Meghallgatta Orbán Viktort kedden az Európai Parlament. A magyar miniszterelnök hétperces felszólalásában Brüsszelben Strasbourgban igyekezett megvédeni Magyarországot saját magát és a Fidesz politikáját a Sargentini-jelentésben felsoroltaktól. Szerdán szavaz ugyanis az Európai Parlament a 2019-ben az európai politizálástól elköszönő holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini által készített, 12 nagy fejezetben tárgyalt, Magyarország helyzetéről szóló jelentésről. Amúgy nagyon is egyértelműnek tűnt, hogy Orbán Viktor valójában nem az Európai Parlamenthez, hanem a magyarországi (és határon túli) szavazóihoz szólt.
A cikk a hirdetés után folytatódik
?Most itt állok, és látom, hogy azok vádolják Magyarországot, akik örökül kapták a demokráciát, akiknek nem kellett személyes kockázatot vállalni a szabadságért, és most ők akarják elítélni az antikommunista, demokratikus ellenállás magyar szabadságharcosait.? – közölte európai parlamenti beszédében Orbán Viktor kedden.
Orbán Viktor itt nyilvánvalóan az 1989-es Orbán Viktorról és az akkori Fideszről beszél. Érdekes módon a demokráciáról is azoknak az időknek az emléke alapján, pozitívan szólt. És ebben a szellemben folytatta a későbbiekben is több helyütt. Persze, rögtön arról is beszélt, azzal vádolta az EP-képviselőket, hogy most nem is őt vagy a Fideszt, hanem az országot és a magyar népet támadják. Nem véletlenül: a jelentés és a vita ugyanis valójában egyértelműen nem az országról, hanem a Fideszről és Orbán politikájáról, illetve a NER-ről szól.
Videó: HVG.hu
?Azért állok most itt és védem meg a hazámat, mert a magyarok számára a szabadság és a demokrácia, a függetlenség és Európa becsület kérdése. (?) Magyarország döntéseit a választók hozzák meg a parlamenti választásokon. Önök nem kevesebbet állítanak, minthogy a magyar nép nem elég megbízható, hogy megítélje, mi az érdeke. Önök azt hiszik, jobban tudják mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek?.
Kétségkívül jól hangzó szavak, csakhogy az igazság az, hogy nem a magyar emberek választásáról szól a vita és a jelentés, nem azt akarják megmondani az EP-ben, hogy mit akarjanak a magyarok, mit szeressenek, minek örüljenek vagy min bánkódjanak, hanem arról, hogy Magyarország annak a ?klubnak? a szabályai szerint működik-e, amely klubhoz csatlakozni kívánt, csatlakozott, és amely szabályokat a klubhoz való csatlakozás előtt megismert.
Ahogyan Guy Verhofstadt liberális belga politikus hangsúlyozta a vitában:
?(?) ne mondja senki, hogy ez most a magyarok összessége ellen irányul, ön nem egyenlő Magyarországgal, ön csupán Magyarország kormányfője?.
Tudhatja, miről beszél, tíz éven át volt Belgium miniszterelnöke.
?A választási kampányban az összes politikai kérdést megvitattuk, és az emberek ezeket eldöntötték. És az EU most arra akarja kényszeríteni a magyar kormányt, hogy ne azt hajtsuk végre, amit az emberek eldöntöttek? – jelentette ki kedden este Strasbourgban, nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor.
Nem igaz, a Fidesz semmit sem vitatott meg, sem Orbán Viktor, sem a Fidesz nem vitázott senkivel sem, legfeljebb nemzeti konzultációt folytatott, ami teljességgel kizárja, hogy ellenvélemény markánsan megjelenjen abban. Nem vitázott Orbán és a Fidesz tehát, vagy mert nem mert, vagy mert nem akart vagy mindkettő egyszerre. Vagy, mert tudták, hogy megtehetik, mert nem nyugati demokráciában élünk, ahol ennek lenne következménye, ahol ilyen miatt a saját választóik egy része is elfordulhatott volna tőlük.
A választást ettől függetlenül valóban megnyerte a párt, fölényesen, újabb kétharmados többséget szerezve, egy, kényük-kedvük-érdekük szerint átrajzolt választókerületi rendszerben, elképesztő médiafölénnyel, sokmilliárdos kormányzati hirdetésekkel támogatva, amelyek a Fidesz választási szólamaira rímeltek.
?Mi vagyunk az utolsó nagy kormányképes párt Európában. (?) Mi keresztény-demokratikus Európát akarunk, ezért össze van kötve az Európai Néppárt és Európa jövője? – fogalmazott.
Beszélt arról is, hogy szerinte kioktatás, fenyegetőzés volt az osztályrésze, ami ?kommunista tempó?, még ha az Európai Parlamentben is voltak.
Az Európai Néppárt amúgy szerinte bajban van, elveszítette karakterét, saját akaratát, óvatoskodik, és a liberálisoknak és a szocialistáknak tesz engedményeket. Éppen ezért nem másra készül, mint arra, hogy szeretnénk megreformálja az Európai Néppártot, amely aztán visszatalálhatna a Helmut Kohl-i örökséghez, a volt német kancellár fémjelezte idők bátorságához. Kohlról felidézte, hogy még a volt német kancellár hívta a Fideszt az Európai Néppártba, 1998 körül. A Fidesz az Európai Néppárt része akar maradni, szögezte le.
Mindez azért is érdekes, mert éppen a pártcsaládja egyik képviselője, a svéd Anna Maria Corazza Bildt olvasta azt a fejére Orbánnak néhány órával korábban az Európai Parlamentben, hogy jó ideje letért a Helmut Kohl által kijelölt útról.
