Húszmilliárd forinttal vághatta meg az államot a letelepedési kötvény-biznisz, írta a napokban a G7. A gazdasági portál információi szerint hivatali visszaélés és több szabálytalanság is felmerült az elsősorban Rogán Antal nevéhez köthető letelepedési kötvényprogram kapcsán, ám abban a Fidesz baranyai erős emberének tartott Bánki Eriknek is fontos irányító szerep jutott.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A G7 feltáró cikke leírja, hogy a vállalkozásokat, amelyek a kötvények értékesítésért felelősek, az országgyűlés gazdasági bizottsága választotta ki, és vizsgálta felül.
Ez viszont azért problémás, nem kicsit, mert a parlamenti képviselők és testületek jogi szempontból nem vonhatók felelősségre. Így a gazdasági bizottságot sem lehet beperelni, kivéve közérdekű adatkérés megtagadása esetén lehet a bírósághoz fordulni.
A G7 azt írta a birtokába jutott dokumentumokat átolvasva, hogy több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása. És ez – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.
Mint az már ismert, az Orbán-kormány mintegy 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt. Vagyis nyilván nagyon nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.
A G7-nél lévő íratok bizonyítják, hogy a történetben szereplő nyolc vállalkozásból egy kivételével minden esetben szabálytalanságokra derült fény.
A gazdasági bizottság korábbi elnöke, Rogán Antal volt, ő is, majd később az őt követő bizottsági elnök, Bánki Erik is önhatalmúlag döntöttek arról, hogy mely cégek kérvényeit terjesztik a bizottság elé. Így azonban könnyűszerrel hozhatták helyzetbe azokat a vállalkozásokat, amelyekkel jó kapcsolatot ápoltak.
Sőt a lap cikke szerint az értékesítés szabályai azt is lehetővé tették, hogy a vállalkozások abban az adott országban, ahol az üzletmenetet bonyolítják, monopol helyzetbe kerüljenek. Ráadásul a pályázatot nyílt körben nem hirdették meg. Ez pedig megnövelte annak az esélyét, hogy csak ?bennfentesek? szerezzenek tudomást a nem kis haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségről. A G7 számításai szerint az offshore cégek mintegy 155 milliárd forinttal lettek vastagabbak a gazdasági bizottság asszisztálásával, miközben a magas kamatok miatt körülbelül 20 milliárd forintos veszteséget termeltek a magyar államnak. Ehhez jött még pluszban a már említett jelentős nemzetbiztonsági kockázat, amit a letelepedési kötvény-biznisz magában hordoz.
A SZABAD PÉCS FÜGGETLEN HÍRPORTÁL, ÚJSÁGÍRÓK ALAPÍTOTTÁK, NINCSENEK MÖGÖTTÜNK SEM PÁRTOK, SEM ÉRDEKCSOPORTOK, SEM NAGY BEFEKTETŐK, EZÉRT TÁMOGATÁSRA SZORULUNK, ARRA KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HA TEHETIK, KÜLDJENEK ADOMÁNYT A LAPUNKAT MŰKÖDTETŐ NONPROFIT KFT. E CÉLRA ELKÜLÖNÍTETT ALSZÁMLÁJÁRA, VAGY VÁLASSZÁK A MÁR ELÉRHETŐ PAYPAL-ON ÁT TÖRTÉNŐ UTALÁST A SZABAD PÉCSET KIADÓ NONPROFIT CÉG SZÁMLÁJÁRA.
19? Lapot!
