos energia átvételi árai a legfeljeb 20 megawattos erőművek (kivéve naperőmű) esetében idén januártól minimálisan, néhány fillérrel csökkentek, de még így sem túl ösztönzőek. Egy kW/h villamos energia ára nettó 12,88, nettó 31,88, illetve nettó 35,88 forintot érnek, attól függően, hogy az év és a nap mely szakában kerül megtermelésre és visszatáplálásra a rendszerbe, az átlag nettó 30,31 forint. A lakossági díjak ehhez képest nettó 32,79-43,43 forint közt mozognak, de a kedvezményesen vételezett ár is nettó 35,31 forint.
19? Lapot!