?Ön nem képviseli Helmut Kohl örökségét, sem a kereszténydemokráca által képviselt megváltást?
? közölte a néppárti svéd képviselő asszony.
A sajtótájékoztatón Orbán Viktor kijelentette: ?Magyarország egy demokratikus jogállam?.
Csakhogy, fogalmazott: a 2004-es csatlakozáskor senki sem mondta a magyaroknak, hogy ?bevándorlóországgá kell lenni?, erre nem is vállaltunk ezért kötelezettséget.
Kijelentette azt is, hogy ő, Orbán Viktor mindig is harcolt a kommunisták ellen. Majd kiderült, hogy most azokra gondol, azok a kommunisták, akik ?a hazánk ellen szavaznak?.
?Jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat, kis ország kettős mérce? – fogalmazott.
A jelentés kapcsán masszív hazaárulózás kezdődött azokkal szemben, akik a jelentésben foglaltakkal egyetértenek, netán uniós magyar képviselőként meg is szavazzák azt. A Fidesz által gerejesztetten, vagy legalábbis láthatóan folyamatos támogatás mellett történik mindez.
Pedig kevés annál visszataszítóbb dolgot lehet elképzelni, mint azt, ha valakik, elvek miatt megpróbálnak kirekeszteni másokat a nemzetből, akár csak a szavak szintjén is, csak azért, mert nem ért egyet velünk, ha megpróbálnak kisajátítani nemzeti jelképeket, azokat aktuálpolitikai célokra használni, hazaáruló bélyeget sütni olyanra, aki szót emel a demokratikus intézményrendszer és az alapvető emberi szabadságjogok leépítése ellen. Ha így nézzük, pont az lenne a hazaáruló, aki tevékenyen részt vesz, mert érdekelt a NER fenntartásában, de óva intenénk bárkit, hogy arra az útra lépjen, amit ő maga elvi síkon elvet.
Érdemes tudni azt, hogy a híres-hírhedt 7-es cikk nem fog életbe lépni, nem fogják elvenni Magyarország szavazati jogát, gyakorlatilag óriási meglepetés lenne, ha ez megtörténne.
Orbán Viktor szerint nem kérdés, hogy megszavazzák a Sargentini-jelentést szerdán, sőt a Fidesz néppárti tagságát is megpróbálják majd felfüggeszteni (nem tették). Viszont szerinte mindezt azért tennék, többek közt néppárti képviselők is, hogy az Európai Néppárt összeálljon a liberálisokkal és a szociáldemokratákkal. Ha jól értettük, Orbán Viktor arra utalt, hogy a Emmanuel Macron francia elnök verné szét a migrációs politika mentén a néppártot ezzel a céllal.
Ha ez így lesz, akkor ?egy másik Európa kezdődik, én a régi Európát szeretném megtartani, és ezért küzdök?.
Orbán Viktorék nyilvánvalóan jó előre, átgondoltan készültek a brüsszeli strasbourgi fellépésre meghallgatásra. Azt ugyanis már jó ideje, tudni lehetett, hogy az uniós képviselők többsége igennel szavaz a Sargentini-jelentésre (The situation in Hungary). A nyitva maradt kérdés már csak az, milyen arányban fogadják el végül a dokumentumot, illetve hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselői közül hányan szavaznak Orbánék ellenében.
Orbán Viktor ezért nem csak a beszédre készülhetett, és a kedd esti nemzetközi sajtótájékoztatójára, hanem egy kis előzetes videóban is lelkesítette híveit. Orbán Viktor azt állította, hogy a Fidesz migrációs politikája miatt készült a jelentés, illetve azzal próbálnak bosszút állni hazánk ellen. Orbán így már a kis videóban ismételten háborús tematikára váltott, az ország megtámadását emlegette, és kijelentette, hogy majd ő megvédi Magyarországot.
A Sargentini-jelentés azonban nem Magyarország megtámadásáról, hanem a magyar közállapotokról szól. Az más kérdés, hogy mennyire pontos, vagy teljes-e. Az biztos, hogy ha nem az, akkor inkább árthat, mint használ, mármint a magyar demokráciáért valóban aggódok szempontjából.
A Sargentini-jelentés a vélt/valós hibái ellenére is rámutat arra, milyen közállapotok uralkodnak az országban, merre haladunk. Milyen állapotban van a jogállamiság, a demokrácia, érvényesülnek-e az általános, legalapvetőbb emberi jogok, milyen a választási rendszer, milyen állapotban van az igazságszolgáltatás, van-e korrupció, sajtó- és szólásszabadság, és így tovább – nagyjából ezeket a témákat érinti a jelentés. És igen, valóban, van szó migrációs politikáról is, a jelentés 12 nagy fejezete közül egyetlen foglalkozik külön ezzel a témával.
Az EP sajtóközleménye
A képviselők a magyar jogállamiság helyzetéről vitáztak kedd délután Strasbourgban, az Európai Bizottság alelnöke, az osztrák tanácsi elnökség, és a magyar miniszterelnök részvételével.
A plenáris ülés szerdán dönti el, hogy az Uniónak be kell-e avatkoznia az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye miatt. A Parlament első ízben szavaz olyan jogalkotási javaslatról, amely a tagállamoktól a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kéri egy tagállam ellen, amelyben felmerült ez a veszély.
A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított javaslat elfogadásához egyszerre szükséges az összes képviselő felének (azaz 376 képviselőnek), és a leadott szavazatok kétharmadának támogatása.
19? Lapot!
