A Ki a kutyája vagyok én című új magyar, egész estés dokumentumfilm premierje lesz csütörtökön Pécsett az Uránia filmszínházban (FB-esemény). A filmrendező Lakatos Róbert mellett egy pécsi producer is dolgozott: Balogh Rita, vele beszélgettünk.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Hogy kerültél a filmbe?
A BIDFT (Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál) alapítója vagyok, 2015-ben volt a második évünk, amikor is Lakatos Robi a filmrendező-zsűri tagja volt, s egy szakmai rendezvényen filmötleteket pitcheltek az emberek, s egy vacsora alatt a Robi elkezdett mesélni a saját stílusában kutyákról, meg hogy ezek mellett mi minden van még a kutyatenyésztés világában, a kutyapolitikában: a bürokrácia lehetetlenségétől kezdve arról, hogy a kutyák ügyes-bajos dolgaiban az emberi hülyeségek mennyire jelen vannak… Ahogyan mesélt, abban a párhuzamok, áthallások nagyon erősek voltak… Egy kolléganőm mondta, hogy kezdjünk már el együtt gondolkodni … hát egy film lett belőle végül. Sokáig dolgoztunk a filmterven, fejlesztettük. Először EU-s támogatást kaptunk rá, lett egy román koproducerünk, az akkori Filmalap is támogatta… Most értünk a történet csúcsára.
A szatirikus dokumentumfilm egy műfaj, akár egészen az abszurditásig elhajlók is léteznek…
Kevés ilyen műfajú alkotást forgatnak Magyarországon. Általában a humoros dokumentumfilm is ritka. Mindig vártuk a fesztiválra a humort, vagy valami nem szokványos szórakoztatást, mert szeretik nézők. Nem ezt várják a dokumentumfilmektől, hanem nagy drámát és tragédiát…
Igen, mert mi magyarok nem viccelünk!
(nevet) Igen. A film egyik vetítése után volt egy beszélgetés: a történész Gerő András és Csepeli György szociológus között, hogy mit jelent a film kapcsán a magyarság, és ott érdekes példák merültek fel arról, hogy igenis van magyar humor, lehet vele dolgozni, meg lehet találni, de nem ez jut eszünkbe elsőre a magyarságról. Én nagyon élveztem, hogy a Lakatos Robi ezzel a nagyon újszerű, izgalmas nézőpontjával magával tudja sodorni a nézőt.
Létezik magyar fajkutya? Előállítható? Vagy az már egy semmirevaló korcs lesz?
Ez is benne van a történetben, de közben a Robi erdélyisége kapcsán is ugyanez zajlik. Vajon mi az az „erdélyi vagyok”? Izgalmas a film, s azt is izgalmas volt megtalálni, hogy a kutyavilágban ezek ugyanúgy történnek. Hogy kitenyésztik a tiszta fajú kutyákat, amik egyébként valós környezetben már nem működnek, mert a standardizálás és a fajtisztitás miatt tönkrement az, ami a kutyák valódi funkciójához kapcsolódik.
Mi a film sorsa? A vidéki bemutatók mellett forgalmazva is lesz? Megveszi egy filmcsatorna?
A nemzetközi bemutatója ősszel, Varsóban volt, egy filmfesztiválon, utána Tallinn-ban szerepelt, két A-kategóriás filmfesztivált járt meg, most egy lengyel fesztiválra készülünk. Nemzetközileg sokat szerepel a film, online is elérhető lesz egy hónap múlva, erről még tárgyalunk.
Ma a streamig-oldalakon szinte kötelező szerepelni, vagy nem?
Fontos dolog a mozi, fontos, hogy egy közösség együtt nézzen filmet, de a realitás az, hogy az emberek otthon szeretnek filmet nézni, úgyhogy megadjuk a filmnek ezt a lehetőséget is, hogy minél szélesebb réteget elérjen. Romániában is forgalmazták már a filmet, lehet hogy még más országba is elkerül, és most a vidéket járjuk. Ez egy elgondolkodtató, szórakoztató film. Aki megnézi, kap valamit, amin szórakozhat, de el is gondolkodhat rajta, s hazaviheti magával az élményt.
